A Fear of Missing Out (FOMO) rokona, a FOBO kevésbé ismert, de nem kevésbé káros.
A FOMO fogalmával már mindannyian találkozhattunk, ha máskor nem is, a hasonló című, 2019-es magyar tinédzserdráma kapcsán biztosan. A kifejezés 2013-ban került be a szótárakba, és azóta is széles körben használják arra, amikor valaki irreálisan tart attól, hogy kimarad valamilyen pozitív élményből. Andrew Przybylski brit pszichológus úgy fogalmazta meg, hogy a FOMO egy erős félelem attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk. A FOBO jelenségét sokkal ritkábban emlegetjük, pedig ez is szerves része a legtöbbünk életünknek. Ha te is minden egyes döntésen hosszasan rágódsz – még akár azután is, hogy elhatároztad magad –, akkor téged is érint.
A FOBO is egy betűszó, ami a Fear of Better Options kifejezésekből áll össze. Ezt, ahogyan a FOMO-t is, Patrick McGinnis írónak köszönhetjük, aki 2004-ben alkotta meg őket, amikor a Harvard Business School hallgatójaként megírta a „Social Theory at HBS: McGinnis’ Two FOs” című cikkét.
A FOBO, vagyis a félelem a jobb lehetőségektől, egyfajta szorongás, ami abból fakad, hogy attól tartunk, egy még jobb lehetőség fog felbukkanni – emiatt pedig nehezen köteleződünk el a már meglévő opciók mellett
– magyarázza a HuffPostnak McGinnis. Ezt úgy pontosította, hogy kifejezetten azokra a döntésekre vonatkozik, amelyeknél már eleve tökéletesen elfogadható lehetőségek állnak előttünk, mégis nehezen választunk közülük egyet.
Rettegsz, ha telefonálnod kell? – Így enyhítheted a tárcsázással járó szorongást
tegnap 11:07 -kor
A szakértő szerint a FOBO tulajdonképpen „a bőség betegsége”: ma már annyi lehetőség vesz körül minket, hogy folyamatosan nyitva akarjuk tartani az összes opciót, és halogatjuk az elköteleződést. Ilyesmivel próbálkozott például a How I Met Your Mother 5. évadának 16. részében Tiffany, aki mindenáron talonban akarta tartani Tedet: azt mondta, hogy nem lehetnek együtt „most még”, de mindez csupán a többi opciójától függött. De eszünkbe juthat az is, amikor Carrie a Szex és New Yorkban (6. évad, 10. rész) az egykori gimis barátjával való randija után bevallja, hogy anno azért szakított vele, mert úgy gondolta, „úgyis jön majd jobb”. Persze ez nem kizárólag a párkapcsolatokban jelentkezhet, hanem gyakorlatilag az élet minden területén.
Tomas Svitorka életvezetési tanácsadó szerint ez a nyugtalanító érzés olykor teljesen lefagyaszthatja az embert, hiszen folyamatosan azzal nyomaszt minket, hogy miután döntünk, bármikor felbukkanhat egy még jobb, vagy akár a „tökéletes” opció is.
Legyen szó egy éttermi rendelésről, egy nyaralási úti cél kiválasztásáról vagy – komolyabb esetekben – egy életre szóló partner kiválasztásáról, a FOBO a következő kérdésen alapszik: Mi van, ha van egy még jobb lehetőség?
A kockázatkerülés e szélsőséges változata túlelemzéshez és halogatáshoz vezethet – és akár addig a pontig is eljuthat, hogy végül egyáltalán nem születik tényleges döntés. Ez tehát a tökéletes recept arra, hogy az emberek ne merjenek elköteleződni (szinte) semmi mellett.
„Ennek eredményeként egy folyamatos talán-világban élünk, amelyben saját magunkat és másokat is bizonytalanságban tartunk” – magyarázta McGinnis. „Ahelyett, hogy felmérnénk a lehetőségeinket, döntenénk, majd továbblépnénk, halogatjuk az elkerülhetetlent. Ez ahhoz hasonlítható, mint amikor megnyomjuk a szundi gombot az ébresztőórán, majd újra és újra visszahunyjuk a szemünket.” Pedig a felkelés elkerülhetetlen lesz, a szundi pedig alapvetően káros, hiszen újabb és újabb alvásciklusok kezdődnek, amelyek nem tudnak befejeződni.
A FOBO is kifejezetten rossz hatással lehet ránk
McGinnis szerint még a rokonjelenségnél is aggasztóbb: „Míg a FOMO egy főként belső küzdelem, ami leginkább önmagunkra van hatással, a FOBO nemcsak ránk ró terheket, hanem a körülöttünk lévőkre is.”
A 37%-os szabály: ha sorsfordító döntés előtt állsz, és nem tudod, mitévő legyél, ez a módszer jelenthet megoldást
3 nappal ezelőtt
Azok az emberek ugyanis, akik FOBO-val küzdenek, hajlamosak elidegeníteni a barátaikat, a családjukat és a potenciális romantikus partnereiket, de esetenként akár a potenciális üzleti partnereket vagy más szakmai érintettségeket is. Mindennek pedig az az oka, hogy az őket körülvevő emberek idővel elveszítik a hitüket abban, hogy az érintettek valaha is döntést fognak hozni.
Amikor az életünket úgy kezeljük, mint egy Tinder-profilt, és felelőtlenül húzogatunk anélkül, hogy elköteleződnénk bármelyik lehetőség mellett, egyértelmű üzenetet küldünk a környezetünknek: mi vagyunk azok, akik mindig kivárnak
– mondta McGinnis. „Nem határozunk meg egy világos irányt, nem köteleződünk el egy cselekvési terv mellett, hanem hagyjuk, hogy a lehetőségek felhalmozódjanak, és csak akkor hozunk döntést, amikor már végképp muszáj – ha egyáltalán hozunk.”
A FOBO alapja ugyanis az a téves elképzelés, hogy minél tovább keresünk, annál több lehetőségünk lesz, és ezáltal jobb eredményre juthatunk.
Valójában viszont ezt semmi sem garantálja. Sőt: gyakran előfordul, hogy a túlzott várakozással végül elveszítjük a jó lehetőségeket, és később megbánjuk, hogy nem döntöttünk hamarabb. „Természetesen fontos átgondolni a jelentős döntéseket, és időt szánni a helyes választásra. Azonban ha a FOBO közbeszól, a döntéshozatal megreked, mi pedig újra és újra végigpörgetjük a lehetőségeket, egy elérhetetlen mi lenne, ha miatt” – magyarázza Svitorka. A szakértő azt is hozzátette, hogy a FOBO jelensége könnyen felismerhető arról, ha a fejünkben folyamatosan egy pro és kontra lista fut.
Az eldöntendő kérdés, amire vagy száz válasz van, vagy egy sem: Lehet-e szeretni a rossz embereket?
2025.2.14 12:05
Itt persze kereshetjük magunkban a hibát, de azt sem lehet elvitatni, hogy a modern világ túl sok lehetőséget kínál nekünk, ami nagyban megnehezíti a dolgunkat.
Tegyük fel, hogy elmegyünk bevásárolni, és kínzó módon kívánunk valamilyen nassolnivalót, mert voltunk olyan hülyék, hogy éhesen ugrottunk be a boltba. Ilyenkor választhatunk chipset, magvakat, zöldségeket, gyümölcsöket, fagyit, csokit – felsorolni sem lehet, hogy mennyi lehetőség áll előttünk. De a globális ellátóláncoknak köszönhetően már az is nehéz feladat lehet, hogy amikor mondjuk valamilyen ázsiait főzünk, kiválasszuk a tökéletes szójaszószt: mert mégis milyen legyen, világos? Sötét? Fokhagymás? Sima? És akkor még rá sem tértünk arra az esetre, amikor új fekete baggy farmert vagy néhány új trikót keresünk.
Mindebből persze egyértelműen látszik, hogy a FOBO jellemzően a kiváltságosabb helyzetben élő embereknél okoz problémát, mivel ők több lehetőséghez férnek hozzá. Ennek ellenére bárki megtapasztalhatja valamilyen szinten, és bárki érezheti kimerítőnek a folyamatos döntéskényszert.
Nem szerelem, nem szex, csak társaság: így működik a barát(nő)bérlés Japánban
2025.2.13 13:33
„Bár ennek van egy természetes és elfogadható szintje, ha egy ponton túl akadályozza az életünk előrehaladását, az már káros lehet a mentális egészségünkre”
– mondja a jelenség kapcsán Becky Stuempfig házassági és családterapeuta.
A FOBO ráadásul fertőző is lehet. Ha például a munkánk során kialakul nálunk egyfajta halogatási minta, könnyen előfordulhat, hogy ezt a viselkedést otthoni döntéseinkre vagy a családi ügyekre is átültetjük. Bizonyos tapasztalatok vagy élethelyzetek pedig súlyosbíthatják a FOBO-t. „Valakinél már eleve fennállhat egy szorongásos zavar, vagy lehet egy korábbi traumatikus élménye, amelyet egy rossz döntéshez kapcsol” – mondta Racine Henry házassági és családterapeuta.
És ez csak a jéghegy csúcsa: a folyamatos önbizonytalanság és a döntésképtelenség stresszt, kimerültséget és szorongást is okoz. Ezáltal egyre távolabb kerülünk attól, hogy békét és elégedettséget érezzünk az életünkkel kapcsolatban. Patricia Dixon pszichológus szerint a FOBO fokozhatja a szorongást és a depressziót, ami logikus, hiszen a jobb lehetőségek állandó hajszolása megakadályozza, hogy valóban élvezzük az aktuális helyzetünket. „Ez az állapot elégedetlenséget szül, aláássa az önbizalmunkat, ugyanakkor elősegíti a halogatást és a határozatlanságot. A kapcsolatokban pedig gátolja a személyes fejlődést és a kötődést” – tette hozzá.
Mesterséges intelligencia vs. pszichológus: lehet-e a ChatGPT terápiás eszköz?
2025.2.9 10:09
Sőt: ez az érzés még azokat a tevékenységeket is tönkreteheti, amelyeket korábban élveztünk. Lehet, hogy szeretünk olvasni, de ha minden alkalommal túl sokáig hezitálunk, hogy melyik könyvet válasszuk, a végén már nem is lesz kedvünk az egészhez. Vagy ha a sütés az egyik kedvenc hobbink, de nem tudjuk eldönteni, hogy brownie legyen vagy banánkenyér, akkor végül lehet, hogy az egészet inkább hagyjuk a francba. De hozhatnánk példát azoknak is, akik inkább túrázni, festeni, sportolni, sakkozni vagy éppen kézimunkázni szeretnek.
„A FOBO akár szorongásos zavar vagy személyiségzavar kialakulásához is vezethet. A tünetek között szerepelhet étvágytalanság és alvászavar, amelyek hosszú távon fizikai betegségeket is okozhatnak” – mondta Henry. És, bár senkit nem szeretnénk riogatni, egyes esetekben mindez akár a kapcsolatainkra is rányomhatja a bélyegét, azaz: elveszíthetünk számunkra fontos embereket. Itt egy banális példa: ha a párod állandóan hangosan rágja az ételt, amivel halálra idegesít, így te azt gondolod, hogy majd találsz jobbat, és ezért nem vagy hajlandó elköteleződni az irányába – például nem akarsz vele összeköltözni, vagy hasonlók, mert inkább lazán nyitva tartod a lehetőségeidet –, ő idővel besokallhat. Te pedig aztán rájöhetsz, hogy a hangos rágás még a kisebb problémák közé tartozik.
De itt egy jó hír is: lehet tenni a FOBO ellen
„A FOBO leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy megváltoztassuk a döntéseinkhez való hozzáállásunkat” – mondja Dixon. „Fogadjuk el azt a gondolatot, hogy a döntéseink a jelen pillanatban a legjobbak lehetnek, még akkor is, ha később más lehetőségek is felmerülnek.”
Tényleg megváltozik a személyiségünk, amikor nem magyarul szólalunk meg? A tudomány szerint a válasz egyértelmű
2025.1.31 13:16
Az is jó módszer, ha a többi opciót objektíven szemléljük: nem feltételezzük automatikusan, hogy jobbak, inkább csak egyszerűen eltérő lehetőségekként azonosítjuk azokat. Ez a szemléletmód segíthet abban, hogy magabiztosabban hozzunk döntéseket és vállaljuk a felelősséget azokért – ahelyett, hogy mindig valami jobbra várnánk. Fontos emlékeznünk arra is, hogy bármikor változtathatunk és alkalmazkodhatunk az új lehetőségekhez.
Dixon kiemelte, hogy a közösségi média nagyban hozzájárul a FOBO erősödéséhez, mivel folyamatos összehasonlításokra késztet bennünket, és azt az érzést kelti, hogy mindig létezik egy jobb lehetőség. „Ahhoz, hogy kitörjünk ebből a körforgásból, elengedhetetlen az önbizalom erősítése és a saját megérzéseink tisztelete” – tette hozzá.
A másoknál mindig zöldebb a fű csábítása gyakran csak egy illúzió, ami eltereli a figyelmünket arról, hogy értékeljük a jelenlegi döntéseinket.
Svitorka szintén azt tanácsolta, hogy értékeljük a döntéseink kockázatát és visszafordíthatóságát. Fontos tudatosítani magunkban: a legtöbb döntés nem végleges. „Meglepődnénk, milyen gyakran tudunk korrigálni” – mondja. „Ha a pizzafeltét nem volt olyan jó, mint reméltük, nos, legközelebb mást próbálhatunk ki. Még nagyobb döntéseknél, például munkahelyváltásnál is igaz ez: ha egy állásajánlat nem olyan vonzó, mint vártuk, kereshetünk egy másikat. Úgysem ez lesz az utolsó munkánk.” Emellett azt is javasolta, hogy hozzunk létre saját, előre meghatározott döntési szabályokat, például ha túl sok a választási lehetőség, mindig válasszuk az egészségesebb ételt vagy a kicsit olcsóbb koktélt. Ha a hosszú távú céljainkat és értékeinket – például az egészséges életmódot vagy a takarékosságot – szem előtt tartva döntünk, magabiztosabban tehetjük meg.
Nem téli picsogás, hanem mentális betegség: beszéljünk a szezonális depresszióról az év legszomorúbb napján
2025.1.20 11:48
De azért azt is hangsúlyozza, hogy ne féljünk kipróbálni különböző lehetőségeket az idő előrehaladtával. Ahelyett, hogy túlgondolnánk a döntéseket, merjünk cselekedni, mert így jobban megismerhetjük, mi a legjobb számunkra. „A tudatalattink sokkal több apró jelből állítja össze a képet, mint gondolnánk” – mondta a szakértő. „Ha egy lehetőség felé erős vonzalmat érzünk (vagy éppen ellenérzést), érdemes odafigyelni rá.”
Amikor pedig egy különösen nehéz döntés előtt állunk, azért bevethetünk néhány trükköt.
Az egyik a pénzfeldobás – de nem úgy, ahogy elsőre gondolnád. Aki nézte a The Big Bang Theoryt, emlékezhet még a 7. évad 19. részére, amikor Sheldon nem tudja eldönteni, hogy Xbox One-t vagy PS4-et vegyen. A neurobiológus Amy egy ponton azt tanácsolja neki, hogy dobjon fel egy érmét, ez ugyanis elárulja majd, hogy pontosan mit érzünk a lehetőségek kapcsán. Csalódott vagy, hogy írás lett? Máris megvan a válaszod.
Kevésbé számít trükknek, de jó megoldás, ha segítséget kérsz a környezetedtől: bevonhatod például azokat a családtagokat és barátokat, akiknek az ítélőképességében egyébként is megbízol.
„Az érintettek szabadsága eldönteni, hogy állapot, zavar, vagy szupererő” – A neurodivergencia identitásképző szerepe
2024.12.7 9:56
Ha pedig úgy érezed, hogy a FOBO miatti szorongás és stressz túlzottan befolyásolja az életedet, érdemes lehet szakemberhez fordulni. Egy terapeuta nemcsak a tünetek enyhítésében segíthet, hanem a fontos döntések feldolgozásában is. De addig is próbáld meg te is tudatosítani magadban, hogy egyetlen döntés sem kockázatmentes, és nincs olyan, hogy valami 100%-ban tökéletes. Lehet, hogy ez valamilyen szinten félelmetesnek hangzik, de jobban belegondolva pontosan ez a szép az egészben.
