Minden évben, idén áprilisban ismét két hétvégén át a Coachella fesztiváltól, az influenszerek Mekkájától hangos Kalifornia.
Április 13-án és 14-én lezajlott Amerika legnagyobb (elméletileg) zenei fesztiváljának, a Coachellának első hétvégéje, jelenleg pedig még javában buliznak a fesztiválozók a második, s egyben utolsó hétvégéjén. Szavatossága lejárt, legalábbis jelenlegi formájában, ezt már a pandémiát követő visszatérése is alátámasztotta. Már 2010 óta erősen fogyasztáscentrikus, pénznyelő Instagram-mennyországgá alakult. A világjárvány alatt feltörő TikTok egyszerre adott újabb löketet az egykori underground fesztiválból lett kapitalista paradicsomnak, és oszlatta el a rózsaszínködöt feltárva a poros valóságot.
A ma már a popzene által dominált fesztivál önmaga lázadó testvéreként indult. Az 1993-es Pearl Jam koncert sikerén felbuzdulva Tollett és Rick Van Santen 1999-ben alapította meg a grunge, punk rave menedékeként szolgáló underground fesztivált a Colorado-sivatagban. Egész pontosan Coachella város övezetében, ami eredetileg a conchillara – spanyolul az ott található apró kagylókra utal, amiket több ezer éve egy tenger hagyott hátra – kereszteltek, de a városi nyomdában elírták.
Olyan húzónevekkel, mint a Red Hot Chili Peppers, Beastie Boys, Iggy Pop and The Stooges egyre nagyobb közönséget vonzott, kivívva magának az „Amerika Legjobb Zenéi Fesztiválja” címet. Egy hétvégéről lassan hat napra bővült, és a színpadra merészkedett a hiphop is. Az idő előrehaladtával egyre poposabb arculatot öltött, ezzel együtt a közönség is fiatalodott. A tulajdonosváltás után is a megújulásra helyezték a hangsúlyt a szervezők, így ritkán ismétlődtek a fellépők. Emellett nagyobb volumenű produkciókkal kápráztatták el a közönséget, megalapozva az esemény popkulturális jelentőségét. Madonna 2006-os koncertje rekordokat döntött, Dr. Dre és Snoop Dogg forradalmi módon „feltámasztotta” Tupac-ot hologram formájában, majd Beyonce írt történelmet 2018-as ikonikus koncertjével.
Sikere tagadhatatlan, 2017-ben több mint 250 ezer látogatóval több mint 114,6 millió dolláros profitot termelt. Feltehetően a világsztárokkal tűzdelt sokszínű zenés felhozatal mellett köszönhető a siker a bespurizott marketingnek, sivatagi oázisos imidzsnek, rengeteg szponzornak, és a csillagászati áraknak is. Viszonyítási alapként idén az egyszerű földi halandók legolcsóbb bérlete 549 dollárba, a VIP-belépő pedig 1069 dollárba került. Bérlettel, utazással, szállással és étkezéssel együtt egy átlagos amerikai fesztiválozó körülbelül 2500 dollárt költ alsóhangon a háromnapos rendezvényre. És akkor még nem beszéltünk a tengeren túlról érkezőkről, sem a pálmafák árnyékában glampingező tömegekről. Tovább bonyolódik és drágul a helyzet, ha homokvihartól menekülve inkább lakást bérelnénk, hiszen kb. 2 órás autóút vezet a fesztivál helyszínre a városból, ahol parkolóhelyet sem két perc találni. Nyilvánvalóan a legalacsonyabb költségvetésű fesztiválozó sem tud ellenállni az aranyáron mért sörnek és sültkrumplinak, a Coachella esetében (borravaló nélkül) 12 dollárét chicken nuggets-et, 14 dollárért már hagymakarikát is kaphatunk, a magasabb szintű kulináris élvezetre vágyók választhatnak a 16 dolláros sajtos melegszendvics és a 17 dolcsis pepperónis pizza között. Koncertek alatt elkortyolgathatunk egy Redbull-Vodkát potom 20 dollárért, másnaposságunkat kúrálhatjuk 10 dolláros hosszúkávéval, ha kirúgnánk a hámból, plusz 5 dollárért zabtejet is kapunk.
A Coachella viszont már koránt sem a kiváltságosok fényűző élménye, amit a közösségi média szeretne elhitetni. Tavaly zajlott le először úgy, hogy kvázi bárki közvetíthette TikTok-on, nem csak a koncerteket, hanem a jó és rossz véleményeket és a csúf valóságot, ez a „mozgalom” idén tovább erősödött. Az otthonunk kényelmében élvezhettük az élő YouTube-közvetítést vagy pörgethettük a 30-90 másodperces vlogokat az influenszerek sűrű mindennapjairól. Egyik zártkörű PR-esemény követi a másikat, ahol a véget nem érő tartalomgyártást ingyen ellátással jutalmazzák, mindezt fotózások, 7-10 outfitcsere, többórás sminkelés és fodrászat előzi meg. Ilyen napi rutinnal nem csoda, hogy idejük sincs eljutni egy koncertre sem, nagy port kavart a kommentszekcióban is a jelenség. Míg más ölni tudna, hogy kedvenc zenekarárát élőben hallhassa, addig a szerencsés „kiválasztottak” meg se próbálnak élni az ölükbe pottyant lehetőséggel. Logikus módon zenei fesztiválra a zene miatt érkezik az ember, de beszámolók szerint pedig a többség pusztán dolgozni jön. Mondjuk annyira nem kell sajnálni őket, egy posztjuk átlagosan 2000 dollárt ér. Idén egy Loren Gray nevű TikTokker rántotta le a leplet az álfesztiválozó, feltörni vágyó influenszerekről, akik csak egy képért kocsikáznak ki a sivatagba.
„Oké, személyesen még nem láttam, hogy bárki is beszélt volna erről, de szerintem ez nagyon vicces, és muszáj megosztanom, mert ez a Coachella. A Coachella olyan, mint az influenszerolimpia, nem?“ – mondja Gray. „Ez az a hely, ahol muszáj ott lenned. De a legtöbb influenszer, vagyis inkább sok influenszer el sem megy a Coachellára. Szerintem ez elég őrült dolog. Kimennek a sivatagba, kivesznek mondjuk egy Airbnb-t, felveszik a kis szettjeiket, megcsinálják a hajukat, sminkelik magukat. Aztán kitesznek »Coachella Day 1, Coachella Day 2« aláírással egy posztot. És nem mennek be a fesztiválra. Nincs is karszalagjuk. Csak odatolják a kis seggüket a sivatagba, hogy Instagram-posztot, TikTok-videókat csináljanak. Aztán hazavezetnek, és ennyi.“
Mivel a Coachella-kultusz több mint egy évtizeden át hitegetett minket az életre szóló, bakancslistás élmény ígéretével, sok megdöbbent kommentelő fejezte ki háláját, amiért eloszlatta a tévhiteket és így a FOMO-érzetük is csökkent.
Szóval, ha unalmasnak és szomorúnak érzed magad, mert nem lehetsz ott a Coachellán, jobb ha tudod, a legtöbb itteni ember sincs valójában itt (a fesztiválon). Ez nagyon gyakran előfordul, azt hittem köztudott, de nem láttam, hogy bárki is beszélt volna róla, szóval... most már tudod!
– tette hozzá a TikToker.
A kamucsillogást a marketing osztályok pörgetik a brandépítő babérokra törő influenszerek közreműködésével. Ingyenes juttatásokért posztdömpingbe fullasztják követőiket, a cégeknek pedig elég a luxusos – szó szerint – fesztivál-közeli élmény cechjét állni, kész is a reklámkampány. Hatalmas összegeket költenek Coachellára, például Kourtney Kardashian wellness-márkája, a Poosh kétszer is kibérelt egy 40 hektáros birtokot medencével, tóval, sportpályákkal. Így érezhetik magukat jól vagy rosszul a jelenlétükkel fizettek a fesztiválért, így nem mondhatják, hogy rossz volt. Sokan nyilatkoztak, úgy influenszerek és divatszakemberek egyaránt, hogy abszolút nem tombol bennünk a FOMO, mert ez főként egy influenszerkonferencia, amit azért hoztak létre, hogy tartalmat termeljenek. Sophie Stanford több mint 1,5 millió követővel rendelkezik Instagramon, ahol divat- és szépségápolási tartalmakat oszt meg. Ötből ebből három alkalommal munka miatt érkezett elméletileg a fesztiválra, gyakorlatilag a VIP-szektorba, ahol követőszámnöveléssel töltötte idejét, mialatt a koncertek zajlottak.
A Coachella az egyik legnagyobb popkulturális eseményből egy hatalmas szelfimúzeummá vált, ahol a legmaximalistább összeállításokban próbálják felhívni magukra a figyelmet az influenszerpalánták. A TikTok-nak hála nagyon könnyű feltörni a Harry Styles-koncert „háttérzajában”, hiszen gyorsan hatalmas követőtábort lehet kiépíteni a rövid, tömör, könnyen befogadható és emészthető tartalommal. A tömegben elvegyülő A-listás celebeknek ezzel szemben nem szükséges a leglátványosabb outfitket produkálniuk, hiszen státuszuk adott, míg a közöségi médiában terjeszkedőknek a karrierjük kezdetét jelentheti egy jól sikerült, vírusként terjedő kép vagy videó.
