Hova menekülnél be az utolsó hideg napok elől, ha nem egy jó tárlatra? Ezúttal a Magyar Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum kiállításait, egy Moholy-Nagy előtt tisztelgő tárlatot, valamint Bands Through The Lens és Szombat Éva kiállításait ajánljuk.
A nyolcvanas-kilencvenes évek nosztalgiája
Szombat Évát főleg három dolog foglalkoztatja a fotográfiában: a szépség, a vágy és az emlékezet, ezt a triászt pedig egészen jellegzetes módon kombinálja, néhol jóleső giccsel keveredve. Szombat az Echo in Delirium című sorozatában a nyolcvanas-kilencvenes évek esztétikája előtt tiszteleg, nagy teret engedve a nosztalgiafaktornak. Olyan, a 20. század végéről ránk maradt popkulturális termékeket is beemelt, amiket időről időre leporolunk, és amik egy ciklikus körforgásban valahogy mindig visszatalálnak hozzánk. Egy kiállított zuhanyfüggönyön még a 80-as évek ünnepelt dívája és pornósztárja, maga Cicciolina is megjelenik.
A kiállítás ismertetője szerint a művész célja megörökíteni olyan ismerős, nem is olyan régen még elavultnak vagy akár ironikusnak ható dolgokat, amik menedéket jelenthetnek ebben a társadalmi és politikai válságok sújtotta, elidegenedett világban.
„Olyan húszas éveikben járó embereket kerestem, akik nem a legújabb divathullámokat lovagolják meg, hanem egy bizonyos stílus és anyagi kultúra megszállottjai, ami akkor volt divatban, amikor ők még meg sem születtek. Olyan harmincas éveikben járó embereket fotóztam, akik szívesen emlékeznek gyermekkorukra, némelyikük még mindig féltve, egy vitrinben elzárva őrzi a tárgyait, például Barbie babáját, Nintendo relikviáját vagy Polly Pocket figuráit. Ellátogattam egy retró játékvásárra, ahol a flipperek és a játékgépek nem használati, hanem múzeumi tárgyak, relikviák, amelyeket csak kivételes alkalmakkor vesznek elő rejtekhelyükről. És fotóztam olyan helyeket és helyzeteket, amelyek mintha az elmúlt évtizedeket borostyánba zárva töltötték volna” – mondja Szombat a Longtermhandstand galériában rendezett kiállítás anyagáról.
A fotók egy része realisztikus, szinte dokumentarista módon ábrázol embereket vagy a minket körülvevő világot, más művek pedig élénk színekkel, csillogó felületekkel és textúrákkal operálnak, amik hangulatilag is jól illeszkednek a patinás polgári lakás miliőjébe.
Longtermhandstand galéria; 1016 Budapest, Mészáros utca 38.
2024. december 18. – 2025. február 28.
Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon
Ebben a hónapban látogatható utoljára a Magyar Nemzeti Galéria októberben nyílt időszakos kiállítása, a Biedermeier mindennapok. A tárlat a magyar és osztrák festmények, grafikák, bútorok, viseletek, valamint egyéb használati tárgyak széles repertoárját vonultatja fel, elénk tárva a 19. század első évtizedeinek meghatározó stílusirányzatát a hazai biedermeier festészet ikonikus művein át a bécsi mesterek alkotásain keresztül.
A kiállítás az emberi életút főbb szakaszain és helyzetein keresztül mutatja be a biedermeier korszellemét, emellett kirajzolódnak a korszak jelentős változásokat hozó történelmi kontextusai is a reformkortól a kiegyezésig.
A több mint 300 műtárgyat felvonultató kiállításon olyan hazai művészek munkáival ismerkedhetünk meg, mint Borsos József és Barabás Miklós, emellett Friedrich von Amerling, Ferdinand Georg Waldmüller, Josef Danhauser osztrák festőművészek képei is helyet kaptak a tárlaton.
Magyar Nemzeti Galéria; 1014 Budapest, Szent György tér 2.
2024. október 29. – 2025. február 16.
Kiállítás Somogyi Lajos koncertfotóiból
Somogyi Lajos (Bands Through The Lens), a Dürer Kert és a Fekete Zaj koncertfotósa számtalan zenekart és közönséget kapott már lencsevégre, főleg – de nem csak – a metál szcéna képviselői közül. Az új Dürer most egy önálló, közel 130 fotográfiából álló vizuális tárlattal tiszteleg a munkája előtt, ahova Somogyi az elmúlt 9 év anyagából válogatta ki kedvenc alanyait, zenéit, helyszíneit, technikáit, az underground szubkultúrák bemutatásának igénye mentén.
„A kiállított képek az eseményfotózás dinamikus esztétikáját tükrözik: a koncertek vibráló energiája, a közönség érzelmeinek kaleidoszkópja, valamint az előadók gesztusai egy pillanatba fagyasztva a szubkulturális lét kortalan lényegét kívánják bemutatni. A képeken megjelenő megszűnt-lerombolt helyek és feloszlott zenekarok viszont kordokumentummá formálják ezt a válogatást, mankóul szolgálva a letűnt pillanatok újraélésében” – írják a tárlat ismertetőjében.
Dürer Kert, Fotelbár; 1117 Budapest, Öböl utca 1.
2025. február 1. – február 28.
A Ludwig Múzeum tárlatán fókuszban a nők
A 35 éves Ludwig Múzeum első alkalommal mutat be kizárólag női alkotók anyagaiból álló válogatást Női kvóta 02 című tárlatán, ahol többek között Drozdik Orsolya, Ujj Zsuzsi és Nagy Kriszta (Tereskova) műveivel is találkozhatunk.
Kultanimék, amiket bindzsizhetsz, ha már eleged van a streamingszolgáltatók Hollywood-központú kínálatából
2025.1.5 9:16
A kétrészes kiállítás első, január közepéig tartó felvonása elsősorban a női szerepekkel és a nők művészeti reprezentációjával foglalkozott. A fogadófalon férfiak által készített nőábrázolások kaptak helyet, amik demonstrálták, hogy a női test miként jelent meg hagyományosan a férfitekinteten keresztül mint modell, múzsa vagy a szexualitás tárgya. A tárlat repertoárján erősen tetten érhető volt a művészeti szférán belül is jellemző nemi alapú diszkrimináció és a nőket érő számos előítélet.
A márciusig látogatható második rész a nők által választott műfajokat és témákat mutat be, illetve a női képzőművészek teljesítményét és eredményeit az elmúlt fél évszázadban, kizárólag nők által készített alkotásokon keresztül.
A kiállítás első két terme a nagyon is aktuális háborús témával foglalkozik, a férfiak a háborút megénekelve, katonaruhában, harckocsiban, kiégett házak kulisszái között jelennek meg. Ezt ellensúlyozzák a következő teremben az otthont, a családot és a gyerekek világát bemutató darabok.
A múzeum a további termek anyagát heterogén módon válogatta össze, az idősebb generáció alkotóinak munkáitól kezdve – akik a hetvenes- nyolcvanas években a férfiak árnyékában vagy velük versengve hozták létre értékes életművüket – a rendszerváltás utáni nemzedékig, akiknek a munkáiban nemcsak a társadalmi-politikai környezet változásait és annak következményeit érhetjük tetten, de a nőiesnek tekintett eszközök, anyagok és témák tudatos alkalmazását is. A tárlat a 2020-as évek néhány női alkotójának újító szellemű, kísérletező technikáit és stílusait is hivatott bemutatni.
Ludwig Múzeum; 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.
2025. január 24. – március 16.
Tisztelgés Moholy-Nagy munkássága előtt
A Korszakváltó Művészek Egyesület a százharminc éve született Moholy-Nagy László előtt tiszteleg a MOHOLY 130 – A „jelen jövő” vizuális kísérletei című tárlattal, felidézve munkásságát és bemutatva annak jelenkori hatásait. Moholy-Nagy az egyik legnagyobb hatású magyar képzőművész, fotográfus, konstruktivista festő, formatervező, művészetpedagógus volt, aki új utakat nyitott a vizuális nevelés és a képalkotás területén, és akinek a mondanivalója máig aktuális.
A művészek különböző médiumok, innovatív technikák használatával kísérleteznek a film, animáció, festészet, grafika, szobrászat, textil- és fotóművészet területein, és nem riadnak meg a társadalmi- és önreflexióktól sem, nem áll távol tőlük a művészet határainak feszegetése, újraértelmezése és vizsgálata.
5 buli Budapesten a két ünnep között, ha már összenőttél a karácsonyi pizsiddel
2024.12.26 8:33
A tárlaton Benkő Ramóna, Dobó Bianka, Hamerli Judit, Kusnyar Eveline, Pusztafi Panna Pálma, Reining Vivien, Schell Réka, Tóth Anna Boglárka és Városi Gabriella munkáival ismerkedhetünk meg, grafikák, festmények, kollázsok, objektek, szobrok, fotók, videómunkák és installációk formájában.
Eötvös 10 Művelődési Ház; 1067 Budapest, Eötvös utca 10.
2025. február 13. – 2025. március 11.
