Sokak számára láthatatlanok, pedig a serpák életük során akár több tucatszor is megmásszák a Csomolungmát. Most összeszedtük, mit érdemes tudni a nepáli népcsoportról.
Nemrég mi is megírtuk, hogy Kami Rita serpa 27. alkalommal is feljutott a világ legmagasabb csúcsára, ezzel megdöntve (saját), a Mount Everest legtöbb alkalommal való megmászásának rekordját. A nepáli serpáknak nem ez az egyetlen jelentős teljesítménye, mégsem hallunk róluk eleget a hegymászósport kapcsán. Utánajártunk a serpák különleges, titokzatos világának, annak, hogy miként teszi lehetővé egy népcsoport a himalájai hegymászást.
Már a középkorban is előfordult, hogy az ember vallási okokból vagy puszta szórakozásból elindult meghódítani a hegyeket. Igaz, a hegymászás, mint sport csupán a 18. században alakult ki, amikor a kor vívmányai lehetővé tették, hogy korábban nem ismert, járhatatlan utakat is meghódítson az ember. A 19. század elején már számos jelentős csúcsra sikerült feljutniuk a korai hegymászóknak, a sport pedig egyre népszerűbb szabadidős tevékenységgé vált a tehetős, kihívásra vágyó európai férfiak körében.
Nem találta meg a mentőcsapat Suhajda Szilárdot az Everesten, befejezték a magyar mászó keresését
2023.5.27 14:32
Egy évszázaddal később a Himalája meghódítása vált az európai ember álmává, 1953. május 29-én végül Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay mászta meg a világ legmagasabb csúcsát, a (tibeti nevén) Csomolungmát. Ezzel nem csupán történelmet írtak, de lehetővé tették a lehetetlent, feljutottak a világ tetejére. Hillary és Norgay teljesítménye óta a Mount Everest megmászása milliók álmává, bakancslisták legfontosabb pontjává vált.
Persze csak kevesen tehetik meg, hogy valóban eljussanak Nepálba és útnak induljanak a 8849 méter magas csúcs felé. Az expedícióhoz tudásra, jó erőnlétre és nem utolsó sorban rengeteg pénzre, na meg kísérőkre van szükség. A 21. században a magashegyi mászás, különösen az Everestre való feljutás gazdag emberek szórakozásává vált, Nepálban és Tibetben pedig külön iparág épült ki arra, hogy feljuttassák a kevéssé tapasztalt, de fizetőképes hegymászókat a hegy tetejére.
A serpák egy kb. 520 ezer főből álló buddhista népcsoport, akik a Himalája északkeleti részén, Nepál és Tibet hegyvidékein élnek. A serpa falvak 3-4000 méter magasan találhatók, ennek köszönhetően a serpák alkalmazkodtak az oxigénszegény környezethez, a nehéz terepen való közlekedéshez és a fizikai terheléshez. Kimondottan kitartó és erős nép, kiváló állóképességük van és rendkívül teherbíróak, saját súlyuk 125%-t is képesek órákon át hordozni. Ez a képességük és helyismeretük tette lehetővé, hogy a serpák a nyugati hegymászók teherhordóivá váltak az évtizedek során. Rengetegen indulnak el úgy a 8000-es csúcsokra, hogy nem saját maguk hordozzák a szükséges felszerelést, helyette egy felbérelt serpa cipeli az oxigénpalackot, sátrat, élelmiszert. Emellett ők azok, akik évek óta aktívan részt vesznek az Everest és környékének megtisztításában, mivel a több évtizedes szervezett mászás tonnányi szemetet és a vizeket szennyező ürüléket hagyott maga után.
Nirmal Purja, nepáli származású hegymászó úgy érezte, hogy szeretné felhívni a figyelmet arra a gyakran láthatatlan munkára, amit a serpák végeznek, és előállt a Project Possible expedíció ötletével. A korábban a brit hadseregben gurkhaként szolgált exkatona a 14db 8000 méter feletti hegycsúcs megmászását tűzte ki célul, azzal a csavarral, hogy mindezt megcsinálja 7 hónap alatt. 2019-ben valóban sikerült véghez vinnie a Project Possible-t, amiről a Netflix filmet is forgatott 14 Peaks címen.
Purja 2021-ben hívta fel magára újra a figyelmet, amikor elsőként sikerült megmásznia a hírhedt K2-t télen, oxigénpalack nélkül. A hegymászó nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet a serpák helyzetére, az expedícióról készült filmben elmondja
Ha egy nyugati mászó csinálta volna meg ugyanezt, most rám figyelne az egész világ.
Ez a szókimondó stílus viszont sokaknak nem tetszett, a hegymászó közösségből többen kritizálták Purját és megkérdőjelezték a teljesítményét. Egyesek az oxigén használata miatt vonták kérdőre az ex-gurkhát, mások szerint a Project Possible nem tekinthető igazi hegymászásnak, mivel nem ismeretlen utak feltérképezése vagy új csúcsok meghódítása, hanem egy gyorsasági rekord felállítása volt a cél. Annak ellenére, hogy Nims teljesítménye megosztotta a mászóvilágot, a célját elérte: egyre többen beszélnek a serpákról és az ő szerepükről a sportban.
Nims és csapata a K2 mászása után.
A hegymászás rengeteget változott az idők során, de még mindig elmondható, hogy egy szűk elit sportja, amelyben sokáig a serpák csak teherhordókként voltak kezelve. A média általában a nagy nevekre, ismert nyugati hegymászók teljesítményére összpontosít, miközben a serpák hozzájárulása és saját sikerei a háttérbe szorulnak. Nirmal Purja reflektorfénybe kerülése és Kami Rita teljesítményének elismerése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hegymászás egy kevésbé eurocentrikus, a társadalmi különbségeket erősítő sport legyen.
