Miközben minden második poszt Vinicius Jr-ról, illetve a Rodri körüli felháborodásról szól, elsiklunk a női foci egy bravúros teljesítménye mellett, amiről mindenképpen érdemes beszélni. Bemutatjuk Aitana Bonmatít, 2024 női Aranylabdájának nyertesét.
„Aitana Bonmatí egy olyan futballista, akibe teljesen beleszerettem a játékstílusa miatt. Olyan, mintha ő lenne a női futball Iniestája” – mondta Pep Guardiola, korunk (és minden idők egyik) legnagyobb hatású fociedzője a Barcelona Femení középpályásáról, aki idén már másodjára nyerte el a sportág női Aranylabdáját.
Ez persze messze nem hat meg annyi embert, mint Rodri sikere, ami nemcsak azért uralja le a nemzetközi sajtót, mert a férfiak mezőnyéről van szó. Az idei díj körül kialakult felháborodás, a Real Madrid kollektív bojkottja egyébként is erősíti a férfiszakágra összpontosuló reflektorfényt, miközben a női futballt ledomináló Barcáról, és annak kiemelkedő figurájáról kevesebb szó esik. Úgyhogy itt a idő, hogy kicsit megismerkedjünk Aitana Bonmatíval, és megnézzük, miért hasonlítja őt Guardiola a legendás középpályáshoz.
Harcos értelmiségi családból a focipályára
Aitana Bonmatí 1998. január 18-án született a katalóniai Vilanova i la Geltrúban. Szülei irodalom- és nyelvtantanárok, így egész fiatal korában beleszeretett az olvasásba. Arról, hogy milyen karakterek nevelték, sokat elárul édesanyja és édesapja közös küzdelme azért, hogy kislányuk mindkét szülője nevét viselhesse. Ahogy az nlc is írja, születésekor édesanyja egyedülálló szülőként jegyezte be magát, így Aitana az ő családnevét (Bonmatí Guidonet) vette fel, majd szülei kampányolni kezdtek azért, hogy törvényesen viselhessék a gyermekek szüleik mindkét nevét Spanyolországban. 1999-ben módosították a törvényt, amit 2000-ben be is iktattak, így édesapja családnevét (Conca i Ferras) is felvehette. Így lett a teljes neve Aitana Bonmatí Conca. Apja a katalán függetlenségi mozgalomban is részt vett, le is tartóztatták emiatt 1992-ben. Aitana családja nyíltan marxista és függetlenségpárti eszméket vall, ami miatt többször is a spanyol jobboldal kritikáinak kereszttüzébe került.
baby aitana: señora Bonmati:
— bek✡️🦜🍉 (@brunatruther) May 3, 2024
mama can you
pls come to my
football match?? pic.twitter.com/UzjTvh7NEE
Egészen kicsi korától érződött, hogy tehetsége van a sporthoz, először a kosárlabdával próbálkozott, azután jött a foci. Barca-szurkoló apja már nagyon korán észrevette benne, hogy a játék egy kicsit többet jelent neki, mint másoknak. Gyerekként is kompetitív volt, illetve önkritikus a saját teljesítményével kapcsolatban. Sant Pere de Ribesben nőtt fel, így a helyi csapathoz, a CD Ribeshez csatlakozott először hétéves korában. Védőt játszott, mert kiemelkedett a fizikalitásával és szereléseivel (fiúk között!), gyerekkori edzője Carles Puyolhoz hasonlította őt. Mégis feljebb került a pályán, mert ott tudták kihasználni a labdás képességeit.
Mondanunk sem kell, hogy gyerekkorában fiúcsapatokban játszott, és így volt ez következő klubjánál, a CF Cubellesnél is, ahova a csapat stílusa miatt igazolt. A kis Bonmatí szerette, ha sokat van nála labda, és kifejezetten élvezte, hogy fiúkkal játszhat, mert úgy érezte, így gyorsabb ütemben fejlődik.
Bienvenidos a La Masía
2012-ben tinédzserként szerződött a világ leghíresebb futballakadémiájára, a La Masíára, amely nemcsak a férfiak mezőnyében termel ki olyan sztárokat, mint Lamine Yamal, ezt is mutatja, hogy az elmúlt négy évben kizárólag Barca-játékos nyert Aranylabdát (Aitana mellett Alexia Putellas duplázott). A harmadik számú csapattal komoly sikereket értek el, majd 2015-ben került fel a Femení B-hez, a 15-16-os szezon végén pedig fel is figyelt rá az első csapat edzője, így a következő idényben már feljátszott „a nagyokhoz“.
Az igazán nagy áttörést a 2018-19-es szezon jelentette számára, ekkora vált a spanyol válogatott alapemberévé, és a női Bajnokok Ligájában is állandó játéklehetőséget kapott. 12 góllal zárta az idényt, és mindössze öt meccsét hagyta ki a Barca női csapatának.
A középpályás befutásával nagyjából egy időbe datálható annak az elképesztő futásnak a megkezdése, amit a Barcelona Femení már évek óta magáénak tudhat. A 2019-20-as szezon óta minden egyes spanyol bajnoki címet ők húztak be, az elmúlt négy idényben háromszor nyerték meg a Női Bajnokok Ligáját, és ahogy fentebb említettük, Alexia Putellas és Aitana Bonmatí hozták el az elmúlt 4 év Aranylabdáit.
Az Fbref adatai szerint szinte az összes támadómutatóban a legjobb 1-3 százalékban van a posztján, brutális számokat hozott, elég, ha ránézünk G+A (gól és gólpassz) mutatójára, ami az elmúlt két befejezett szezonjában átlagosan 1-es felett volt meccsenként, amiért a férfiak között már bárkinek a nevét aranyba öntötték volna.
Miért hívja Guardiola a nők Iniestájának?
Az Athletic szaklap elemzése szerint Bonmatí sikere szépen korrelál azzal a tendenciával, hogy a női futball sokkal kevésbé szól az egyénről, mint korábban. Ennek az az oka, hogy sokkal kimunkáltabb lett taktikailag, és az olyan nyugodt, komplex és mélyen játszó játékosok, mint ő, már nagyobb hatással bírnak a játékra, mint a klasszikus értelemben vett világklasszis sztárok, amilyen a már említett Alexia Putellas, aki jóval individualistább jellegét őrzi a futballnak.
Az Iniestához való hasonlítgatás visszás lehet, hiszen miért kéne egy női játékost egy férfi sztárhoz hasonlítani? Ugyanakkor sokat segít abban, hogy megértsük, milyen típusú focista is ő valójában. Bonmatí származása, szocializációja és képzettsége folytán is magában hordozza a „Barca-DNS-t“ – ennek prototípikus játékosa az egész pályát bejátszó középpályás, akinek a lábán mosolyog a labda, bármikor kiforog a nyomásból, akár három embert is kicselezve, kiválóan passzol és a kapura is veszélyes. Valahogy így emlékszünk vissza Andrés Iniestára is, aki kétségkívül az előző évtizedek egyik legnagyobb varázslója volt, így az összehasonlítás egyértelműen bók, de az is igaz, hogy emancipációs szempontból kifogásolható.
Az, amit Aitana Bonmati a pályán csinál, az felháborító, jó értelelemben. Ha a mezőnyben való munkáját nézzük, az Fbref adatai (az elmúlt 365 napban, legalább 2655 percet játszó játékosokat összemérve) szerint láthatjuk, hogy a felső egy százalékban van a posztján progresszív labdacipelések, sikeres rávezetések (take-on), büntetőterületen belüli érintések terén, illetve úgy van a legjobb egy százalékban a hozzá érkező progresszív passzok szempontjából, hogy közben a felső két százalékban foglal helyet a kiosztott progresszív passzokban is.
De ez az igazi katalán zsonglőröket idéző mezőnymunka nem megy az end product kárára sem: ha nem számítjuk a tizenegyeseket, felső két százalékba tartozik a lőtt gólok és felső egy százalékba a várható gólmutató (xG) szempontjából, míg a gólpasszok és várható gólpasszok (xAG) tekintetében is a felső egy százalékhoz sorolja az Fbref.
Ez olyan szintű komplexitást és eredményességet mutat, amiről szinte elképzelhetetlen, hogy a férfiak között bárki utánacsinálja. Persze, ebben az is benne van, hogy a játék taktikai kiforrottsága és fizikális attribútumai sem ugyanott tartanak jelenleg a két szakágban, ugyanakkor ez a legkevésbé sem vesz el Bonmati érdemeiből, aki a pályán és azon kívül is egy fontos egyénisége a női futballnak, és már most kiérdemelte a legendastátuszt.