A Klebersberg Központ ajánlást küldött a tankerületi fenntartású gimnáziumoknak, milyen felvételi eredménnyel lenne érdemes tanulókat felvenniük. Azt mondják, a lépés célja, hogy a gimnáziumok presztízsét növeljék, a PDSZ gusztustalan elitizmusról beszél.
A tankerületi fenntartású gimnáziumok az idei tanévben „ajánlást” kaptak arról, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat érdemes felvenniük – írja a Népszava.
A lap szerint több gimnázium felvételi tájékoztatójában is megjelent, hogy a különböző képzéstípusok esetében a fenntartó megfogalmazott egy, az írásbeli felvételin elvárható pontszámot.
A Klebersberg Központ (KK) szerint minden tankerületi fenntartású intézmény maga dönthet arról, él-e az ajánlott ponthatárokkal. Közben a Népszava arra hívja fel a figyelmet: ha az intézmények a központi elvárásnak megfelelően bonyolítják le a felvételit, az sok általános iskolást foszthat meg a gimnáziumi továbbtanulástól.
Az ajánlott pontszámítás alól azok a gimnáziumok jelentenek kivételt, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban – ezeknél nincs központi elvárás az írásbelin elért eredményekről.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly a nyolcadikos általános iskolások 47,8 százaléka (21,4 ezer tanuló) 50-nél kevesebb pontot ért el a központi írásbelin. A hatodikos általános iskolásoknak, akik tavaly hatosztályos gimnáziumba felvételiztek, csupán 23,15 százalékuk (a 9344-ből 2163 fő) szerzett 70 vagy ennél magasabb pontszámot.
A Népszava megkeresésére a tankerületi központokért felelős Klebersberg Központ közölte:
Az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés »presztízsének« növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben. Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz.
A Klebersberg Központ nyilatkozata ezzel arra utalhat, hogy sok olyan diák kerül gimnáziumba, aki nem képes elvégezni a képzést, és akinek emiatt – szerintük – jobb helye lenne a szakképzésben. Az Oktatási Hivatal adatai szerint azonban éppen a szakképzésben nagyobb a lemorzsolódás aránya, 7,67 százalék, míg a gimnáziumokban csupán 1,05 százalék.
A PDSZ gusztustalan elitizmust emleget
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint a központi ajánlás és a KK által megfogalmazottak abba az irányba mutatnak, hogy a gimnázumok véletlenül se legyenek az esélyteremtés helyszínei.
REFRESHER-KVÍZ: Te felismered a magyar városokat a Kossuth Lajos utcájukról?
2024.10.5 8:08
„A lemorzsolódást úgy csökkentenék, hogy akinél fennáll ennek a veszélye, az be se tegye a lábát a gimnáziumba. Mindenki menjen a helyére és ott húzza meg magát. Az, hogy a gimnáziumok csak a legjobbaknak, a kiváltságosoknak valók, egy gusztustalan elitista szemlélet, semmilyen pedagógiai elgondolás nincs mögötte” – fogalmazott.
