Épphogy megszoktuk az alfákat, máris itt vannak a béták, akik 2025. január 1. után jöttek, jönnek világra. Egyes források szerint az életük nagyban különbözik majd az előző generációkétól, de ezt a gondolatot azért érdemes árnyaltan kezelni.
2025 több szempontból is különlegesnek ígérkezik – ezt már az első ideérkező, Phil Dunphy is megjósolta a Modern Family 4. évadának 8. epizódjában. Ő mondjuk nem arra gondolt, hogy az idei egy tökéletes négyzetév lesz, pedig az: mivel 45x45=2025, így egy tökéletes négyzetévről beszélhetünk, aminek a világ számos pontján kozmikus és spirituális jelentést tulajdonítanak. És mivel a legutóbbi 1936-ban volt, a következő pedig csak 2116-ban jön el, ezt kell értékelnünk. De valószínűleg arra sem gondolt, hogy 2025-ben új generáció indul majd, a béták.
Generációs elmélet
Ha hiszünk abban a generációs elméletben, amelynek az alapjait még Mannheim Károly fektette le az 1920-as évek végén, majd amit William Strauss és Neil Howe terjesztett el a '90-es években, akkor mi is egyetértünk abban, hogy nagyjából tizenöt évente új társadalmi generációk formálódnak. Ez alapján az 1928 és 1945 között születettek a néma generáció tagjai, őket követik a baby boomerek (1946–1964), az X generáció (1965–1980), az Y generáció – vagy ahogy gyakrabban emlegetjük őket, milleniálok – (1981–1996), majd a Z (1997–2009) és végül az alfa generáció (2010–2024). (Itt muszáj megjegyezni, hogy ezek az évszámok szinte elemzésről elemzésre, forrásról forrásra változhatnak, tehát nincs egy egységes elképzelés, ami már önmagában is képes valamelyest aláásni az elmélet megalapozottságát. Érdemes tehát minimum egészséges szkepticizmussal hozzáállni.)
@pulsenigeria247♬ original sound - Pulse Nigeria
Mannheim a generációkat olyan társadalmi csoportokként értelmezi, amelyeket nem pusztán az életkoruk kapcsol össze, hanem a közös történelmi és társadalmi tapasztalataik is. Az elmélete szerint egy generáció tagjai azért alkotnak egy kohéziós egységet, mert életük egy meghatározó szakaszában – általában fiatalkorukban – ugyanazon fontos társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális változások tanúi és részesei voltak. (Ilyen lehet például egy gazdasági világválság, egy háború vagy valamilyen technológiai fejlődésbeli ugrás.) Ezek a közös megélések pedig meghatározzák, hogyan viszonyulnak a világhoz azáltal, hogy formálják a világnézetüket, az értékrendjüket.
Mire számíthatnak a béták?
A 2025–2039 közötti időszak tehát a béták kora lesz. A társadalomkutató, demográfus és futuristaként is futó Mark McCrindle – akinek egyébként az alfa generáció fogalmát is köszönhetjük – szerint ez egy olyan emberekből álló csoport lesz, akik elképesztő technológiai integrációt és grandiózus kulturális változásokat élnek majd át. McCrindle elképzelése szerint míg az alfákat az okostechnológia és a mesterséges intelligencia térnyerése formálta, addig a béták már egy olyan világban fognak élni, ahol az AI és az automatizáció teljes mértékben beágyazódik a mindennapi életbe. Emiatt pedig a digitális és fizikai világok érzékelése számukra szinte elválaszthatatlan lesz.
„A béta generáció valószínűleg az első lesz, amelyik széles körben tapasztalja meg az autonóm közlekedést, a testen viselhető egészségügyi technológiákat és az immerzív virtuális környezeteket mint a mindennapi élet alapvető elemeit. A formatív éveikben mindenképpen nagyobb hangsúly kerül majd a testreszabásra – az AI-algoritmusok olyan módon formálják majd a tanulási, vásárlási vagy éppen a társadalmi interakcióikra vonatkozó szokásaikat, hogy azt ma még el sem tudjuk képzelni” – írja róluk McCrindle.
Ugyanakkor úgy véli, hogy ezen túlmutat majd a béta generáció jelentősége. Ha lehet hinni a kissé vajákolásba hajló jóslatoknak, akkor ezek a fiatalok fokozott szkepticizmust mutatnak majd az internet bizonyos aspektusaival szemben – amire azért lenne szükségünk bőséggel a legtöbb korosztályban. Ezt az elképzelést egyébként arra alapozza, hogy a béta lesz az első olyan generáció, amit „digitális bennszülött” szülők nevelnek fel. És míg az alfa generációs gyerekek szülei jelenleg szélmalomharcban állnak a ChatGPT-vel, és azzal, hogyan kezeljék gyermekeik kapcsolatát a mindenféle AI-eszközökkel, illetve általánosságban véve a technológiával, addig a béták szüleit mindez nem éri majd felkészületlenül. Ők ugyanis a közösségi média világában nőttek fel, így már élesen tudatában vannak annak negatív hatásaival.
Ez eredményezheti például azt, hogy szigorúbban korlátozzák a gyerekeik képernyőidejét. Erre már felmérés is született, ami rámutat, hogy míg a Z generációsok 36%-a, addig a milleniáloknak csak a 30%-a tartja ezt prioritásnak. Emellett a Z generációs szülőknél azt is megfigyelhetjük majd, hogy minél később adnak a gyermekük kezébe valamilyen technológiai eszközt.
A XXII. század gyermekei
A McCrindle által fémjelzett kutatócég szerint 2035-re a béta generáció a globális népesség 16 százalékát fogja kitenni, és sokan közülük várhatóan a XXII. századot is megérik majd. Ebbe persze még belegondolni is brutális, hiszen a naponta megjelenő, egyre fenyegetőbb hírek miatt aligha hiszünk abban, hogy 2100 után is világ lesz még a világ.
Az mindenesetre biztos, hogy ha lesz is még bolygó, amin élhetnek, a világuk jelentősen eltér majd a korábbi generációkétól, hiszen még sürgetőbb társadalmi és környezeti kihívások alakítják majd. Az éghajlatváltozás, az ezzel összefüggő klímaválság, a demográfiai eltolódások és az ehhez kapcsolódó globális népességváltozás mind-mind formálják majd a mindennapjaikat, csakúgy, mint a Z generációs és milleniál szüleik értékei. Ők ugyanis sokkal nagyobb eséllyel „örökölnek” majd meg olyan eszméket, amelyek támogatják az elfogadást, a sokszínűséget, az egyenlőséget, vagy akár a közösségérzést.
Hihetünk ennek az egésznek?
Ez így mind szép és jó, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a generációs címkék használatának érvényességét korábban már több alkalommal is megkérdőjelezték. Korábban tettem utalást arra, hogy már az évszámok kapcsán is megoszlanak a vélemények, és ez csak a jéghegy csúcsa. A Pew Kutatóközpont elnöke, Michael Dimock 2019-ben például arra figyelmeztetett, hogy a legjobb az lenne, ha a generációs kategóriákra egyszerűen egyfajta lencseként tekintenénk, ami segít a társadalmi változások elemzésében, nem pedig olyan címkékként, amelyek túlzottan leegyszerűsítik a csoportok közötti különbségeket.
De milyen különbségekről is beszélhetünk? Biztos, hogy egészen más lesz az élete annak, aki 2024. december 31-én, este 11:50-kor született az alfa generáció tagjaként, és annak, aki húsz perccel később bétaként? Persze, valahol meg kell húzni a határt, de ez a fajta éles szeparálás szinte lehetetlen, hogy pontos társadalomkritikai képet tudjunk kapni.
@yourmorningctv Can you spot the difference? Leave a comment below! #generations#generationaldifferences#genz#genx♬ Aura Red - Glow City
És ha már kontrasztok a csoportok között: ezeket, mint már említettem, nagyban meghatározza az, hogy milyen tapasztalatokat szereznek a tagjai. Ezek lehetnek társadalmi, gazdasági, de akár politikai vagy kulturális impulzusok is – összességében olyan külső hatások, amelyeket lehetetlen elsőre megjósolni, legalábbis ilyen időtávlatban mindenképpen. Persze, tippelhetünk most arra, hogy az AI a következő 15 évünket teljesen felforgatja, de mi van, ha mindez lezajlik a következő öt évben? Mi lesz akkor a 2030 és 2039 között született bétákkal?
Mert, mint már erre is kitértem, az egyes generációk körülbelül 15, esetenként 20 évet ölelnek fel. Ez a megállapítás pedig szintén problémás már önmagában is: ez a lépték ugyanis számos társadalmi és egyéb változó hatására módosulhat. Gondoljunk például arra, hogy a három-négy generációval előttünk élőkhöz képest milyen mértékben tolódott ki a gyermekvállalási kor. Ha ezt vesszük alapul, biztosak lehetünk abban, hogy egy-egy ilyen időszak hossza megnőhet. Ha viszont átnézünk a másik oldalra, ahol a technológia rohamosnál már valamivel gyorsabb fejlődését láthatjuk, akkor biztosra vehetjük, hogy sokkal rövidebb időtávlatokban kell gondolkodnunk – a fenti példám is pont ezt mutatja.
Végül pedig itt van az a dilemma is, hogy egy-egy generációt gyakran már csak azután lehet behatárolni, egyértelmű korlátok közé zárni, amikor lezárul az ő időablakuk. Ott volt például a Covid-járvány miatti karantén időszaka – akkor sokan biztosra vették, hogy ez a példa nélkül álló élmény egy teljesen új generációt fog szülni, aztán mire vége lett, kisült, hogy nem így lett. Ez pedig fordítva is működhet, hiszen a következtetések levonásához gyakran történelmi távlatra és egy adag kontextusra van szükségünk.
De az is biztos, hogy amíg egy generáció tagjai fiatalok, a társadalom többi része nagymértékben befolyásolja őket. Aztán amikor önállóan kezdenek részt venni a munkaerőpiacon, a politikában vagy bármilyen más területen, akkor válik világossá, milyen értékek, attitűdök és viselkedésminták különböztetik meg őket a korábbi generációktól. Azt pedig szintén nem érdemes elfelejteni, hogy a sokszor emlegetett, meghatározó technológiai változások hatásai közel sem rövid távúak, így ezek befolyásáról gyakran csak sokkal később tudunk teljes képet kapni.
@deardiliya If you relate to one of the above, i’m sorry you had to go through that. 🖤 No child should experience prolong amount of distress at such a tender age. That said, HEALING IS POSSIBLE — with courage, patience and the right guidance, these traumas can be resolved.🌻 #childhoodtrama#childhoodtraumahealing#childhoodtraumacheck#childhoodtraumatiktok#traumatok#therapytiktok#therapytok♬ original sound - amy💅🏻
Végül pedig az is tisztán látszik, hogy egy-egy generáció identitása csak a következő generáció(k) fényében válhat világossá. Amikor egy új generáció megjelenik, természetes módon összehasonlítjuk azt az előzővel – ez a folyamat segít jobban meghatározni az előzők sajátosságait is. És akkor még nem is említettük meg, hogy mennyire fontos lenne adott generációk jellemzésénél az, hogy milyen következő generációkat adnak ők a világnak. Amikor megszületnek, még fogalmunk sem lehet arról, hogy milyen értékrendre, milyen alapelvek és ismeretek szerint – vagy akár azok teljes hiányában – nevelnek majd gyereket. Pedig, ahogy a Z szülők-béta gyerekek esetében láthattuk, egyáltalán nem mindegy, mi mindent passzolunk le a következőknek.