A bővülő hallgatói létszám ellenére a kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nem nőtt, hanem csökkent az elmúlt hét évben.
Országszerte egyre komolyabb problémát jelent a hallgatók lakhatása, 310 ezer hallgatóra kevesebb mint 50 ezer kollégiumi férőhely jut – írta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kollégiumokba minden évben túljelentkezés tapasztalható, azonban a lakhatási helyzet az elmúlt években nemhogy javult volna, inkább tovább romlott. Miközben a kollégiumi férőhelyek ára évek óta alig változott – 15 éve 10-20 ezer forint között mozog –, az albérleti piac jelentősen elszabadult: egyes nagyvárosokban az elmúlt öt évben akár 120 százalékos infláció is tapasztalható, Budapesten pedig szinte lehetetlen 200 ezer forint alatt megfelelő lakást találni. A közleményben kiemelték: a helyzet súlyosságát tovább növeli, hogy a felvett hallgatók száma jelentősen emelkedett az elmúlt években. Míg 2020-ban csupán 61 ezer embert vettek fel a felsőoktatásba, addig 2023-ra ez a szám 106 ezer fölé nőtt, és a 2024-es adatok is hasonló mértékű beiskolázást mutatnak.
Magyarország ismét jobban teljesít: minden szempontból drasztikusan romlott a magyar fiatalok iskolázottsága az elmúlt 10 évben
2025.3.9 8:46
A bővülő hallgatói létszám ellenére a kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nem nőtt, hanem csökkent az elmúlt hét évben, elsősorban az épületek átalakításai miatt. A korábban többágyas szobákat sok helyen kétfős elhelyezésre alakították át, ami bár kényelmesebb környezetet biztosít, a kapacitásokat jelentősen visszaveti – írta a HÖOK.
A szervezet szerint a hallgatói élet költségeinek növekedése egyre többeket kényszerít arra, hogy a tanulás mellett teljes vagy részmunkaidőben dolgozzanak, és ez hosszú távon a tanulmányi eredményeket és a diplomaszerzés esélyeit is veszélyeztetheti.
