Egyre több találgatás zajlik arról, hogy egyes celebek vagy közszereplők transzneműek-e. Valóban megállapítható ez ránézésre? És tényleg fontos bárkinek is tudni róla?
A transznemű emberek létezése néhány évtizede még társadalmi tabunak számított, és – főleg itthon – csak az elmúlt években került igazán köztudatba. Ezzel párhuzamosan a (főként jobboldali) politika felismerte, mennyire jól lehet ezzel a kisebbséggel riogatni a nagy tömegeket. Ezért a transzneműség kérdésével sokan úgy találkoztak először, hogy az egyfajta „fenyegetésként” lett tálalva: ha nem vigyázol, átműtik a gyerekeidet az óvodában. Egyes összeesküvéselmélet-hívők fantáziája pedig még ennél is messzebbre lódult – vannak, akik elhiszik magukról, hogy ránézésre ki tudják szúrni a transznemű embereket, sőt, egyesek szerint szinte minden celeb, közszereplő és politikus transz. De vajon a mindennapokban valóban számít, hogy ki transz, és ki nem? Nézzük, mit jelent a „transvestigation” mint jelenség, és valóban van-e értelme és létjogosultsága.
Charlie Kirk és a túl nőies arcvonások
Az interneten számos elrugaszkodott teóriát találunk Charlie Kirkről, az októberben meggyilkolt amerikai jobboldali politikai aktivistáról – az egyik legfurcsább ezek közül kétségkívül az, mely szerint felesége, Erika Kirk transznemű, és még az is lehet, hogy maga Charlie is az volt. A transzneműnek képzelt közszereplők beazonosítására szakosodott Facebook-csoportokban hosszasan értekeznek az aktivista-pár arcberendezéséről, csontozatáról és testbeszédéről, annak jeleit keresve, hogy Erika férfiként, Charlie pedig nőként született.
Erikára egyes posztokban egyenesen Erikként hivatkoznak, és azt állítják, hogy a „természetellenesen egyenes kulcscsontja”, lábai, széles válla és szűk csípője, valamint arcformája alapján bizonyítható, hogy valójában férfi. Charlie esetében ennyire nem mennek részletekbe: csupán azt írják, hogy nőiesen fest, ezért biztosan nőként született. Nem ők az egyedüli meglepő alanyai a nyomozásnak: sokan azt teorizálják, hogy Sylvester Stallone, Margot Robbie, de még maga Adolf Hitler is transzneműek.
Az elmélet főként a közösségi médiában terjedt el – nem utolsósorban a korábbi Twitter-, azaz X-tulajdonos Elon Musknak köszönhetően, aki a női ökölvívó Imane Helifet, majd később saját transznemű lányát, Vivian Jenna Wilsont támadta transzfób üzenetekkel a platformon.
Bizarr törvények Európában, amelyekről nem akarjuk elhinni, hogy még léteznek
2025.12.10 15:11
Az elmúlt évtizedekben sem volt ismeretlen ez a jelenség, bár sokkal kevésbé volt elterjedt és gyakori. Az egyik első celeb, aki szóbeszéd tárgyává vált vélt transzneműsége okán, Lady Gaga volt a 2010-es évek elején. Az LMBTQ-közösséggel hangosan szolidaritást vállaló énekesnő azonban nem tagadta a vádakat, ügyelve arra, hogy ne tüntesse fel rossz fényben a transznemű és interszex közösségeket; inkább magáévá tette a bizonytalansággal járó kíváncsiságot, és gyakran sejtelmes, nem egyértelmű válaszokat adott az ezzel kapcsolatos kérdésekre.
A külső nem minden
Inkább viccesnek, mint fenyegetőnek hat a gondolat, hogy egyesek képernyő előtt ülve vizsgálják híres személyek fotóit, hogy ránézésre megállapítsák az illető születési nemét. Azonban, ha ez a jelenség kikerül az online szférából, és a valóságban is helyet talál magának, már sokkal komolyabb fenyegetésről beszélhetünk.
Az emberek neme ránézésre ugyanis nem minden esetben megállapítható. Születéskor általában a gyermek nemi szerve alapján állapítják meg a nemét, egyes ritka esetekben azonban ez is csalóka lehet: az interszex állapottal születettek esetében például előfordulhat, hogy nem a bináris nemekhez (tehát a szigorúan vett férfi-női nemekhez) köthető nemi szervekkel születnek, vagy a születési nemi szervük nem illeszkedik a kromoszómáikhoz, illetve hormonháztartásukhoz.
De tegyük fel, hogy nem interszex személyeket érint a nemi vizsgálat: még ebben az esetben sem tudjuk ránézésre minden kétséget kizáróan megállapítani az emberek születési nemét, ha azokat felöltözve, mindennapi helyzetekben látjuk. Előfordulhat ugyanis, hogy egy férfi az átlagosnál alacsonyabbra nő, vagy nem tud látványos szakállat növeszteni, ahogy a nőkkel is megeshet, hogy a szokásosnál magasabbra nőnek, kevésbé nagy a mellük, vagy esetleg látható bajuszt növesztenek. A másodlagos nemi jellegek tehát önmagukban is csalókák lehetnek, ha a szigorúan bináris standardokat vesszük alapul; ha pedig valaki kifejezetten „keresi” a transzneműségre utaló jegyeket, az könnyen találhat olyan elemeket szinte bárkin, amelyek gyanúra adhatnak okot.
A mai naptól kezdve a nők mintha nem kapnának fizetést az év végéig, 2026-tól viszont fordulat jöhet a bérkülönbségekben
2025.10.27 13:17
„Azt el tudom képzelni, hogy valakit a társadalom transzneműként észlel” – mondta Zsirka Hella transznemű aktivista, a Háttér Társaság operatív vezetője, amikor megkerestem a témával kapcsolatban. „De, hogy kvázi első ránézésre kiderüljön, hogy transznemű, azt azért nehezen látom magam előtt. Attól, hogy valaki feminin, vagy attól, hogy valaki maszkulin, az még automatikusan nem minősíti őt transzneművé, de a többségi társadalom vagy az átlag szemlélő gondolhatja azt, hogy az illető transznemű.”
Megfordítom a kérdést, megállapítható-e az ránézésre, hogy valaki cisznemű? Szerintem nem.
„Cisznormatív társadalomban élünk, ezért elsőre azt feltételezzük, mindenki azonosul a születési nemével, de ez valójában nem így van: amit a külvilág lát, az az érzékelt nemünk. Ennek része az önkifejezés, ami nagyban függ attól, hogy milyen korban és társadalomban élünk. Tök más számít nőiesnek vagy férfiasnak keleten és nyugaton, illetve 2025-ben vagy 1550-ben. Életszerűtlen elképzelésnek tartom, hogy a biológia az minden mást felülír, már csak azért is, mert mondjuk mikor utazunk a buszon, hacsak a velünk szemben ülő nem egy mutogatós bácsi, akkor valószínűleg nem az elsődleges nemi jellegei alapján fogjuk őt dekódolni férfinak vagy nőnek, hanem azáltal, hogy ránézünk és megfigyeljük az ő külső tulajdonságait. Azt sem tudhatjuk, hogy az illető azért szőrös-e, mert ez az alapvető hormonháztartása, esetleg tesztoszteronkezelésen van, vagy azért, mert PCOS-e van. Egyre divatosabb az, hogy mindenkire rásütjük a transzcímkét, aki nem passzírozható bele egy tipikusan feminin vagy maszkulin prezentációba, de a valóság ennél jóval sokszínűbb.”
Transzneműség: közügy vagy magánügy?
A vélt transzneműségről sokat hallhatunk a versenysportokat illetően – Serena Williams, Katie Ledecky és Imane Helif például állandó szereplői a tranvestigationnek – azonban a mindennapokat illetően hasonló hisztériát vált ki a vécéhasználat kérdése is. A témát zászlajára tűzte például a TERF, azaz a transzneműeket kizáró radikális feminizmus is, melynek képviselői főként amiatt aggódnak, hogy önmagukat transz nőnek mondó férfiak női mosdókba jutnak majd be, ahol zaklathatják a nőket.
„Egyes feministák úgy tekintenek a nők mosdóhasználatára, mint egy kivívott jogra, amit nem tudok elvitatni” – magyarázta Hella. „Tényleg sokáig nem voltak külön női terek: a nők nem voltak integrálva a mindennap használatos intézményekbe, és ezért az, hogy létezik egyetlen külön női mosdó a köztereken, az valóban egy kivívott eredmény, és vannak olyan nők, akik ezt az eredményt féltik. Ezt az aggodalmat értem, de szerintem nem a transz emberektől kell a női tereket félteni. Azok a transz emberek, akik egy női mosdót szeretnének használni, azok a nemük megélése során is femininek. Az ilyen transznyomozásoknak és a mosdóból való kidobásoknak nagyon gyakran cisznemű nők az áldozatai.”
Európa legkreatívabb hostelei, amik már nem zsúfolt hálótermekkel, hanem felejthetetlen élményekkel várnak
2025.9.22 14:44
Annak ellenére, hogy az emberek nemi szervének kevés szerepe van a mindennapi tevékenységek és interakciók során, egyes emberek és főként konzervatív politikai erők mégis jelentős hangsúlyt fektetnek a kérdésre.
„Miért izgatja ennyire ez a társadalmat? Szerintem azért, mert egy régi klasszikus filmben is elhangzik ez mondat, hogy »a fiúknak kukija van, a lányoknak meg puncija« Nem azt mondom, hogy nem ez a populációs átlag – a legtöbb nőnek vaginája van, és a legtöbb férfinak meg pénisze – de ezek nem kizárólagos igazságok, és szerintem engedhetnénk magunknak nagyobb teret ebben a kérdésben, már csak azért is, mert alapvetően a mindennapi életünket nem befolyásolják.”
„A mindennapi helyzetek 90 százalékában egyszerűen nem releváns az, hogy nekem milyen nemi szervem van.”
„Vannak olyan helyzetek, amikor igen – mondjuk egészségügyi vizsgálatok, vagy szex esetében – de alapvetően, ha elmegyek vásárolni, banki ügyet intézni, iskolába vagy a munkahelyemre, ezeknek a helyzeteknek egyikében sem releváns az, hogy nekem milyen nemi szervem van.
Hella szerint amiatt is erős az érdeklődés a szokványostól eltérő nemi kifejezés iránt, mert a biológiáról is téves elképzelések élnek a társadalomban. A legtöbben úgy gondolják, hogy csupán két születési nem létezhet – a férfi és a nő. Azonban születnek interszex emberek is, akiknek esetében a nem megállapítása nem ilyen egyszerű, mivel kromoszómáik, elsődleges nemi jegyeik vagy hormonháztartásuk eltér a szokványostól.
Mutatunk 8 országot, ahol szinte lehetetlen állampolgárságot szerezni
2025.8.20 8:34
„Erre sokszor az a válasz, hogy aki ettől a bináris rendszertől eltér, akár akaratán kívül, azt selejtnek tekinti a társadalom, és úgy kezeli, mintha nem létezne, vagy nem lenne fontos. Amikor ilyen kivételekkel érvelek, akkor gyakran kapom azt a választ, hogy jó, de ez nagyon kevés embert érint – oké, de attól még érint embereket. Szerintem erre egy felelős társadalomnak kell tudnia megoldást találni.”
Emellett a média és a politika is felismerte és kihasználja a téma iránti érdeklődést – sokszor etikátlan módokon. „A transznemű emberek ellenségképszerepbe lettek rakva, mint valamilyen rendszer lebontói, meg az emberek megrontói – ez nyilván nonszensz, ez a narratíva az elnyomottakból csinál elnyomót.”
Mit mond a jog: melyik mosdóba mehetsz itthon?
A transzneműek elleni uszítás több társadalomban is nagy támogatottságot ért el: egyes amerikai államokban törvénybe foglalták, hogy mindenki köteles a születési neme szerinti mosdókat használni a közterületeken. A szigorúbb helyeken akár büntetőjogi következményekkel is számolhat az, aki ezt a szabályt megszegi. Idén tavasszal az Egyesült Királyságban is hoztak hasonló határozatot, ugyanakkor ez ütközik más, diszkriminációellenes törvényekkel, ezért a mai napig nem tiszta, hogyan és miként alkalmazhatják és tartathatják be ezt a szabályt. A brit törvények ugyanis azt is tiltják, hogy valakin intruzív nemi vizsgálatot végezzenek ebben az esetben.
A legtöbb helyszínen, ahol ilyen törvények léptek életbe, arról nem szól határozat, mi a teendő abban az esetben, ha például az egyik vécé nem működik, és ezért nemtől függetlenül mindenki rákényszerül, hogy a másikat használja. „Általában, akik ilyen törvényt hoznak, azoknak nem az a célja, hogy minden szempontra tekintettel legyen, hanem az, hogy egy adott kisebbséget – nevezetesen a transzneműeket – kizárják a közterek használatából. Hogy ez utána milyen hosszú távú következményekkel jár, azzal nem szoktak foglalkozni” – magyarázta Hella.
Az állam nem a barátod – Hogyan tehetsz különbséget haza, nemzet és állam között?
2025.7.25 10:28
Itthon azonban nem kell aggódnunk jogi következmények miatt, hogyha az ellenkező nem mosdóját használnánk valamilyen okból. Magyarországon, bár a jogi nemváltás tiltott, nem létezik olyan törvény, ami meghatározná, melyik vécét vagyunk kötelesek használni. „Ez egy társadalmi konszenzus. Az nem sért semmilyen törvényt, hogyha mondjuk egy nő bemegy a férfivécébe, vagy fordítva.”
A transvestigation jelensége egyelőre nem jellemző hazánkra, főleg, hogy Magyarországon sokak számára még a transzneműség létezése is meglepetést okoz. „A legutóbbi Sziget Fesztiválon volt egy olyan eset, hogy nem engedték egy nőnek használni a mosdót, mert azt feltételezték, hogy transznemű” – mesélte Hella. „Sajnos előfordulnak ilyenek, de én azt gondolom, hogy alapvetően a magyar társadalomban egyelőre még a transzneműek létezése sem mainstream jelenség. Budapesten, illetve a fiatalabb generációkban már tudnak róla, de nagyon sok olyan hely van az országban, ahol ez egy teljesen újnak hangzó dolog.”
