Egy háromszáz fős piknikből több tízezres tömeg: a Budapest Pride Felvonulás története

Bár a Covid alatt online, 1997 óta eddig minden évben megtartották a Budapest Pride Felvonulást, több-kevesebb ellentüntetővel és atrocitással, azonban a tavasszal megszavazott törvénymódosítás miatt az idei esemény sorsa eredeti formában sokáig bizonytalannak látszott. Cikkünkben összeszedtük az eddigi Pride-ok legfontosabb mozzanatait! 

Előzmények 

A szexuális kisebbségek küzdelme a rendszerváltás utáni években kezdődött Magyarországon. A Budapest Pride előzményének, a hazai melegmozgalom előfutárának a Pink Piknik tekinthető, ami a magyarországi LMBTQ-közösség első nyilvánosan megszervezett eseménye volt. Az első Pink Piknikre 1992. szeptember 13-án, a Hármashatár-hegyen került sor körülbelül 300 fő részvételével, az ELTE Meleg Akciócsapata, a Homérosz Egyesület, a Lambda Budapest Baráti Társaság, a Mások szerkesztősége, a Miskolci Homeros, a Leszbikus és Gay Zsidók Csoportja és a VándorMások közös szervezésében. Az akkor még csak félhivatalos eseményre a turistajelzésekhez hasonló, rózsaszín jelek segítségével lehetett eljutni: kitelepültek ide LMBTQ-csoportok, volt tombola és HIV-szűrés is. 

A későbbiekben, a 2000-es évek elejéig több helyszínen is megrendezték, egy idő után már a hazai LMBTQ-fesztiválok részeként, örökségét pedig a Labrisz Leszbikus Egyesület viszi tovább, akik évente egyszer, hagyományosan a Budapest Pride zárónapján, a Margit-szigeten szervezik meg a Labrisz Pikniket.

Az első felvonulás 

A Budapest Pride felvonulások története 1997-ben indult, amikor szeptember 6-án először vonultak fel nyilvánosan meleg és leszbikus emberek Budapesten. A felvonulás a Pink Piknikből nőtte ki magát, és az évek során egyre nagyobb és láthatóbb közösségi eseménnyé vált.

A legelső felvonulás a Capella Café elől indult, és a Duna-korzón át haladt a Vörösmarty térre. Beszámolók szerint a résztvevőket akkor még félelem kísérte a felvonuláson, ami gyors menetelésre késztette őket, azzal az ösztönös érzéssel, hogy minél előbb vissza kell térniük a Váci utcán keresztül a Capella biztonságot nyújtó közegébe, ahol az eseményt kísérő kulturális programok – író-olvasó találkozó vagy kerekasztal-beszélgetés – zajlottak. 

Az önmagát „közbuzi”-ként meghatározó újságíró, Pálfi Balázs a felvonulás kapcsán elmondta:

„Nem a melegségünkre vagyunk büszkék, hanem arra, hogy immáron 1997-ben eljutottunk odáig, hogy felemeljük fejünket, felmutatva magunkat azt mondjuk: ’itt vagyunk, ilyenek vagyunk!’”

2001 és 2005 között a felvonulás útvonala rendszeresen változott, jellemzően a Felvonulási térről (ma: 56-osok tere) indult, majd az Andrássy úton haladt végig, és ebben az időszakban kezdett járműves menetté alakulni. Az esemény szervezője ekkorra a külön erre a célra alakult, LMBTQ-szervezetek által delegált tagokból álló Szivárvány Misszió Alapítvány lett. A hatósági és politikai reakciók egyre jellemzőbbé váltak, a felvonulás betiltását többször kérvényezték jobboldali szervezetek.

Elsőként coming outol itthon vezető kormányzati politikus

2007-ben a felvonulás fordulóponthoz érkezett, egyrészt Szetey Gábor államtitkár coming outja miatt – aki a Pride-ot megnyitó beszédében első vezető kormányzati politikusként vállalta nyíltan a homoszexualitását –, másrészt a felvonulást ért súlyos szélsőjobboldali támadások miatt, amikor is a nyílt utcán vertek meg leszbikus és meleg embereket. 

Kiemelt tartalom

Pride Programajánló – 5 program a Pride közösségi fesztiválról, amit mindenképpen érdemes megnézni a szombati menetig tegnap 13:51 -kor

2008-ban a szervezők átnevezték a fesztivált Meleg Méltóság Menetre, és Himnusszal kezdték az eseményt, ami egyfajta reakció volt a szélsőségek támadására, és egy üzenet, hogy az LMBTQ-közösség is a magyarsághoz tartozik. Bár ettől az évtől kezdve a kormány és a rendőrség szerepet vállalt a terület biztosításában, az erőszak súlyosabb méreteket öltött: a fesztivált megelőzően meleg szórakozóhelyekre dobtak Molotov-koktélokat, illetve tojásokat, petárdákat és köveket szórtak a felvonuló emberekre és néhányakat savval locsoltak le – szerencsére a tömeg kisebb sérülésekkel megúszta az esetet.

Amikor már hivatalosan is Budapest Pride néven fut 

A rendezvény 2009-ben vette fel hivatalosan a Budapest Pride nevet, azzal a céllal, hogy az eseményt nemzetközi színtéren is érthetőbb köntösbe csomagolják. A rendőrség ekkor már kordonokkal védte a körülbelül 2500-3000 felvonulót, hogy megakadályozzák a 2008-as évhez hasonló atrocitásokat. 

Kordon nélküli menet

2011 és 2015 között a Pride-nak tovább nőtt a politikai és közéleti támogatottsága, és számtalan közszereplő, cég és diplomáciai szereplő támogatását nyerte el. 2015-ben történt az a bizonyos incidens, amikor valaki provokációból többkilónyi trágyával szórta végig az Andrássy utat – ebben az évben rekordszámú, 20 ezer fő vett részt a szagos menetben. 

Kiemelt tartalom

Óda a leszbikus ponyvairodalomhoz és a heterók istenéhez – LMBTQ+ könyvek a Pride-hónapra 2 nappal ezelőtt

2017-ben a Pride új szakaszba lépett, a szervezők hosszú és fáradalmas egyeztetése után először valósult meg részben nyitott, „élőerős” biztosítással a felvonulás, ami szinte teljesen kordonok nélkül zajlott, és már több ponton is ki és be lehetett csatlakozni. A részvétel 22 ezer fő volt, és jelentős nemzetközi támogatást is kapott.

A Covid alatt online tartották 

2020-ban a koronavírus-járvány miatt a felvonulást online tartották meg, a felvonulni vágyók többórás élő közvetítéshez csatlakozhattak, melyben többek között beszélgetések, DJ szettek, videóüzenetek és beszédek hangzottak el. Magyarország első online Pride-ját egy Online Rainbow Partyval zárták, ahol Steiner Kristóf és Nimi, a Sado Opera, Farkas László Gypsyrobot és Alexandr B2B Zora biztosította a hangulatot.

2021-ben már ismét élőben zajlott a felvonulás a Madách tér – Astoria – Kálvin tér – Fővám tér – Szabadság híd – Szent Gellért rakpart – Döbrentei tér – Tabán vonalon. A Pride-ba fokozatosan a vidéki városok is becsatlakoztak, a résztvevők száma 2021-re elérte a 35 ezer főt. 2024-ben hatodik éve tartották meg kordonok, és második alkalommal beléptetés nélkül. A rendezvény mottója a 2021-es, „pedofiltörvény” néven elhíresült gyermekvédelmitörvény-módosítás elfogadása óta változatlan, és aktuálisabb, mint valaha:

Vedd vissza a jövőd!

Az ellehetetlenítő rendelet 

2025 tavaszán olyan rendeletcsomagot jelentett be a kormány, amelynek célja gyakorlatilag ellehetetleníteni a Budapest Pride-ot és az LMBTQ-közösség reprezentációját. A rendőrség később erre hivatkozva tiltotta meg a június 28-ra tervezett Budapest Pride felvonulást eredeti formájában.

Kiemelt tartalom

LMBTQ+ ikonok a 20. századból, akiket mindenképp ismerned kell 2025.6.17 12:02

A gyülekezési törvényt a korábbi gyermekvédelmi törvényre hivatkozva módosították még márciusban. A Fidesz által benyújtott és elfogadott törvénymódosítás kimondja, hogy „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”. A kormány a gyermekvédelmi törvénynek arra a paragrafusára hivatkozott, miszerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. A javaslatot március 17-én hétfőn nyújtották be, és rekordgyorsasággal másnap meg is szavazták.

Áprilisban elfogadták az Alaptörvény 15. módosítását, ami kimondja, hogy a gyermekek védelme érdekében a gyülekezéshez való szabad jogot is korlátozni lehet, tehát a rendőrség betilthat gyűléseket, és arcfelismerő rendszerekkel azonosíthatja a résztvevőket.

A döntés nemcsak hazai jogvédő szervezetek tiltakozását váltotta ki – tömegtüntetések zajlottak Budapesten és több vidéki városban is – az Európai Unió több tagállama közös nyilatkozatban ítélte el a magyar kormány lépését, az Európai Bizottság pedig tisztázta, hogy az EU-ban nincs helye diszkriminációnak, és újabb kötelezettségszegési eljárás lehetőségét lengette be. 

Mi lesz idén? 

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a felvonulást „Budapest Büszkeség menete” néven tartják meg önkormányzati, nem engedélyköteles eseményként, így arra nem fognak vonatkozni a tiltó jogszabályok – a szervezést a Szivárvány Misszió Alapítvány finanszírozza, a Főváros pedig csak partnerként működik közre. 

Sokkal többen leszünk ott, mint bármikor korábban

– mondta hétfőn egy videóban, ahol arról is tájékoztatott, hogy a 30. Budapest Pride „Budapest Büszkeség” menet a Városháza Térről indul szombat 14:00 órakor. Amennyiben részt vennél a Budapest Pride-on, de továbbra is kétségeid lennének afelől, biztonságos-e kimenni a rendezvényre, olvasd el a Magyar Helsinki Bizottság kisokosát ide kattintva.