Miért repülnek a boszorkányok seprűn? Miért rossz ómen a fekete macska? Halloween alkalmából ezekre az égető kérdésekre kerestük a választ.
Miért hoznak balszerencsét a fekete macskák?
A fekete macskák meglehetősen rossz reputációt szereztek az elmúlt évszázadokban. Bár a walesi folklórban a fekete macskákat a szerencse hordozóinak és megbízható időjósoknak tekintik, a legtöbb európai népi hiedelem szerint balszerencsét hoznak, különösen, ha átsétálnak előttünk az úton.
A balsors jelképeiként és a boszorkányok hű társaiként beolvadtak a modern halloweeni kultúrkörbe, ezen asszociáció legkorábbi írásos emléke pedig a 13. században született. IX. Gergely pápa 1233-ban adta ki a Vox in Rama bullát, melyben a fekete macskákat a Sátán megtestesülésének nyilvánította. Érdekesség, hogy a pápa ugyanebben az iratban fejtette ki, hogy az eretnek (vagyis boszorkány) összejöveteleken az új tagok előtt egy hatalmas béka tűnik fel és „e lényt hátsó fertályon csókolják.“
Havi sneakerjelentés: Aminé középiskolája, a Simpson család halloweenja és a karácsony ihlette november legkeményebb lépőit
2024.11.7 10:48
A macskák hamar összekapcsolódtak az ördög mellett a boszorkánysággal is. Cerridwen Fallingstar wicca papnő szerint a kereszténység előtti pogány orvosok, akik szoros kapcsolatot ápoltak a természettel és mélyen tisztelték a növényeket és az állatokat, lehettek az első "boszorkányok". Emiatt az emberek és állatok közötti érzelmi kapcsolódást hamarosan ördögtől valónak bélyegezték. A macskákat a korai keresztények, akárcsak a boszorkánysággal vádolt nőket, nagy fenyegetésnek tekintették, mivel „hajlamosak megtagadni minden fennhatóságot”.
A középkorban az ördöginek nyilvánított macskákat gyakran megölték, a macskagyilkosságok száma pedig különösen megnőtt a pusztító bubópestis járvány idején, mivel akadtak, akik a betegség terjedéséért is az állatokat hibáztatták. A sors morbid iróniája, hogy ezzel a lakosság nagyban megkönnyítette a rágcsálók által hordozott betegség terjedését.
Bizonytalan, hogy a fekete macskák miért váltak különösen rettegett lényekké. Az általános macskákat övező félelem és a fekete példányok alakváltó boszorkányokkal való asszociációját figyelembe véve viszont érthető, hogy az emberek nem szívesen keresztezték útjukat velük. Elvégre, maga az ördög, de egy boszorkány is álcázhatta magát az állatnak.
A reneszánsz évszázadai alatt az úton áthaladó fekete macskára már egy boszorkány által megbízott familiárisként tekintettek. A babonás parasztok olykor rögvest a templomba rohantak áldásért, hogy így megszabadulhassanak az esetlegesen rájuk szórt átkoktól.
Miért lovagolnak a boszorkányok seprűnyélen?
A modern néplélek szerint a boszorkányok és a seprűk épp úgy összetartoznak, mint az Oreo és a tej. Vagy mint a Fidesz és a KDNP. A halloween népszerű alakjait már a 8. századi Canon Episcopi is megemlíti, e szerint:
Bizonyos gonosz nők, akik visszafordultak a Sátán felé, démoni látomások és lidércek által megkísértve úgy gondolják és vallják magukról, hogy az éjjeli órákban bizonyos vadakon lovagolnak Dianával, a pogányok istennőjével, és nők megszámlálhatatlan tömegével.
A 11. században Salisburyi János angol teológus úgy vélte, az éjszaka repülő boszorkányokat a bibliai Heródiás, Salomé anyja és Keresztelő János gyilkosa vezeti. Ezt követően kialakult az a vélekedés, hogy egyes nők éjszaka repülve lakmároztak az ártatlanokon. Később Jacopo da Voragine domonkos szerzetes és Szent Germanus is megemlékezett írásban ezekről az éjjel utazó démoni nőkről.
Inspirée par le dernier livre de @monachollet, l'équipe Gallica rend hommage aux sorcières ! Pour commencer, cette 1ère représentation connue d'une femme volant sur un balai, dans un manuscrit de Martin Le Franc, Le Champion des dames, en 1440 =>https://t.co/DERJ4AV7Vr ⤵️ pic.twitter.com/0sskhjFNki
— Gallica BnF (@GallicaBnF) March 4, 2019
Bár a seprűk szinte rögtön női attribútummá váltak, az első boszorkány, aki egyházi vallatóinak bevallotta, hogy seprűn lovagolt, egy férfi volt. Guillaume Edelin, Saint-Germain-en-Laye-i papot 1453-ban tartóztatták le és ítélték el boszorkányságért, miután kínzások közepette megtette vallomását. Az első seprűn repülő asszonyábrázolás viszont már két évvel ezelőtt megszületett. Az 1444-ben szerzett Az asszonyok bajnoka című vers 1451-es kiadásában két seprűn repülő nőalak is látható (lásd fent). A versben egyébként a szerző, Martin le Franc igyekszik megcáfolni a boszorkányszombat-legendáját megalapozó elképzelést, miszerint a nők az éj leple alatt sátáni rituálékon vesznek részt.
A boszorkányszombatról először az 1430-as években számoltak be írásban, ebben a seprű, mint az eseményre hivatalos boszorkányok elsődleges közlekedési eszköze jelenik meg. Ami a mulatságot illeti, a szerző szerint az összegyűltek fenéken csókolták a fekete macska vagy más állat képében megjelent ördögöt, majd az új beavatottak esküt tettek neki. Ezt követően az egybegyűltek megígérték, hogy a lehető legtöbb három évesnél fiatalabb csecsemőt megölik, testüket elhozzák a következő szombatra, hogy testzsírjukból előállíthassák varázsszereiket.
Miért élnek a holtak?
A popkultúra ontja magából a zombi témájú médiatermékeket, de az élőholtak jóval a Vonat Busanba és a The Walking Dead előtt jelentek meg. Régészeti leletek alapján már az ókori görögök is retteghettek a holtaktól, ugyanis a kutatók kövekkel és más nehéz tárgyakkal földhöz szögezett emberi maradványokra bukkantak az ókori Hellász területén.
A nekrofóbia, vagyis a halottaktól való félelem a középkorban is tovább élt, erre utalnak a kemencékben, kutakban, gödrökben, hatalmas kövek alatt vagy szokatlan pozíciókban elhelyezett holttestek, de az elszigetelt temetőkben, határvidéken, folyók, utak mentén és az útkereszteződéseknél eltemetett halottak is. Akárcsak a csontvázakon a halál után keletkezett sérülések. A kor Európájában több történet is született a feltámadt holtakról, egy 12. századi Angliában élő pap több sírjából felkelő lelkipásztorról is beszámolt, akiket csak lefejezéssel vagy szívük elégetésével lehetett ártalmatlanítani.
A Bretagne-félszigeten egy halálból visszatérő pékről született népmese, eszerint a férfi rendszeresen felkelt sírjából meglátogatni feleségét. Az élők világába tett látogatásainak a rokonok úgy vetettek véget, hogy mindkét lábát eltörték.
A világ egyik legnagyobb filmstúdiója és üdítőmárkája megfejtette a tökéletes marketingmódszert a Z generáció eléréséhez?
2024.10.31 17:02
A zombikban való hit a 17. századi Haitin jelenhetett meg, miután az ottani cukornád ültetvényekre megérkeztek az első rabszolgák Nyugat-Afrikából. A szabadság után vágyakozó rabszolgák szemében bizonyos feljegyzések szerint az élőholtak a szörnyűséges szolgasorsot jelképezték. A különböző származású rabszolgák új vallást hoztak létre, a vodout (nem összekeverendő a voodooval), melynek egyik alaptétele, hogy a testet spirituális elem működteti, a ti bon ange és a gros bon ange. Előbbi az emlékeket és tudatot irányítja, utóbbi a különböző testfunkciókért felel, mint a mozgás és a lélegzés.
A vodou hit szerint a halál után több napot is igénybe vesz, hogy mindkét lélekrész elhagyja a testet, ez idő alatt pedig könnyen fogságba eshetnek. A bokor nevű vodou papok pedig mesterei annak, hogy elragadják a lélekdarabokat, céljuk palackba zárni a ti bon ange-t, ezáltal irányításuk alá kerül az elhunyt. Ezek a zombik leginkább üres testekként jellemezhetők, melyek sem fájdalmat, sem érzelmeket nem éreznek.
A bokorok egy gyógynövényekből, kagylókból, halakból és csontokból készített főzettel is kreálhatnak élőhalottakat. A megmérgezett, halottnak tűnő beteget élve eltemetik, majd exhumálják.
+1 Hogy született meg a Pumpkin Spice (Latte)?
Ahogy nincs Karácsony Kevin nélkül, úgy nincs ősz, sem halloween a fahéj, gyömbér, szerecsendió és szegfűszeg egyvelege nélkül. Mielőtt a Starbucks a nulla béta-karotin tartalmú kávéjával meghonosította a Christian Girl Autumn-öt és amerikaiak millióval hitette el, hogy az aztékoktól, inkáktól és majáktól származó sütőtök fahéjas cukor ízű, Indonéziában már 3500 évvel ezelőtt is kedvelt alapanyag volt a szerecsendió, mely mára a tökös fűszerkeverék egyik fő összetevője lett.
@neilshibata Lets go girls
♬ IT GIRL - aliyahsinterlude
Ezek az őszi és egyben karácsonyi hangulatot árasztó ízesítők a Fűszer-szigetek néven is emlegetett délkelet-ázsiai Maluku-szigetekről, arab és kínai kereskedők közvetítésével jutott el Európába az 1300-as években. Míg a 16. században kvázi státuszszimbólumként szolgáltak, a 18-19. századra már az átlagemberek körében is elterjedtek.
Az elképesztő kommercionális sikernek – a becslések szerint csak idén 500 millió dollárt (kb. 185 milliárd forint) fog keresni a kávézólánc a PSL-lel – örvendő pumpkin spice latte előtt a pumpkin spice a tökös pitéhez használt fűszerkeverék volt, mely a 19. századi Egyesült Államokban született meg. Maga a sütőtökös pite viszont korántsem amerikai találmány, Bartolomeo Scappi, az itáliai reneszánsz leghíresebb szakácsa, már 1570-ben megalkotta az első sütőtökös pite recepteket.
Kamu kopogószellem-sztorik, nevetséges horrorfilmek, szórakozó képzelet – De akkor miért hiszünk ma is a szellemekben?
2024.10.31 11:37
Az iparosításnak köszönhetően a 20. század elején a Thompson & Taylor fűszergyár megalkotta az első előre elkészített pumpkin pie spice-t, mely fahéjból, gyömbérből, szerecsendióból, szegfűborsból, szegfűszegből, kardamomból, csillagánizsból, macából és fekete borsból állhatott. A konzerv sütőtökpüré ugyancsak ekkor került a boltok polcaira, e két praktikus alapanyag házasításával pedig rengeteg halloweeni desszert született.
Ami az ősz folyékony manifesztációját illeti, a Starbucks 2003-ban dobta piacra hosszas kísérletezés után a Pumpkin Spice Lattét. Nem tudni pontosan, hogy ment végbe a gasztronómiai áttörés, de állítólag a fejlesztőcsoport addig kóstolgatta a különböző espressoval leöntött sütőtökös pitéket, amíg meg nem alkották a tökéletes tej-fahéj-szerecsendió-kávé arányt. 2015-ben pedig a valódi sütőtök is a receptúra része lett.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
