Tudtad, hogy a sport is egészen gyorsan képes „módosult tudatállapotot” létrehozni? Elmeséljük, hogyan.
Érezted már úgy, hogy mozgás közben egy teljesen más világba csöppensz? Ha igen, nem vagy egyedül! A pszichológusok szerint tényleg módosulhat tudatállapotunk, amikor sportolunk.
A futás, ami kikapcsol és ellazít
A futás amilyen egyszerű, éppolyan megosztó sport is. Sokaknak az iskolai felmérések egy életre elvették a kedvét ettől a mozgásformától, mások viszont egy hetet sem hagynának ki futás nélkül.
Én középiskolás koromban, 16 évesen kezdtem el futni, mert úgy éreztem, hogy még a mindennapi tesi mellett sem mozgok eleget. Emlékszem, hogy akkoriban 2-3 kilométer lefutása hatalmas büszkeséget okozott. Azóta eltelt jó néhány év, a futás pedig még mindig szerves részét képezi az életemnek. Vannak időszakok, amikor ritkán húzok futócipőt és csak fél óra szenvedős kocogást tudok összehozni. Máskor hónapokig rendszeresen futok és könnyedén szelem a kilométereket. Ami viszont mindig jellemezte a futásaimat, az a belső nyugalom, ami eláraszt a sport közben.
Sokáig azt gondoltam, hogy egyszerűen a testmozgás pozitív hatásait tapasztalom ilyenkor. Köztudott, hogy mozgás közben endorfint, vagyis boldogsághormont termelünk, ezért betudtam a futás közbeni örömöt a hormonok játékának. Aztán ahogy az évek során a szorongásom erősödni kezdett, felfedeztem, hogy a futás a szorongásból is képes kibillenteni és ilyenkor mintha meditatív állapotba kerülnék. Furcsának találtam ezt, hiszen sokat próbálkoztam jóga órák utáni vezetett meditációval, gyakoroltam otthon egyedül is különböző szellemi gyakorlatokat, de azt a nyugalmat sosem tudtam elérni, amit futás közben.
Egy idő után felfedeztem, hogy más, hosszú ideig tartó, monoton mozgások, mint a biciklizés vagy a túrázás is ilyen állapotba juttat. Ezzel szemben a pilates, jóga vagy épp falmászás edzések, ahol összetett gyakorlatokra kell koncentrálnom nem adnak ilyen fajta megnyugvást. Így hát letettem a voksomat a szabadban végzett monoton mozgások mellett.
A szorongással és a stresszel való megküzdés számomra legjobb eszközévé váltak ezek a sportok. Futás közben a rengeteg szorongató gondolat, a teendők és feladatok, amikkel gyakran képtelen vagyok szembenézni, elviselhetővé válnak. Egy-egy gondolat előtérbe kerül, majd tovább úszik és jön a helyére egy újabb. Ilyenkor nem gondolom túl a dolgokat, nem kezdek el rágódni mindenen. Nagyon sokszor kívánom, hogy bárcsak a mindennapokban is ennyire nyugodt és laza lennék. De akármennyire is próbálkoztam, rájöttem, hogy mozgás nélkül sokkal nehezebb így gondolkodni, nehezen tudom elérni a sport közben olyan könnyen jövő belső békét, megnyugvást. Érdekelni kezdett, hogy vajon miért érzem úgy magamat futás vagy biciklizés közben, mintha meditálnék, szóval utána olvastam a dolognak. Legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy nem én képzeltem be az egészet: hosszú ideig tartó, monoton mozgás közben tényleg módosul a tudatállapotunk.
Módosult tudatállapot - hogy is van ez?
„Módosult tudatállapot” – amikor ezt a kifejezést halljuk, rögtön az alkohol és a drogok hatása ugrik be. Ez persze nem véletlen, hiszen ezeknek a szereknek már a gyűjtőnevéből is kiderül, hogy “tudatmódosító” vagy “kábító” hatásúak. A legtöbben tapasztaltuk már, hogy beviszünk valamit a szervezetünkbe, amitől aztán másképp érezzük magunkat. Logikusnak és magától értetődőnek tűnik a tudatmódosító szerek működési mechanizmusa és nem is feltétlenül gondolunk bele abba, hogy módosult tudatállapotot nagyon sok más helyzetben, szerek nélkül is el lehet érni.
Módosult tudatállapotnak hívunk minden olyan állapotot, ami jelentősen eltér a normális ébrenléti állapottól. Ez általában viszonylag hirtelen alakul ki és szűnik meg, csupán átmeneti állapot. A módosult tudatállapot kialakulhat természetes körülmények között, ilyen például a napközbeni álmodozás és az álmodás. Olyan speciális technikák, mint a meditáció vagy a hipnózis, de a különböző samanisztikus szertartások is kiválthatnak módosult tudatállapotot.
Dr. Bányai Éva a hipnózishoz kapcsolódó kutatásai során tanulmányozta a törzsi rituális táncok közben jelentkező transzba esést. Egészen az 1970-es évekig a kutatók úgy gondolták, hogy a terápiákban is alkalmazott hipnózis szükségszerűen egy alvásszerű állapot. Bányai viszont felismerte, hogy a mozgás, például sámánisztikus rituálék közben elért tudatállapot hasonló ahhoz, mint amit hipnózis alatt érnek el. Kidolgozta az aktív-éber hipnózis eljárását, amely során valamilyen monoton fizikai mozgás végzése közben, például szobabiciklizés során kerül hipnózisba a páciens.
Az aktív hipnózisra irányuló kutatások megerősítették azt a feltételezést, miszerint mozgás közben valóban transzba eshetünk, megváltozik a tudatállapotunk. Ez azért is nagyon fontos, mert vannak olyan emberek, akik könnyebben tudnak nyugalmi állapotban módosult tudatállapotba kerülni pl. meditáció vagy relaxáció során, másoknak viszont mozgás közben könnyebb elérni ezt az állapotot.
Persze önmagában az, hogy módosult a tudatállapotunk még nem feltétlen jelent jó dolgot. De hogyha ki tudunk kapcsolni kicsit és képesek vagyunk elszakadni a mindennapi nehézségektől és szorongástól, az sokat javíthat az általános kedvünkön és közérzetünkön.
