Egy háromszáz fős piknikből több tízezres tömeg: a Budapest Pride Felvonulás története

Bár a Covid alatt online, 1997 óta eddig minden évben megtartották a Budapest Pride Felvonulást, több-kevesebb ellentüntetővel és atrocitással, azonban a tavasszal megszavazott törvénymódosítás miatt az idei esemény sorsa eredeti formában sokáig bizonytalannak látszott. Cikkünkben összeszedtük az eddigi Pride-ok legfontosabb mozzanatait! 

Előzmények 

A szexuális kisebbségek küzdelme a rendszerváltás utáni években kezdődött Magyarországon. A Budapest Pride előzményének, a hazai melegmozgalom előfutárának a Pink Piknik tekinthető, ami a magyarországi LMBTQ-közösség első nyilvánosan megszervezett eseménye volt. Az első Pink Piknikre 1992. szeptember 13-án, a Hármashatár-hegyen került sor körülbelül 300 fő részvételével, az ELTE Meleg Akciócsapata, a Homérosz Egyesület, a Lambda Budapest Baráti Társaság, a Mások szerkesztősége, a Miskolci Homeros, a Leszbikus és Gay Zsidók Csoportja és a VándorMások közös szervezésében. Az akkor még csak félhivatalos eseményre a turistajelzésekhez hasonló, rózsaszín jelek segítségével lehetett eljutni: kitelepültek ide LMBTQ-csoportok, volt tombola és HIV-szűrés is. 

A későbbiekben, a 2000-es évek elejéig több helyszínen is megrendezték, egy idő után már a hazai LMBTQ-fesztiválok részeként, örökségét pedig a Labrisz Leszbikus Egyesület viszi tovább, akik évente egyszer, hagyományosan a Budapest Pride zárónapján, a Margit-szigeten szervezik meg a Labrisz Pikniket.

Az első felvonulás 

A Budapest Pride felvonulások története 1997-ben indult, amikor szeptember 6-án először vonultak fel nyilvánosan meleg és leszbikus emberek Budapesten. A felvonulás a Pink Piknikből nőtte ki magát, és az évek során egyre nagyobb és láthatóbb közösségi eseménnyé vált.

Kiemelt tartalom

Az megvan, hogy egy budapesti kocsmáról szólhat Taylor Swift egyik dala? 2025.9.30 10:22

A legelső felvonulás a Capella Café elől indult, és a Duna-korzón át haladt a Vörösmarty térre. Beszámolók szerint a résztvevőket akkor még félelem kísérte a felvonuláson, ami gyors menetelésre késztette őket, azzal az ösztönös érzéssel, hogy minél előbb vissza kell térniük a Váci utcán keresztül a Capella biztonságot nyújtó közegébe, ahol az eseményt kísérő kulturális programok – író-olvasó találkozó vagy kerekasztal-beszélgetés – zajlottak. 

Az önmagát „közbuzi”-ként meghatározó újságíró, Pálfi Balázs a felvonulás kapcsán elmondta:

„Nem a melegségünkre vagyunk büszkék, hanem arra, hogy immáron 1997-ben eljutottunk odáig, hogy felemeljük fejünket, felmutatva magunkat azt mondjuk: ’itt vagyunk, ilyenek vagyunk!’”

2001 és 2005 között a felvonulás útvonala rendszeresen változott, jellemzően a Felvonulási térről (ma: 56-osok tere) indult, majd az Andrássy úton haladt végig, és ebben az időszakban kezdett járműves menetté alakulni. Az esemény szervezője ekkorra a külön erre a célra alakult, LMBTQ-szervezetek által delegált tagokból álló Szivárvány Misszió Alapítvány lett. A hatósági és politikai reakciók egyre jellemzőbbé váltak, a felvonulás betiltását többször kérvényezték jobboldali szervezetek.

Elsőként coming outol itthon vezető kormányzati politikus

2007-ben a felvonulás fordulóponthoz érkezett, egyrészt Szetey Gábor államtitkár coming outja miatt – aki a Pride-ot megnyitó beszédében első vezető kormányzati politikusként vállalta nyíltan a homoszexualitását –, másrészt a felvonulást ért súlyos szélsőjobboldali támadások miatt, amikor is a nyílt utcán vertek meg leszbikus és meleg embereket. 

2008-ban a szervezők átnevezték a fesztivált Meleg Méltóság Menetre, és Himnusszal kezdték az eseményt, ami egyfajta reakció volt a szélsőségek támadására, és egy üzenet, hogy az LMBTQ-közösség is a magyarsághoz tartozik. Bár ettől az évtől kezdve a kormány és a rendőrség szerepet vállalt a terület biztosításában, az erőszak súlyosabb méreteket öltött: a fesztivált megelőzően meleg szórakozóhelyekre dobtak Molotov-koktélokat, illetve tojásokat, petárdákat és köveket szórtak a felvonuló emberekre és néhányakat savval locsoltak le – szerencsére a tömeg kisebb sérülésekkel megúszta az esetet.

Amikor már hivatalosan is Budapest Pride néven fut 

A rendezvény 2009-ben vette fel hivatalosan a Budapest Pride nevet, azzal a céllal, hogy az eseményt nemzetközi színtéren is érthetőbb köntösbe csomagolják. A rendőrség ekkor már kordonokkal védte a körülbelül 2500-3000 felvonulót, hogy megakadályozzák a 2008-as évhez hasonló atrocitásokat. 

Kordon nélküli menet

2011 és 2015 között a Pride-nak tovább nőtt a politikai és közéleti támogatottsága, és számtalan közszereplő, cég és diplomáciai szereplő támogatását nyerte el. 2015-ben történt az a bizonyos incidens, amikor valaki provokációból többkilónyi trágyával szórta végig az Andrássy utat – ebben az évben rekordszámú, 20 ezer fő vett részt a szagos menetben. 

2017-ben a Pride új szakaszba lépett, a szervezők hosszú és fáradalmas egyeztetése után először valósult meg részben nyitott, „élőerős” biztosítással a felvonulás, ami szinte teljesen kordonok nélkül zajlott, és már több ponton is ki és be lehetett csatlakozni. A részvétel 22 ezer fő volt, és jelentős nemzetközi támogatást is kapott.

A Covid alatt online tartották 

2020-ban a koronavírus-járvány miatt a felvonulást online tartották meg, a felvonulni vágyók többórás élő közvetítéshez csatlakozhattak, melyben többek között beszélgetések, DJ szettek, videóüzenetek és beszédek hangzottak el. Magyarország első online Pride-ját egy Online Rainbow Partyval zárták, ahol Steiner Kristóf és Nimi, a Sado Opera, Farkas László Gypsyrobot és Alexandr B2B Zora biztosította a hangulatot.

2021-ben már ismét élőben zajlott a felvonulás a Madách tér – Astoria – Kálvin tér – Fővám tér – Szabadság híd – Szent Gellért rakpart – Döbrentei tér – Tabán vonalon. A Pride-ba fokozatosan a vidéki városok is becsatlakoztak, a résztvevők száma 2021-re elérte a 35 ezer főt. 2024-ben hatodik éve tartották meg kordonok, és második alkalommal beléptetés nélkül. A rendezvény mottója a 2021-es, „pedofiltörvény” néven elhíresült gyermekvédelmitörvény-módosítás elfogadása óta változatlan, és aktuálisabb, mint valaha:

Vedd vissza a jövőd!

Az ellehetetlenítő rendelet 

2025 tavaszán olyan rendeletcsomagot jelentett be a kormány, amelynek célja gyakorlatilag ellehetetleníteni a Budapest Pride-ot és az LMBTQ-közösség reprezentációját. A rendőrség később erre hivatkozva tiltotta meg a június 28-ra tervezett Budapest Pride felvonulást eredeti formájában.

A gyülekezési törvényt a korábbi gyermekvédelmi törvényre hivatkozva módosították még márciusban. A Fidesz által benyújtott és elfogadott törvénymódosítás kimondja, hogy „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”. A kormány a gyermekvédelmi törvénynek arra a paragrafusára hivatkozott, miszerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. A javaslatot március 17-én hétfőn nyújtották be, és rekordgyorsasággal másnap meg is szavazták.

Áprilisban elfogadták az Alaptörvény 15. módosítását, ami kimondja, hogy a gyermekek védelme érdekében a gyülekezéshez való szabad jogot is korlátozni lehet, tehát a rendőrség betilthat gyűléseket, és arcfelismerő rendszerekkel azonosíthatja a résztvevőket.

A döntés nemcsak hazai jogvédő szervezetek tiltakozását váltotta ki – tömegtüntetések zajlottak Budapesten és több vidéki városban is – az Európai Unió több tagállama közös nyilatkozatban ítélte el a magyar kormány lépését, az Európai Bizottság pedig tisztázta, hogy az EU-ban nincs helye diszkriminációnak, és újabb kötelezettségszegési eljárás lehetőségét lengette be. 

Mi lesz idén? 

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a felvonulást „Budapest Büszkeség menete” néven tartják meg önkormányzati, nem engedélyköteles eseményként, így arra nem fognak vonatkozni a tiltó jogszabályok – a szervezést a Szivárvány Misszió Alapítvány finanszírozza, a Főváros pedig csak partnerként működik közre. 

Sokkal többen leszünk ott, mint bármikor korábban

– mondta hétfőn egy videóban, ahol arról is tájékoztatott, hogy a 30. Budapest Pride „Budapest Büszkeség” menet a Városháza Térről indul szombat 14:00 órakor. Amennyiben részt vennél a Budapest Pride-on, de továbbra is kétségeid lennének afelől, biztonságos-e kimenni a rendezvényre, olvasd el a Magyar Helsinki Bizottság kisokosát ide kattintva.