A pókoktól a kígyókon át egészen meglepő, sokszor cukinak feltételezett állatok is veszélyesek lehetnek az emberre.
Itt a tavasz, már kopogtat ajtainkon, és az irritáló pollenidőszakkal karöltve a levegő megtelik különböző rovarokkal, a mezőket ellepik a hormonoktól túltengő emlősök, meg egyéb más állatok, melyekkel – tetszik vagy sem – együtt kell élnünk.
Bár hazánk más országokhoz képest, mind természeti adottságait tekintve, mind állat- és növényállományban, igen békésnek mondható, az utóbbi években mégis egyre többször hallani olyan esetekről, amikor egy szerencsétlen baleset következtében heves allergiás reakció, illetve anafilaxiás sokk lép fel egy-egy csípés, marás következtében. Méhek, darazsak – meglepő, de nem csak ők jelenthetik a potenciális veszélyforrást Magyarországon.
Most összeszedtük nektek azokat a Magyarországon is őshonos állatokat, melyekkel, ha netán összefutnánk következő hétvégi túránkon, mindenképpen észnél kell lennünk, hogy mit is csinálunk!
Keresztes vipera
Az elsődlegesen nedvesebb síkvidéki erdőségekben élő keresztes vipera természeténél fogva rejtőzködő életmódot folytat, mely körülmény miatt hazánkban élő egyedszáma nem is ismert.
Hiába tarolja le pár száz forintos cuccokkal a Temu a Sheint, az olcsó kütyük új tárháza talán még problémásabb
2024.4.6 9:20
A rövid, vaskos, átlagosan 60-90 centiméteres kígyófaj marásának áldozatai gyakran házi- és haszonállatok. Bár mérgének toxicitása viszonylag alacsony, s Magyarországon utoljára 2001-ben fordult elő tragikus végkimenetelű marás, mégis érdemes körültekintőnek lennünk, ha netán összefutnánk az állattal.
Marásának elsődleges tünetei:
- a marás helyén kettő pöttyszerű folt a bőrön,
- azonnali és erős fájdalom, amely az idő elteltével gyengeséget és gyulladást okozhat,
- bizsergő érzés, duzzadás,
- bizonyos esetekben vérhólyagok,
- nagyon ritkán nekrózis (szövetelhalás),
- anafilaxia esetén a marás után akár már öt perccel hányinger, hasmenés, izzadás, láz, tudatvesztés és sokk is jelentkezhet.
Kezelés nélkül e tünetek akár 48 órán át tarthatnak. Ma legalább nyolcféle ellenméreg ismert keresztes viperamarás esetére.
Lódarázs
A hazánkban is egyre elterjedtebb lódarazsak gyakorlatilag ma már mindenhol előfordulnak. A legtöbb rovarral ellentétben még kellemes meleg nyári estéken sincs nyugtunk tőlük, hiszen vonzza őket a lámpafény. Sajnos a velük való találkozás igen kellemetlen lehet. A legtöbb esetben a legjobb, amit tehetünk, ha kiimádkozzuk nappalinkból. Az ellene támadásnak hitt hessegetés miatt keményen ellentámadásba kezdhet és figyelemmel arra, hogy szúró fullánkja nem kampós, így több szúrást ejthet az általa ellenségnek vélt ember, állat, rovar testén.
A lódarazsak szúrása nagyon fájdalmas és helyén apró, de jól körülírt duzzanat jelentkezik.
Csípésének elsődleges tünetei:
- a sérült bőrfelületen bőrpír, esetleg csalánkiütés jelenik meg, ezt viszkető érzés kíséri,
- szív- és légzési panaszok, fojtogató légszomj, átmeneti légzéskimaradás,
- emésztési panaszok, hányinger, émelygés, gyakori széklet, görcsös hasi fájdalom, idegrendszer és izomrendszer zavarai,
- lokális fájdalom a sérült területen, zsibbadás.
A tünetek enyhítésére a leghatásosabb az antihisztamin bevitele a szervezetbe. Az érzékenység kimutatására ajánlott allergiavizsgálatra elmenni. Fejlett rágóival egyébként csípni is tud, de ezt inkább már harapásnak lehet tekinteni.
Mérges dajkapók
Bár hazánkban nem őshonosak azok a rendkívül veszélyes pókfajok, melyeket élőszeretettel mutogatunk állatkertekben, mégsem mondhatjuk azt, hogy Magyarország mentes lenne a mérges pókfajoktól. Sőt, bizony akár kertünkben is (ám elsődlegesen a bugaci pusztán) összetalálkozhatunk egy viszonylag veszélyes marású pókkal, melyet könnyen felismerhetünk rozsdabarna csáprágóiról, sárgás-zöldes testéről és igen tekintélyes 4-6 centiméteres méretéről.
Azt egyébként érdemes tudni, hogy nappal viszonylag nehéz összefutni a mérges dajkapókkal, hisz ideje nagy részét lezárt lakóhálójában pihenve tölti, inkább éjszaka bújik elő, hogy ízeltlábúakra vadásszon, ám ettől még jó elővigyázatosnak lennünk. Egyik rokona, a sárga dajkapók már igen nagy problémákat okoz a szomszédos Romániában, ahol az urbánus környezethez alkalmazkodva, gyakorta lakások rejtett zugaiban telel át.
Marásának elsődleges tünetei:
- a marás helyén kiemelkedő duzzanat, heves fájdalom,
- erős zsibbadás, esetenként időszakosan bénulás,
- hányinger és magas láz.
Szerencsére a dajkapókok nem agresszívak, így gyakorlatilag csak akkor csípnek, ha bolygatják őket, ettől függetlenül mindenképpen forduljunk azonnal orvoshoz.
Szongáriai cselőpók
A szongáriai cselőpók vagy orosz tarantula az Alföld homokos, szikes vidékein él függőleges lyukakban. 4 cm-es testhosszával Magyarország legnagyobb termetű pókfaja, lábait kiterjesztve akár a 10 cm-es átmérőt is elérheti. Gyakorta hivatkoznak rá tudósaink a magyar madárpókként.
A szongárai cselőpók marása a lódarázs csípéséhez hasonlóan igen kellemetlen, emberre nem halálos. A mérgében, amely különböző fehérjék keveréke, a szívösszehúzódások erejét fokozó vegyület is található.
Marásának elsődleges tünetei:
- émelygés,
- szív- és légzési panaszok, fojtogató légszomj, átmeneti légzéskimaradás.
Vaddisznó
Valószínűleg ez nálunk ilyen örökös nemzeti trauma Imre herceg halála óta, de valóban tudni érdemes, hogy a vaddisznó nem játék! Sőt, könnyen rajtunk is halálos sérüléseket ejthet az állat.
Újabb kulturális kézikönyv egy újabb mesterműhöz: Miről szól valójában a Chihiro Szellemországban?
2024.3.10 10:59
Az erdőket járva sajnos benne van a pakliban, hogy összefutunk egy agyaras példánnyal, így pedig jó, ha tisztában vagyunk, mit is kell tennünk. Bár ők is igyekeznek elkerülni az emberrel való találkozást, előfordulhat, hogy agresszíven fognak velünk viselkedni. Erre akkor van a legnagyobb esély, ha éppen malacaik is velük vannak. Ha vaddisznókkal futunk össze, ne vegyünk fel számukra fenyegető viselkedést! Nagyon fontos, hogy ne álljuk útjukat, ne szorítsuk be őket olyan helyre, ahonnan nem tudnak elmenekülni. Jó tanács lehet a zajkeltés, hiszen ezzel már előre jelezhetjük nekik, hogy a közelben tartózkodunk.
Ha frontálisan szemben találjuk magunkat egy röfivel, két opciónk van. Az egyik, hogy úgy csinálunk mintha észre se vettük volna és a tempónk különösebb megváltoztatása nélkül igyekszünk elmenni a helyszínről. A másik pedig, hogy megállunk és megvárjuk amíg ő távozik. Ilyenkor érdemes nem felvenni vele a szemkontaktust. Mindkét esetben hatalmas önfegyelem szükséges.
Róka
A gyönyörű, ám igen ravaszdi róka nem éles karmai vagy tűhegyes fogai miatt rendkívül veszélyes. Akárcsak a mosómedve vagy a patkány, a róka jelenléte is az általa potenciálisan hordozott betegségek végett válhat aggasztóvá.
A szelíd, gyakorta kedves és babusgatni való állatok kapcsán mindig felmerül a veszettség lehetősége.
A veszettség egy vírus okozta fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben szinte biztos, hogy halálos kimenetelűvé súlyosbodik a betegség. Az idegrendszeri tünetek kialakulása után intenzív ellátás szükséges.
Embereknél különböző a veszettség lappangási ideje és lefolyása. Amíg a marás helyén a testbe jutott vírusok, illetve az idegrendszer érintettsége eléri az agyvelőt, átlag 18-60 nap telik el. Legtöbbször a 20-40. napon jelennek meg a központi idegrendszeri tünetek: fáradtság, láz, lélegzet gyakori elakadása, nyelési görcsök, tagbénulás.
Szarvas
Bár mindenki rendkívül együttérző Bambival, meg nyilván marha cuki, ahogy ezek az erdei jószágok nyugalomban legelésznek fehér popsijukkal, ettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy mind az őzek, mind a szarvasok vadállatok, így pedig potenciális veszélyt jelenthetnek az emberre.
Veszélyben az állatkísérlet-mentes Body Shop: hogyan jutott Angliában csőd közelbe egy hippi álmából kinőtt milliárdos üzlet?
2024.3.5 19:11
A legtöbb esetben az autósokat éri kár, ahogy szürkületi időben a pillanat hirtelenségében átvágnak az utakon csodás agancsaikkal, s ezzel egy időben akár halálos baleseteket okozva, de erdei túrákon is jobb az óvatosság. Évente több ezer szarvas és őz esik áldozatául autók karosszériájának.
A szarvasbőgés időszakában is jobb valamivel figyelmesebbnek lennünk. A bőgés nyár végén kezdődik meg hazánkban, s egészen október végéig követhetjük végig ezeknek a csodálatos élőlényeknek a nászát. Ebben a periódusban nem feltétlenül válnak agresszívabbá az állatok, ám harcba szállnak egymásért a kiszemelt nősténnyel való párzás jogáért. Jobb őket is békén hagyni, meg hát ne bonyolódjunk bele összeütköző agancsok ügyletébe. Különösképpen a nőknek kell figyelniük ebben az időszakban, hiszen a szarvasok különleges szaglásuknak köszönhetően megérzik a menstruáló nő által kibocsátott hormonokat, melyek potenciálisan vágykeltő lehet ezekre az állatokra. Ez tök komoly, nem kamu!
Ha erdőben valamiért mégis összefutnánk velük, jobb a vaddisznóknál írt tanácsokat megfontolnunk.
