Tombol a nyár, mindenkinek most jut eszébe kirándulni, de mi a teendő, ha nem csak egy kört akarunk menni az erdőben? Hát fel kell menni egy kilátóba!
Nézzük végig tételesen, miért éri meg kilátóba menni:
- egyértelmű, jól meghatározható célállomása egy túrának,
- szép kilátás nyílik a tetejéről,
- építészeti szempontból is nagyon izgalmas kilátók vannak itthon,
- remek testmozgás fellépcsőzni egy kilátó tetejére.
Magyarországon több hullámban épültek kifejezetten turisztikai célra kilátók. Bizonyos épületek már 20. század első felében átadásra kerültek, azonban sokuk állapota jelentősen leromlott az ezredfordulóra, és látogathatatlanná vált. A 2000-es évek végén, részben uniós támogatásoknak köszönhetően rengeteg nagy múltú kilátót felújítottak, az alábbi listában is több ilyet találhattok. Emellett az elmúlt években épültek teljesen új kilátók is, új helyszíneken, sokszor rendkívül izgalmas építészeti megoldásokkal. Ezekből írtunk össze egy listát, a teljesség igénye nélkül.
Naplás-tavi kilátó (Budapest XVI. ker)
Kezdjük talán egy olyan helyszínnel, amire elsőre sokan nem gondolnának, Budapest 16. kerületével. Történt ugyanis, hogy az elmúlt évtizedben két remek kilátót is kapott a kerület, az egyiket 2017-ben a Reformátorok terén, a másikat 2021 júniusában a Naplás-tó felett. Ezúttal az utóbbit szeretném kiemelni. A Naplás-tavi kilátó, avagy a „cinkotai ferde torony”, tervezése és kivitelezése 2015 és 2021 között zajlott egy nagyszabású pályázat keretében, ami a Naplás-tavat és környékét volt hivatott revitalizálni. Az eredmény bizonyos szögből tényleg úgy néz ki, mintha ferde lenne, bár a való életben erről szó sincs. Az építmény tetejéről remek kilátás nyílik a város keleti részére, ellátni egészen az újpalotai panelrengetegig, míg másik irányba Kistarcsát és más agglomerációba tartozó városokat vehetünk szemügyre. Az odajutást leginkább biciklivel javasolnám, hiszen az elmúlt évek legjobban közlekedhető bringaútja is a Naplás-tóhoz vezet.

Makovecz Imre-kilátó (Budapest II. ker)
Ha átutazunk a főváros másik végére, rengeteg kilátóval találjuk szembe magunkat a Budai-hegységben. Az egyik legizgalmasabb ezek közül talán a Kis-Hárs-hegy tetején található Makovecz Imre-kilátó, ami a legendás építészről kapta a nevét. Az elnevezés nem véletlen, a kilátó 1977-ben Makovecz tervei alapján épült, halála után pedig hivatalosan is megkapta a nevét. Az odajutást meg lehet oldani különböző BKK-járatokkal, de a legelegánsabb a Gyermekvasúttal menni, aminek a Hárshegy állomása alig 100 méterre található.

Julianus-kilátó (Nagymaros)
Ennyi egyelőre elég is volt Budapestből, úgyhogy vonatra szállunk, és meg sem állunk egészen Nagymarosig. De nem a Duna-parthoz jöttünk, hanem a Julianus-kilátóhoz, ami nagyjából félúton van Zebegény felé, a Hegyes-tetőn. A Julianus-kilátó egy közkedvelt hétvégi úti cél, ami leginkább annak tudható be, hogy ahhoz képest, mennyire gyönyörű kilátás nyílik róla, alig két óra alatt ott is vagyunk a belvárosból. A kilátó 482 méter magasan található, tehát kell hozzá egy kicsit mászni, de a teljes Dunakanyarra nyíló panoráma mindenért kárpótolja a túrázókat. Az eredetileg 1938-ban épített torony is azok közé az építmények közé tartozik, amiket ebben az évezredben újítottak fel, itt az Ipoly Erdő Zrt.-nek köszönhetően 2011-óta lehet újra látogatható a torony.

Galya-kilátó (Mátraszentimre)
Nem tudom pontosan, hogy hány olyan kilátó létezik a világon, amiben lakni is lehet, mindenesetre a Galya-kilátó közéjük tartozik. A Julianus-kilátóval egy időben épült torony a környéken található andezitből készült, ahogy a Galya-tetőn álló eredeti szálló is. 2015-ben felújították, de nem is kicsit, ahogy a képeken is látszik, összesen 13 méterrel toldották meg, ezúttal látszóbetonból. A Galya-kilátó a Kékesen álló TV-torony után a második legmagasabban fekvő épület, és ahogy az előbb már utaltam rá, akár meg is szállhatunk benne. A kilátó belsejében található bivakszállások (tehát igazából egy raklapon kívül nincs benne semmi, de ettől még nagyon menő!) nagyjából 7000 forint/fő/éj áron vannak, de ha úgy szeretnénk, akár egy egész helyiséget is kibérelhetünk.

Ranzinger Vince-kilátó (Tatabánya)
Az ország nyugati részére vándorolva egy egyedi kilátót szeretnék bemutatni, ami nem más, mint a Ranzinger Vince-kilátó Tatabányán. Az épület eredetileg nem kilátónak készült – egy régi bányászakna felvonóját alakították át 1980-ban. A fémszerkezet tetején 30 méter magasan egy ketrecből kémlelhetünk át a Gerecse felé, de kiszúrhatjuk a tatai Öreg-tavat és a partján álló várat is. A kilátóhoz legegyszerűbben a Turul-szobor felől juthatunk fel, amitől negyed óra sétára találhatjuk meg. Tatabánya szintén egy közeli úti cél a főváros lakóinak, és ha erre jönnek, egy csapásra egy hatalmas madarat és egy remek kilátót is kipipálhatnak Magyarország látványosságai közül.

Bence-hegyi kilátó (Velence)
Közkedvelt kiránduló célpont a Velencei-tó, és ha azt hittétek, itt nincsenek remek kilátók, akkor rosszul gondoltátok. A tó partján, Velencén található a 232 méter magas Bence-hegy, aminek a tetején talán a lista legkülönlegesebben kinéző kilátója trónol. A Bencze Istvánról, a környék első sikeres szőlőtermesztőjéről elnevezett Bence-hegyen 1988-ig már állt kilátó, konkrétan egy korábbi olajfúró torony. Ezt 1988-ban, miután egy német turista lezuhant róla, felrobbantották – egyszerűen lebontani ugyanis a szerkezete miatt nem lehetett, írja „A Bence-hegyi kilátó” című helytörténeti kiadvány. A jelenleg is álló, „Betonvirág” névre is hallgató kilátó végül 2018-ban nyílt meg, különlegessége, hogy minden irányból más alakúnak tűnik.

Írott-kői kilátó (Kőszeg)
Maradunk a Dunántúlon, mégpedig annak legmagasabb pontjára kirándulunk, az Írott-kőre. Az Írott-kő határpontot képez Ausztria és Magyarország között, a kilátó belsejében egy határkövet is találhatunk. További érdekesség az Írott-kővel kapcsolatban, hogy itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is, tehát ha töltögetjük az igazolófüzetünket, egyszer biztos fel kell caplatnunk ide. A kilátó tetejéről egyébként a vasfüggöny nyomait is kiszúrhatjuk, hiszen a határsáv helyén a tájtól jelentősen elütő nyírfaerdők sarjadtak.

Pécsi tévétorony
Több olyan tv-torony is van az országban, ami kilátóként is funkcionál. Ide tartozik a Kékesen lévő, vagy Miskolc felett az Avasi kilátó, de a Pécsi tévétorony is. A Mecsek déli csücskén található torony a maga 197 méterével Magyarország legmagasabb épülete, ennek megfelelően pazar kilátás nyílik a kilátó teraszáról. Ha akarunk, egy gyorslifttel feljuthatunk a 72 méter magasan található üvegfalú eszpresszóba, ahol békésen meg is kávézhatunk. Emellett, ha nem vagyunk sétálós kedvünkben, az se baj, hiszen a Pécsi vonatpályaudvartól induló 35-ös és 35Y jelzésű busz szinte házhoz visz minket a tévétoronyhoz.

Kisfaludy-kilátó (Badacsonytomaj)
Sok szép helyről láttunk már kilátókat, de a Balaton-felvidékről még nem, egy ilyen következik most. A Badacsony oldalában, Badacsonytomaj településen találjuk meg a Kisfaludy-kilátót, ahonnan kilátás nyílik az egész Balatonra, de észak felé a Tapolcai-medencére is. Ez a kilátó is még az előző században épült, aztán súlyosan amortizálódott, végül 2011-ben építették újra.

Dévényi Antal-kilátó (Piliscsaba)
Végül egy újabb a fővárosból elérhető kilátót szeretnék megmutatni, ami nem más, mint a Dévényi Antal-kilátó Piliscsaba felett. A Lőke Ferenc által megálmodott épületet a Jenga játéka ihlette, ami a képet nézve sok mindent megmagyaráz. A kilátóhoz körülbelül fél óra sétával juthatunk el Piliscsaba vasútállomásról, a tetejéről pedig remek 360°-os panoráma nyílik. Emellett üzenném a nagy kéktúrázóknak, hogy bár kell tenni egy kis kitérőt a kék jelzéstől a kilátóhoz, de nagyon megéri!

+1: BalloonFly (Budapest XIV. ker)
A +1-edik kilátóval csaltam egy kicsit, hiszen igazából nem egy kilátóról van szó. A városligeti hőlégballon bár csak pár éve létezik, gyorsan nemcsak Zugló, hanem egész Budapest egyik ikonikus látványosságává nőtte ki magát. A BalloonFly névre keresztelt objektum bár nem olcsó (felnőtteknek tízezer forint egy repülés, 14 év alatt ötezer forintot kérnek el), tagadhatatlan, hogy egyedi kilátás nyílik belőle a városra. A városligeti hőlégballon ötlete nem új, hiszen már az 1896-os Ezeréves Kiállításon is lehetett ballonozni, és aztán kilátni.

Ez volt tehát 10+1 kilátó az ország különböző pontjairól. Remélem, találtatok olyat, ahol nem voltatok még, és most felkeltette az érdeklődéseteket. Ha esetleg felmentek valamelyikbe, írjátok meg utána kommentbe! Felhős volt az ég? Életed kilátása volt? Netalán nagyon fárasztó volt felfele az út? Mindenre kíváncsiak vagyunk!