Kína világgazdasági és politikai hatalma már a popkulturában is megnyilvánul, többek között magukat kínainak nevező, de nyilvánvalóan nem kínai emberek képében. De mégis miért? Cikkünkben erre kerestük a választ.
„Kínai nyugdíjas-cosplay.“
„Az életemnek egy nagyon kínai szakaszában vagyok.“
„Első nap kínaiként.“
„Ma reggel váratlanul kínaiként ébredtem.“
Az elmúlt hetekben rengeteg hasonló felütésű videó árasztotta el a közösségi médiát, amelyekben semmiképp sem kínai emberek hideg helyett forró vizet, vagy főtt almás, vörösdatolyás elixírt kortyolgatnak reggelente, talán még taicsiznak is. A kínai tradicionális gyógyászat népszerűsége akár a közelgő holdújévnek is betudható lenne, ha az elmúlt években nem alakult volna át teljesen az eddig ismert világrend. Kína nemcsak a világgazdaság megkerülhetetlen szereplője lett, hanem az USA kihívója is. A vízummentességnek és a látványos építészeti beruházásoknak is köszönhetően az egyik legnépszerűbb turista desztinációvá vált, de valószínűleg a közösségi médiának is köszönhető.
View this post on Instagram
A Nagy Kínai Tűzfal
A politikai aspektusok előtt megemlékeznék az országban tevékenykedő kínai és külföldi tartalomgyártók munkájáról, amely nem elhanyagolható tényező Kína popkulturális térnyerésében. Az államvezetés ugyanis a pandadiplomácián kívül nem igazán jeleskedik a soft power, vagyis puha erő gyakorlásában.
A kínai filmek, zenék és egyéb szórakoztatóipari termékek globális ismertségét nemcsak a kultúrális különbségek, a nyelvi korlátok, hanem a Nagy Kínai Tűzfal is megakadályozza. Ahogy az közismert, az országban szigorú internetcenzúra működik, amelyet a világ egyik legkifinomultabb tartalomszűrő rendszereként tartják számon. Ennek köszönhetően a Google, a Facebook, az Instagram és megannyi más (nyugati) alkalmazás és weblap csak VPN-nel érhető el az országban, amelynek használata ugyan hivatalosan nem illegális, de nem is szorgalmazzák azt. Egy kínai ismerősöm egyszer úgy fogalmazott, „tulajdonképpen nyílt titok, hogy a lakosság jelentős része VPN-t használ“.
A kínai virtuális kozmoszban kínai nyelvtudás nélkül nehéz kiigazodni, már ha egyáltalán hozzáférünk ezekhez az appokhoz. Ebben segítenek a kínai bázisú influenszerek és tartalomgyártók, akik a kiskaput kihasználva (általában angolul) tolmácsolják az országon végig söprő trendeket, a leglátványosabb úti célokat, bemutatják a kínai kultúrát és a mindennapjaikat.
TikTok-menekültek
2025. január 19-én a TikTok nemzetbiztonsági okokból megszüntette működését az Egyesült Államokban, másnap azonban már ismét elérhetővé vált „Trump erőfeszítéseinek“ köszönhetően. Csakhogy épp Trump volt az, aki első elnöksége alatt belengette az alkalmazás betiltását, amelyet később a Biden-adminisztráció valósított meg. A tilalom életbelépése előtt tömegével vándoroltak át az ugyancsak kínai tulajdonban lévő Xiaohongshu (ejtsd hsziáohóngsú), angolul Red Note nevű alkalmazásra, amelyre mindaddig szinte csak Kínában élők regisztráltak.
A kínai Instagramként is emlegetett alkalmazás 2013-as alapítása óta Kína egyik legnépszerűbb alkalmazásává nőtte ki magát, 2025 elején pedig az Apple Store egyik legnépszerűbb alkalmazása lett az USA-ban, ugyanis egy hét alatt háromszorosára nőtt a letöltések száma az országban. A kínai felhasználók többsége tárt karokkal fogadta a TikTok-menekülteket, többen használati utasításokat és tippeket is adtak nekik ahhoz, hogy hozzáférhessenek az utazással, divattal és életmóddal kapcsolatos tartalmakhoz.
Trump elvtárs
Donald Trump TikTok elleni kampánya mellett vámpolitikájával is hozzájárult Kína népszerűségéhez és gazdasági térnyeréséhez. A kínai közösségi médiában emiatt előszeretettel emlegetik Csuan Csiankuo (建国同志), vagyis Nemzetépítő Elvtársként, és gyakran azzal poénkodnak a felhasználók, hogy Trump valójában kínai kém vagy a Kínai Kommunista Párt legpatriótább titkos tagja, aki azzal szolgálja a kínai érdekeket, hogy az állandó káosz állapotában tartja az USA-t.
A vámok arra kényszerítik az amerikaiakat, hogy többet fizessenek ugyanazokért a hétköznapi árukért, amelyeket eddig is az Amazontól vásároltak. Emellett arra is ösztönzik a kínai Amazon-ökoszisztémát, hogy szélesítse látókörét, és ezzel erősítse Kína gazdasági erejét az egész világon
– írta Moira Weigel harvardi professzor a The New York Times-ban.
A gazdasági aspektusok mellett Trump nevéhez megannyi intézkedés és megnyilvánulás fűződik, amivel sikerült aláásnia saját és országa tekintélyét. Emellett, hogy ezer szállal fűződik Epsteinhez, akinek még egy meztelen nőt ábrázló szülinapi köszöntőt is rajzolt. Hadjáratot indított az illegális bevándorlók ellen, amely már halálos áldozatokat is követelt, bejelentette igényét Grönlandra, elraboltatta Venezuela elnökét, beavatkozva egy szuverén ország belpolitikájába, és akkor még a megkérdőjelezhető kijelentéseiről nem is beszéltünk.
Filmművészet vs. mikrodrámák: Kína megteremtette a dopamint termelő TikTok-szappanoperákat, amik éppen most tarolják le a világot
2026.1.17 9:44
Az amerikaiak jelentős része kiábrándult hazájából, de már globálisan sem az ígéret földjeként él a köztudatban az ország. Így más országokat kezdtünk el végletesen idealizálni, többek között Kínát.
„Kiderült, hogy kínai vagyok“
Amerika tekintélyvesztése és az egypólusú világrend összeomlása mind hozzájárult ahhoz, hogy az emberek nyitottabbak legyenek más kultúrákra. A virális kínai dalok és a „Kína 2050-ben él“ tételmondattal kezdődő tartalmak mellett egyre több kínai gyógyászattal kapcsolatos poszt jelent meg. A wellness-kultúra megújulva, de mindig is jelen volt az életünkben, most pedig a legújabb jóléti trend a jujube, goji bogyó és a forró víz lett.
A Dazed szerint az egész „kínai vagyok“-trend Sherry Zhu posztjára vezethető vissza. A 22 éves New Jersey-i lány családja Kínából, Shandong és Zhejiang tartományokból származik, és az egyik videójában azzal viccelődött, hogy mindenki kínai, faji vagy etnikai hovatartozástól függetlenül.
@sherryxiiruii catching you at a very chinese time in your life #chineseamerican #asianamerican #chinese #americanbornchinese #asian ♬ original sound - sherry
Figyelembe véve a kiugró mennyiségű Kínával és a tradícionális kínai gyógyászattal kapcsolatos tartalmat, és az akarva vagy akaratlanul félreérthető felhívást keringőre, nem csoda, hogy rengetegen forró vizes bögrét ragadtak, és beszálltak a trendbe.
Tisztelgés vagy tiszteletlenség?
Az érdeklődők széles tábora mellett hamar megjelentek a kritikusok is. Li Mengyi tartalomgyártó például kifejezetten örül, hogy az emberek értékelik a kínai kultúrát, és egyre jobban érdeklődnek szülőhazája iránt. Közösségi médiás tartalomgyártóként jól tudja, hogy kell valami, ami berántja az embert, így szerinte a „hirtelen kínai lettem”-szlogen inkább csak egy hook, ami berántja a nézőt. Kína újonnan jött népszerűsége kapcsán elmondta, hogy azért lehet vonzó, mert nagyon sokoldalú mind időjárás, mind földrajz, mind kultúra tekintetében.
„Az ember mindent megkaphat ott.“
Zoey Xinyi Gong, dietetikus és tradicionális kína gyógyász Li Mengyihez hasonlóan örömmel fogadta a trendet, TCM-orvosként pedig különösen örül annak, hogy ennyien érdeklődnek a tradícionális kínai orvoslás iránt. Tapasztalata szerint Kínában élő kínaiak körében nem váltott ki reakciót a trend, a kínai diaszpóra tagjaiból viszont igen.
View this post on Instagram
„Csak amerikai-kínaiakat vagy külföldön született kínaiakat láttam, hogy frusztrációjukat fejezik ki (ezzel kapcsolatban). Nekik más érzés lehet, mivel egy másik kultúrában nőttek fel, rengeteg diszkriminációval és elidegenedéssel kellett szembenézniük. Teljesen megértem a helyzetüket. Viszont, mint aki Kínában született és nevelkedett, szerintem ez egyáltalán nem kulturális kisajátítás. Örülök, hogy Kína pozitív figyelmet kap.“
Szerinte az viszont már kulturális kisajátításnak minősülne, ha egy nem kínai alkotó arra használná a trendet, hogy több elérése legyen, vagy kifigurázná, nevetségessé tenné a kínai kultúrát, amit a valóságban abszolút nem tisztel.
„Ha szereted az ételeinket, a gyógyászatunkat, a trendjeinket, mindent, amit mi állítottunk elő neked és az otthonodnak, akkor értékelned és tisztelned kéne a kultúránkat és őszinte érdeklődést mutatni iránta“
– fogalmazott Zoey, hozzátéve, hogy az emberek nem profitálhatnak a trendből, miközben a kínai termékeket pejoratívan olcsónak nevezik vagy olyanokat mondanak, hogy sosem tennék be a lábukat Kínába.
2025 legnagyobb szexbotrányát és legnépszerűbb mémjét is egy kínai férfinak köszönhetjük: „Hong nővér” esete
2025.12.7 8:25
Li Mengyi is hasonlóan vélekedett, úgy fogalmazott „persze, vannak nacionalistább kínaiak, akik ezt sértőnek érzhetik,” de őt személy szerint nem zavarja.
Az átpolitizálódott közösségi média
„Nagyon sok információ áramlik a közösségi médiában, ami viszont probléma, hogy sokszor az emberek nem néznek utána a mélyebben az információknak“ – mondta Li Mengyi a felelősségteljes internethasználattal kapcsolatban.
Zoey szerint a TikTok-menekültek megjelenése óta drasztikusan megváltozott a Kínáról alkotott általános kép, ezt elsőkézből tapasztalta. A TikTok-tilalom előtt mindig negatív kommenteket kapott, amikor pozitívan nyilatkozott Kínáról.
„Az emberek nem hiszik el, hogy Kína lehet jobb, mint a világ olcsó gyára.“
Azonban miután megjelentek a Red Note-on a külföldiek, és a felületen szembesültek az ország valódi arcával, azóta sokkal jobban értékelik azt. Szerinte a negatív előítéletek a közösségi médiában megbújó propagandának is köszönhető, ugyanis ezek a platformok jobban át vannak politizálva, mint gondolnánk. „Az amerikai állampolgárok rájöttek, hogy talán a saját országukkal van a probléma, nem Kínával. Tehát a kínai kultúra népszerűsége emiatt ragyogott fel“ – zárta gondolatait.
