Egy cáfoló tanulmányban áltudományosnak nevezték a Stonehenge-naptár modellt.
Tavaly egy tudós megosztotta az elméletét arról, hogy a rejtélyes angliai építmény, a Stonehenge egy naptár lehet. Most azonban egy, az Antiquity tudományos folyóiratban publikált tanulmány megdönti ezt az elméletet, visszataszítva a Stonehenge körüli diskurzust a rejtélyek mezejére.
A cikk szerzői, a milánói Giulio Magli, illetve a spanyol Juan Antonio Belmonte szerint „ez a javaslat megalapozatlan, mivel erőltetett értelmezések, numerológia és megalapozatlan analógiák kombinációján alapul“.
A Stonehenge-naptár modell szerint az emlékmű egyes kövei egy 365 napos, 12, egyenként 30 napos hónapra osztott éven alapuló naptárat ábrázolnak, amely öt epagomenális napot tartalmaz, és négyévente szökőévvel egészül ki.
A szerzők szerint itt három hibás érvelési vonal van. Először is rámutatnak, hogy az elmélet a numerológiára támaszkodik, ez szerintük „áltudományos gondolkodási forma, amely rejtett, de értelmes kapcsolatokat keres a számok és a fogalmak között“. Azt állítják, hogy a 12-es szám „nem ismerhető fel az emlékmű egyetlen konkrét jellemzőjében sem“, és hogy az értelmezés valószínűleg a szelekciós hatás áldozata, azaz a kutatók arra az információra összpontosítanak, amely segíti őket, hogy igaznak lássák, amit akarnak.
A két kutató szerint tehát a Stonehenge funkciója továbbra is rejtély, habár más kutatások már arról is beszámoltak, hogy egy szertartási helyszín volt.
„Fontos, hogy megpróbáljunk úgy gondolkodni, ahogyan az építők tették, mélyen tisztelve motiváló gondolataikat“ - mondta Magli, utalva arra, hogy minden elméletet nagyon kritikusan kell kezelnünk, ha tényleg meg akarjuk ismerni a Stonehenge eredeti funkcióját.
Az eredeti, naptáras tanulmány szerzője, a Bournemouth-i Egyetemen dolgozó Timothy Darvill még nem reagált az őt cáfoló cikkre.
