Vajon beigazolódhat a félelem, hogy az AI algoritmusok és a mesterséges intelligenciával működtetett robotok a kreativitás és a művészet halálát jelentik, vagy akár a hasznunkra is fordíthatjuk, növelve az emberek kreatív potenciálját?
A mesteréges intelligencia az elmúlt két évben az élet szinte minden területére beszivárgott, csakúgy, mint a művészeti térbe. Már a világ első, mesterséges intelligenciával működtetett humanoid művésze, Ai-Da is megszületett, akinek a puszta létezése megkérdőjelezi, hogy mit tekintünk egyáltalán művészetnek, és ki hozhatja azt létre.
A történelem során volt már rá precedens, hogy egy technikai vívmány miatt az emberiség azt érezte, veszély leselkedik a művészetre, vagy annak bizonyos ágaira, gondoljunk például a fotográfia kezdetére az 1800-as években. Egyes művészek a fényképezőgépet szembehelyezték a művésszel, a fényképet pedig a művészeti produktum halálos ellenségének tekintették. Ahelyett azonban, hogy a fotóművészet a festészet helyébe lépett volna, katalizátora lett a 20. századi modern művészeti mozgalomnak, ami a realizmustól az absztrakció felé fordult, és kikövezte a mai kortárs művészet felé vezető utat.
Egy darab piszoár is művészet?
A New York Times felidézi: mikor a szürrealista és dadaista művész, Marcel Duchamp 1917-ben kiállított egy porcelánpiszoárt (Fountain) New Yorkban, azzal az üzenettel, hogy ezt is tekintsük művészetnek, a feje tetejére állította a művészeti világot. Duchamp tézise, hogy bármit művészetnek lehet tekinteni, ha azt művész válogatja, és címkével látja el. Ez a fajta gondolkodás akkor forradalminak számított, és megkérdőjelezte a korábbi elképzelést, miszerint a művészet szép, technikailag ügyes és érzelmekre ható.
Ugyanígy, a mesterséges intelligencia által létrehozott műalkotások is felborítják az eddig elfogadott normákat. Ahogy Alice Helliwell filozófus, a londoni Northeastern University munkatársa a BBC-nek elmondta: ha az olyan formabontó alkotásokat, mint Duchamp piszoárját vagy Tracey Emin ágyát elfogadjuk valódi művészetnek, akkor a mesterséges intelligencia által kreált darabokat sem vethetjük el, hiszen előbbieknek is vegyes volt a fogadtatása a maguk idejében, és szintén olyan műtárgyakról van szó, amik technikailag nem „művész” keze által születtetek.
Történelmileg változott a művészet fogalma. Nehéz belátni, hogy egy piszoár miért lehet művészet, de egy generatív algoritmus által létrehozott művészet miért nem lehet az
– mondja Heliwell.
A mindenkori radikális művészeti mozgalmak szorosan kapcsolódtak az adott korszellemhez, és gyakran szültek olyan alkotásokat, amik a társadalmi problémák és aggodalmak lenyomataként szolgáltak, mint például Turner ipari tájképei, vagy Da Vinci megszállottsága a tudományokkal. A mesterséges intelligencia sem különbözik túlságosan ettől, Ai-Da alkotói, Aidan Meller galériavezető és Lucy Seal kutató ezzel magyarázzák, miért van létjogosultsága az Ai-Da-féle humanoid művészeknek: ők a mai társadalmunk egyik legnagyobb félelmének, a munkánkat veszélyeztető mesterséges intelligenciának, és a robotok lehetséges uralmának megtestesítői.
Jogi aggályok
Ellenben az olyan képgenerátorokkal, mint a Dall-E vagy a Midjourney, Ai-Da nem kizárólag az adatokra támaszkodik, amiket belekódoltak, hanem a szemében lévő kamerákat használja, amik folyamatosan új információkat táplálnak az algoritmusába. De elismerhetünk-e szerzőként egy robotot, vagy az érdem azé, akinek a munkáján képezi magát, és az algoritmus kódját író informatikusé?
A Telekom 30 hús-vér nővel üzeni nőnap alkalmából: önmagunk legjobb verziója az, ami eredeti
2025.3.8 9:45
Holly Herndon és Mat Dryhurst művészek nagy erőfeszítéseket tesznek a szerzőség kérdése mellett, és hogy szembeszálljanak az adatokkal való visszaélés eshetőségével. A páros társalapítója a Spawning AI nevű eszközcsomagnak, ami lehetővé teszi a hús-vér alkotók számára, hogy megtiltsák az AI-nak a műveik használatát, és egy kereshető adatbázis segítségével ellenőrizhetik, hivatkozott-e már a műveikre mesterséges intelligencia. A szerzőség kérdése, és az esetleges plágium mindenesetre jogosan ad aggodalomra okot, mivel az algoritmusok betanításához más művészek munkáit használják fel, amiket a generatív AI-eszközök által létrehozott művek is másolhatnak.
Árt, vagy használ az emberi kreativitásnak?
A másik oldalon állnak azok az alkotók, akik a mesterséges intelligenciára saját kreativitásuk kiterjesztéseként és egy új eszközként tekintenek, amelyet az ecsethez vagy a festékpalettához hasonlóan használhatnak, és sokan már az AI betanítását is kreatív folyamatnak gondolják.
Marcus du Sautoy, az Oxfordi Egyetem matematikusa, a Creativity Code: Art and Innovation in the Age of AI (A kreativitás kódja: Művészet és innováció a mesterséges intelligencia korában) című könyv szerzője szerint ez a fajta technológiai forradalom nem feltétlenül jelenti a művészet végét, ahogy attól sokan tartanak. Szerinte inkább löketet adhat egy művészi metamorfózisnak, ami más perspektívákat, más alkotási módokat szülhet meg, és növelheti, ösztönözheti az emberi kreativitást.
Amikor a művészet és a divat találkozott: Coco Chanel és Salvador Dalí legendás barátsága
2025.3.8 8:56
Ráadásul Du Sautoy szerint a tanulási folyamat végére a kód nagyon különbözik az ember által írt eredetitől, mivel az képes fejlődni és mutálódni, ezért nagy eséllyel valami olyasmi születik, ami megérdemli, hogy kreatívnak nevezzük, függetlenül a folyamatot elindító embertől.
Kicsit olyan ez, hogy Picasso is a szülei DNS-éből lett, de a kreativitását a tanulás és a világnak való kitettsége eredményezte. Ezt soha nem írnánk a szülők számlájára, még akkor sem, ha minden az ő kódjukkal vagy DNS-ükkel kezdődött.
Mi a jövő?
A fenti kérdésekre csak idővel kapunk választ, viszont ami biztos, hogy az AI algoritmusok és az Ai-Da-hoz hasonló robotok hatással vannak, és lesznek is a művészeti világra. Az AI kreálta műveket már ma is kiállítják a világ nívós művészeti galériáiban a hagyományos művészeti formák mellett, jövőre pedig tervezik megnyitni Los Angelesben az első galériát, ami az „etikus mesterséges intelligencia” koncepcióját hivatott népszerűsíteni.
A diabolikus január legfontosabb pillanatai: Zendaya eljegyzése, Jennifer Lopez válása és Dopeman humorérzéke
2025.2.10 13:39
A BBC cikkéből is az látszik, hogy a kérdés a szakmát is megosztja, sokan állnak a pro és kontra oldalon. Eva Jäger, a londoni Serpentine Galéria kurátor és kreatív AI igazgatója a progresszív tábort erősíti: ő úgy gondolja, hogy az AI és a művészet kapcsolata nem vészjósló, és, hogy a művészet hagyományos formái továbbra is létezni fognak, ahogyan a mesterséges intelligenciával létrehozott műalkotások is tovább fejlődnek. Azt látja, hogy az ember és a gép közötti együttműködés a kreatív lehetőségek kifogyhatatlan tárháza, és, hogy fontosabb a művészi szándék és az emberi gyakorlat a mű mögött, mint maga az esztétikai kivitelezés és eredmény – még akkor is, ha az a mű olyan technológiát használ, mint az AI. Arról nem beszélve, hogy a kreativitás az embereknél sem jön a semmiből: minden alkotó – legyen az ember, robot vagy algoritmus – az azt megelőző korokból inspirálódik, és ha nem is tudatosan, de mások munkáiból is merít.
