Egy kutatás szerint azok a ruhamárkák, amelyek 15-nél több gyárral rendelkeznek, nagyobb eséllyel folytatnak etikátlan üzleti gyakorlatot.
Bár a gyártási költségek minden gazdasági szektorban drasztikusan megnőttek az elmúlt években, több ruházati terméket előállító márkáról is kiderült, hogy (még mindig) éhbérért dolgoztatja munkásait.
A 444.hu a Guardian cikkére hivatkozva arról ír, hogy a Zara tulajdonosa, az Inditex, a H&M, a Next, de még a Lidl, az Aldi és a Tesco is a termelési költségeknél jóval kevesebbet fizet a bangladeshi ruhabeszállítóknak, így a gyárak most az országban meghatározott törvényes minimálbér kifizetésével küzdenek.
A gyártási körülményekről készült kutatás a 2020 márciusa és a 2022 decembere közötti időszakot vizsgálta. A jelentésből kiderül, hogy a 15, vagy annál több gyárral rendelkező márkák nagyobb valószínűséggel folytatnak etikátlan üzleti gyakorlatot a kisebbekkel szemben, legyen szó akár a rendelések törléséről vagy a fizetések késleltetéséről.
A jelentés nyilvánossá tétele után több érintett márka is felszólalt saját védelmére kelve. A Lidl közleményében elmondta, a cég elkötelezett amellett, hogy biztosítsa a minimálbért az ellátási láncban résztvevő dolgozóinak. A Tesco azt nyilatkozta, hogy szoros együttműködésben dolgoznak a beszállítókkal, valamint tagadta, hogy megrendeléseket mondtak volna le, a Next pedig szintén kiállt a márkát érő vádak ellen, állításuk szerint azért is kerülnek többe ruháik, mert többet kell fizetniük a beszállítóknak.
A Zarát is működtető Inditex közölte, hogy aktívan részt vesz a ruhaipari ágazatot és a gyári munkásokat támogató globális akciókban, valamint a már leadott és gyártás alatt álló megrendelések kifizetését minden esetben garantálta. Az itthon kevésbé ismert Primark elismerte, hogy a pandémia ideje alatt volt olyan eset, amikor a lezárások miatt visszamondta korábbi megrendeléseit.
