Ahogy egyre nagyobbaká és egyre zsúfoltabbá válnak a városok, az emberek keresik a megoldásokat, miként válhatnának élhetőbbé az urbanizált terek. Az elmúlt években sokat lehetett hallani a 15 perces városról, ami erre a problémára ígér megoldást.
Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy soha többé nem kellene negyven percet utaznod, hogy beérj a munkahelyedre? Ha a legközelebbi bank nem 30 percre lenne az otthonodtól, hanem sétatávolságra, akárcsak az iskola vagy az orvos. Ez a 15 perces város ígérete, ami a gyors megközelíthetőség révén stresszmentes és egészséges városi élet reményével kecsegtet. Párizs, Sanghaj, Melbourne és Ottawa is a bevezetésével kacérkodik, ám a jól hangzó ötletnek is megvannak a maga hátulütői.
A világ lakosságának jelenleg 57%-a él városokban, 2030-ra pedig ez a szám 60%-ra fog emelkedni az előrejelzések szerint. Társadalmi és gazdasági szempontból megvannak az urbanizáció előnyei, azonban a fenntarthatóság (nagy energia- és anyagszükséglet, sok hulladék stb.) és az emberek mentális és testi egészsége szempontjából cseppet sem nevezhető kívánatosnak a városi miliő. Nem meglepő, hogy számos törekvés próbálja élehetőbbé és emberibbé tenni a városokat az ottlakók számára. Az utóbbi években egyre többet lehetett hallani a 15 perces városról, de mit is takar ez pontosan, és milyen előnyei, illetve hátrányai vannak?
Mi az a 15 perces város?
A név magában foglalja az elképzelés lényegét, mivel ez egy olyan várostervezési koncepció, ahol mindent, amire egy lakosnak csak szüksége lehet a mindennapi élete során, 15 perc alatt el lehet érni gyalog vagy biciklivel. Ez nem azt jelenti, hogy az egész város 15 perc alatt bejárható lenne, hanem az egyes városrészek, negyedek, helyi közösségek tervezése során veszik figyelembe ezt a vezérelvet.
Sokkal jobban fogod szeretni az életedet, ha rászoksz az éjfél előtti alvásra
2024.9.29 9:43
A tervezési koncepció célja, hogy csökkentse az autóhasználatot, és ehelyett a gyaloglásra, a kerékpározásra és a tömegközlekedés használatára ösztönözzön, egyúttal csökkentse az ingázással töltött időt és stresszt. A 15 perces városok ideája zöld felületek, közparkok, kerékpárutak és gyalogossétányok hálózatára építené a jövő városait.
Honnan ered a 15 perces város koncepciója?
A 15 perces modellt 2016-ban élesztette újjá Carlos Moreno kutató, várostervező és egyetemi professzor, és a koronavírus-világjárvány nyomán terjedt el szélesebb körben. Ma már világszerte számos várostervező alkalmazza a gyakorlatban is ezt a koncepciót.
Valójában a 15 perces koncepció már létező várostervezési modellek kiterjesztése. Ebenezer Howard 1902-ben megjelent A holnap kertvárosai című művének alapjául szolgáló koncepciót a városrészi egység gondolata követte, amelyet Clarence Perry várostervező vezetett be az 1920-as években, és amely a városok iparosodásának megindulásával az önálló városrészek kialakítására tett kísérletet.
2021-ben Carlos Moreno továbbfejlesztette koncepcióját egy cikkében, amelyben felsorolta azt a hat alapvető funkciót, melyeknek a lakosok számára 15 perces távolságon belül elérhetőnek kell lenniük:
- lakhatás
- munka
- kereskedelem
- egészségügyi ellátás
- oktatás
- szórakozás
Mindezek elérése érdekében a városfejlesztésnek négy kulcsfontosságú elemre kell épülnie: a sűrűségre, a közelségre, a sokszínűségre és a digitalizációra.
Összeesküvéselméletek hálójában
Párizs, Milánó, Barcelona, Ottawa és Melbourne – bár különböző kontinenseken találhatóak ezek a városok, mégis összeköti őket, hogy kísérletet tettek a 15 perces város koncepciójának alkalmazására. Van azonban, ahol nincsenek ennyire elragadtatva az ötlettől. Az Egyesült Királyságban összeesküvéselméletek kereszttüzébe került, számos politikus aggodalmát fejezte ki. Mark Harper közlekedési miniszter abban látja a koncepció legnagyobb veszélyét, hogy a helyi tanácsok meg fogják szabni, meddig mehetnek az emberek boltokba vagy ők fogják meghatározni, hogyan és mennyit használhatják majd az utakat. Volt olyan is, aki egyenesen szocialista koncepciónak nevezete. Az óriási ellenkampány hatására maga Carlos Moreno is nyilatkozatot adott ki válaszul, amelyben felszólította a brit kormányt, hogy gondolja át álláspontját.
A 15 perces város: pro és kontra
A világ népessége robbanásszerűen növekszik, én nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben lassulna ez a tempó, ezzel párhuzamosan pedig egyre többen élnek városokban. Az urbanizált területek és a népsűrűség növekedésével egyre kardinálisabb kérdéssé válik a várostervezők számára, hogy az infrastruktúra iránti igényt összehangolják a fenntartható fejlődéssel. Az épített környezet a globális CO2-kibocsátás mintegy 40%-áért felelős évente, az építéstől kezdve az üzemeltetésen át a bontásig és az újjáépítésig, így az emberiség érdeke, hogy átgondoltabban terjeszkedjen.
Az elképzelésnek azonban számos kritikusa is akad, és van, aki alapjaiban vitatja a 15 perces város koncepciójának eredetiségét és újszerűségét. Szerintük az ötlet fő újdonsága pusztán abban rejlik, hogy a legtöbb hasonló koncepcióval és eszmével ellentétben olyan várospolitikaként határozza meg magát, amely vonzó, könnyen megfogható, pontos és mérhető eredményt kommunikál a nyilvánosság felé. Ez az eredmény magában a koncepció nevében rejlik. A 15 perces város név révén a politikusok, a döntéshozók, a szakemberek és a nagyközönség is azonnal és könnyen megértheti, hogy mi a végső cél. Tehát e szerint a nézet szerint mindössze a jól körülhatárolt és kézzelfogható név az, amiben újat mutat a 15 perces város.
Város vs. vidék: miért szeretne egyre több fiatal a természet közelébe menekülni?
2023.11.27 18:02
Ez a jól eltalált név, valamint a világ egyik legismertebb városában, a Párizsban történő alkalmazása növelhették a népszerűségét és a politikai elfogadhatóságát. A koncepció párizsi politikai döntéshozatalban való alkalmazása indíthatta el a lavinát, amelynek következtében a 15 perces város és a kapcsolódó változatok számos más európai, ázsiai és észak-amerikai városban is alkalmazásra kerültek és támogatást nyertek.
A 15 perces városok 5 előnye
A koncepciót övező viták ellenére számos olyan előnye van, amelyek már a valós alkalmazásokban is megmutatkoztak, így például:
1. Kevésbé függünk a járművektől
A 15 perces városok célja, hogy csökkentsék a járművek használatát, mivel a lakosok legfőbb hétköznapi célpontjai rövid távolságon belül elérhetőek. Ez számos előnnyel jár, a dugók csökkenésétől kezdve a CO2-kibocsátás mérsékléséig, mindeközben pedig arra ösztönzi az embereket, hogy több időt töltsenek aktív mozgással.
2. Kevesebb környezetszennyezés (és jobb levegőminőség)
A járműfüggőség csökkentésével kéz a kézben jár a környezetszennyezés csökkenése. Átlagosan egy személygépjármű 4,6 tonna szén-dioxidot termel egy év alatt. Összességében 2022-ben a személyautók és teherautók 3,53 milliárd tonna szén-dioxidot pöfögtek a légkörbe – derül ki a Statista adataiból.
3. Fellendíti a helyi gazdaságot
Bár a 15 perces modellt leginkább a nagyvárosokban alkalmazzák, ugyanúgy alkalmazható a kisebb és kevésbé urbanizált területeken is, ahol segíthet a nagyobb látogatottság ösztönzésében, és munkalehetőségeket teremthet a lakosok számára, ezzel fellendítve a helyi gazdaságot.
4. Javítja a közegészséget és a közérzetet
A tisztább környezet és levegő, a zöldterületek növekedése és a kényelmi szolgáltatások könnyebb elérhetősége arra ösztönzi a lakosokat, hogy kimozduljanak a szabadba, sétáljanak és mozogjanak. Ez hatással van a fizikai és mentális egészségükre, és segíthet leküzdeni a depressziót és a magány érzését.
A becslések szerint évente 9 millió ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, így ennek csökkentése kardinális kérdés a városokban. Emellett kevesebb lesz a zajszennyezés is, ami közvetlen hatással van a stresszel összefüggő betegségekre és a például a halláskárosodásra.
5. Erősebb szociális kapcsolatok
Ennek a városi modellnek az elfogadása segíthet összetartóbb közösségek létrehozásában.
A 15 perces városok 5 hátránya
Miközben a 15 perces városok ötlete számos alaptalan összeesküvés-elmélet középpontjába került, a koncepciónak vannak olyan hátulütői, amelyek miatt a szakemberek is jogos kritikával illetik.
1. Az osztálykülönbségek felerősödése
Sokan attól tartanak, hogy a 15 perces városmodell megvalósítása tovább növeli az egyenlőtlenséget a városokban, valamint az osztályok közötti megosztottságot, mivel az alacsonyabb jövedelműek kiszorulnak bizonyos területekről.
2. A végrehajtás akadályai
E várostervezési modell nagyszabású megvalósítása – különösen a már jól kiépült városokban – jelentős koordinációt és felügyeletet igényel. A folyamat emiatt nem lesz könnyű, és sok tervezést igényel, kezdve a közlekedéstervezés átalakításától a gyalogosbarát infrastruktúra biztosításán át a szabályozási akadályokig, a méltányosságig és a finanszírozásig.
3. A zsúfoltság növelése
Annak ellenére, hogy célja a forgalom csökkentése, a tervezési modellel szembeni egyik legfőbb kritika éppen az, hogy milyen hatással lehet a dugókra. A terv megvalósításának része a meglévő közlekedési tervezés és útvonalak átalakítása, ami valójában nagyobb forgalmat és torlódásokat okozhat ezeken a területeken kívül.
4. A fogyatékkal élők mobilitási problémái
Sokan azt állítják, a 15 perces távolság valójában relatív, és ez a tervezési keret nem veszi figyelembe a fogyatékkal élőket, mivel a hatékonyságot (gyorsaság) a megközelíthetőség fölé helyezi, és csak még nehezebbé teszi számukra a létesítmények elérését.
5. Az alapvető szolgáltatások és létesítmények túlterheltsége
A koncepció másik lehetséges hátránya az intézményekre és szolgáltatásokra gyakorolt hatása. A feltételezések szerint a nagyobb népsűrűségű területeken az egészségügyi szolgáltatások idővel túlterheltté válhatnak, különösen szezonális betegségek idején és olyan helyzetekben, mint a COVID-19 világjárvány.
