Robert Capa új életmű-kiállítást kap Budapesten, a Műcsarnokban izgalmas szobrok elegyednek párbeszédbe egymással, miközben Trapp Dominika, Ornella Mari és Maruscsák Dávid is új kiállításokkal jelentkezik.
Nyakunkon a nyár, de ezúttal sem maradunk izgalmas tárlatok nélkül, ebben a cikkünkben hat kiállítást szedtünk össze, amik ideális programok lehetnek a szabad júniusi délutánjaitokra.
Robert Capa: a 20. század legnagyobb haditudósítója
2023 júniusában nyílik a világ első állandó Robert Capa életmű-kiállítása, jelentette be Facebook-oldalán a róla elnevezett budapesti fotográfiai központ. A 20. század egyik legjelentősebb fotósát elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon, aki élete során öt csatatéren fotózott: a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a második világháború európai hadszínterein, az első arab-izraeli háborúban és Indokínában. A második világháború alatt Londonban, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál az Omaha Beachen, illetve Párizs felszabadításakor is dokumentálta a háború eseményeit.
A Budapesten, Friedmann Endre néven született fotós 1954-ben a LIFE magazin megbízásából Indokínába utazott, hogy a francia gyarmati harcokról tudósítson, május 25-én délután 3 óra előtt 5 perccel azonban aknára lépett, és – mindössze 40 éves korában – meghalt. „Reményeink szerint ez a tárlat árnyalja a Capa életművéről eddig tudottakat. Az előkészületi munkák során folyamatos kíváncsisággal kutattuk mindazt, amit Capa ránk hagyott, és számtalan meglepetésben volt részünk az információk megtalálása során. A beépített látványelemek segítenek számos összefüggés megértésében, és a nézői aktivitásnak is teret engednek“ – mondta Csizek Gabriella, a kiállítás kurátora.
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ; 1065 Budapest, Nagymező utca 8.
Nyitás: 2023. június – a pontos dátum még nem ismert
Ornella Mari: Instalények helyett egészséges önképet
„Szomorúsággal tölt el, mikor látom, hogy tök szép emberek módosítják torzulásig magukat a világhálón. (...) Tök egészséges önképű fiatalokat baszunk el, alakítunk át megfelelési kényszeres instalényekké“ – írta nemrég Instagram-oldalán az olasz-magyar származású Ornella Mari, aki azzal a céllal kezdett el fotózni, hogy feltárja saját identitását, illetve a nőiséghez fűződő viszonyát.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az 1996-ban született fotográfus 2021-ben nyert felvételt a MOME-ra, készülő diplomamunkája a borderline-nal küzdő fiatal nők problémáira, útkeresésére, lélektani jellegzetességeire fókuszál, miközben társadalmi szinten is fontos, olykor kényes kérdéseket is felvet a nemek egyenjogúságával, a nők saját testükhöz fűződő viszonyával, valamint a feléjük támasztott irreális társadalmi elvárásokkal kapcsolatban. Ornella Mari első önálló kiállítását Mazzag Izabella rendező nyitja meg.
Létminimum Bázis; 1055 Budapest, Honvéd utca 18.
2023. június 7. – (?)
A másik Nyolcak: modernista festőnők a két háború között
Nyolc modernista festőnő mutatkozott be a nagyközönségnek 1931-ben a Nemzeti Szalonban. Őket és a velük egy csoportban alkotó művésznőket mutatja be a pécsi Janus Pannonius Múzeum új, A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben (1916-1936) című tárlata, amelyet szeptember közepéig a Papnövelde utcai Modern Magyar Képtárban lehet megtekinteni.
Bartók Mária, Bartoniek Anna, Dullien Edith, Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Járitz Józsa, Kiss Vilma, Muzslai Kampis Margit, Lóránt Erzsébet, Perényi Lenke, Szirmai Ili, Sztehlo Lili, Szuly Angéla, Wabrosch Berta az elsők között voltak a hazai modernizmus történetében, akik vállaltan egy szűk, modern művészetet képviselő, professzionális művésznőkből álló csoportot hoztak létre 1931 januárjában.
Képben vagy? – Idén nyáron kedvezményes jeggyel barangolhatsz a Magyar Nemzeti Galériában, és még koncertjegyet is nyerhetsz vele
tegnap 17:48 -kor
A fenti művészek története szorosan összefonódott, az ígéretes kezdés ellenére a nevük lassan elhomályosult, kikopott a modern magyar művészettörténet feldolgozásaiból, a 90-es évek végén azonban újra felfedezték őket. A tizenöt festőnő életműve – töredékes formában – rajzolja meg a két háború közti magyar művészet egy eddig ismeretlen arcát, amely nem illeszkedik az addig dominánsnak tartott művészeti irányvonalakba.
JPM Modern Magyar Képtár; 7621 Pécs, Papnövelde utca 5.
2023. május 26. – szeptember 17.
Maruscsák Dávid a valós és virtuális világok súrlódásai nyomában
Szia! Kérlek generálj nekem egy immerzív kiállítást! – ezzel a címmel nyílt meg a hónap első napján az Andrássy úti Q Contemporary magánmúzeumban Maruscsák Dávid első egyéni kiállítása, amely a valós és virtuális tér, illetve világ témájával foglalkozik.
„Kiállításom a térről szól. Arról az elkerített űrről, amit falakkal kisebb részekké szabdalunk. (...) Kiállításom a virtuális térről is szól. A térről, ami a valóságban nem létezik, mégis ugyanúgy körbejárhatjuk ezeket a tereket, mint ahogy azt az valóságban tennénk. (...) Kiállításom fő motívuma ez, a valós és virtuális világok közötti súrlódás, a kölcsönhatás és az interakció, illetve reakció“ – írja munkáiról a művész.
Az Arena Mallban most te is megnézheted, hogyan készül el egy 100 négyzetméteres falfestmény
tegnap 15:39 -kor
Hozzáteszi: a kiállításon bemutatott installációk a virtuálist próbálják minél inkább kézzelfoghatóvá tenni, hogy érzékeltessék azt a nem túl távoli jövőt, ahol a mesterséges intelligencia egyre tapinthatóbb részévé válik a mindennapi életünknek.
Q Contemporary; 1062 Budapest, Andrássy út 110.
2023. június 1. – június 29.
A csapda mint dimenziókapu Trapp Dominika munkáin
Legújabb kiállítása címének Sylvia Plath amerikai költő egyik sorát („Gyűrűként zárul valami elevenre, S a szorítása engem is megöl.“) választotta Trapp Dominika képzőművész, aki legfrissebb munkáin keresztül a csapda mint dimenziókapu metaforikus tartományait vizsgálja.
Ahogy a Képíró utcai Kisteremben nyíló kiállítás hivatalos ajánlója fogalmaz: a művész értelmezése szerint a csapdában a táj ágenciája az ember által drámai módon eltérített formában nyilatkozik meg.
A képek az élesítés és hatástalanítás mozzanatait érik tetten – az előbbiben egyértelmű az emberi szándék, az utóbbit mintha más erők mozgatnák.
A kiállítást Borsik Miklós költő nyitja meg június 8-án.
Kisterem, 1053 Budapest, Képíró utca 5.
2023. június 8. – július 14.
Párbeszédbe elegyedő szobrok a Műcsarnokban
A Műcsarnok immár hatodik alkalommal rendezett „egy terem – egy művész – egy kurátor” típusú kiállítást, ráadásul idén először azonos műfaj szerint választottak alkotókat: a szobrászat lett a tárlat rendező elve. A Súlypontok – A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban című kiállításon Farkas-Pap Éva, Gálhidy Péter, Majoros Áron Zsolt, Menasági Péter, Polgár Botond és Yengibarian Mamikon frissen készített vagy a kiállítótér adottságaihoz installatív módon hozzáigazított műveit láthatjuk.
A kiállításon szereplő alkotók mindegyike egyedi módon viszonyul a hagyomány és a kapcsolódás kérdéséhez, miközben az organikus anyagtól a műanyagig, a kisplasztikától az installációig szinte mindenre találunk friss példát. „A válogatás nem titkolt célja ezúttal is egy olyan kiállítás megteremtése, ahol a szomszédos termekben lévő alkotások párbeszédbe léphetnek egymással, és ezt az összekapcsolódást a látogatók is érzékelhetik“ – fogalmazott Kondor-Szilágyi Mária, a Műcsarnok vezető kurátora.
Műcsarnok; 1146 Budapest, Dózsa György út 37.
2023. március 24. – június 25.
