Dapper Dan az afroamerikai divat egyik legmeghatározóbb alakja: az ő nevéhez fűződik a logó-mánia felvirágzása, rendszeres kollaborátora a Guccinak, mindemellett olyan sztárokat öltöztet, mint Lizzo, Doja Cat vagy Megan Thee Stallion.
A tervező nem mindennapi életpályát futott be: egy jogi botrány következtében 25 évre földönfutóvá vált, majd a teljes anonimitásból került a szakma csúcsára egy szerencsés véletlen folytán.
Daniel Day 1944-ben látta meg a napvilágot egy meglehetősen hányatott sorsú hétgyermekes család tagjaként. Anyagi kiszolgáltatottságából fakadóan fiatalon beleszövődött a harlemi maffiaügyekbe. A 13 éves Danielt egy egy Dapper Dan nevű maffiózó vezette be a hivatásos svindlerek világába, akinek köszönhetően nemcsak kitanulta a kaszinócsalások sokarcú mesterségét, de mentorát rövidesen túlszárnyalva ő maga lett az új Dapper Dan. A tizenéves fiú napi több ezer dollárt keresett, bár a mélyszegénységből való felemelkedésnek megvolt a maga ára: Dan szép lassan belecsúszott a hedonizmus csapdájába, középiskolás korára herionfüggővé vált, húszas évei elején pedig leültették droghasználat miatt. A divattervező utólag beismerte, hogy ez a momentum mentette meg az életét, hiszen a rácsok mögött kénytelen volt kitisztulni.
Éjjel-nappali gengszterbutik
Ugyan Dan új életet kezdett, a svindlerlétből továbbra is megmaradt luxuscikkek iránti vonzalma. Ennek jegyében 1982-ben butikot nyitott Harlemben, ahol exkluzív krokodilbőr cipőket, selyemruhákat és bundákat árult. A butik elsőszámú célközönségét Dan korábbi ismeretségi köre, azaz a lokális maffiózók alkották, akik a márkás, jó minőségű ruhadarabok segítségével könnyebben be tudtak olvadni a kizsákmányolni kívánt felsőbb rétegek közé.
PREMIER: „Benne van a dealben, hogy én leszek az apád“ – A kizsákmányoló tehetségkutatókból űz gúnyt új dalában a Slow Village
2024.6.14 10:00
Vásárlóköréhez igazodva Dan 0-24-es nyitvatartást vezetett be a boltjában. Részben emiatt, részben a luxustermékek széles választéka miatt rövidesen híre ment a butiknak, és a törvényen kívüliek mellett sztársportolókkal és felemelkedó hiphop-előadókkal bővült a vásárlókör.
Dapper Dan elmondása szerint minden megváltozott számára azon a napon, amikor a környék egyik legnagyobb drogdílere, JAG Jackson egy klasszikus Louis Vuitton övtáskát viselve jelent meg a boltban. Dant elkápráztatta a tény, hogy az anyagárban 10 dollárt sem érő táska hogyan értékelődik fel többszáz dolláros státuszszimbólummá a márkajelzéssel ellátott anyagnak köszönhetően. Megértette azt, hogy a termék luxus komponensét a hozzátársított szimbólumrendszer adja, nem pedig a kivitelezés vagy az anyag kifinomultsága.
Dan kitanulta a szitanyomás metodikáját, és luxusdivatházak szimbólumaival megmintázott bőrökből kezdett formabontó ruhadarabokat készíteni. Főként olyan multifunkcionális kabátokat hozott létre, amelyek kifordíthatóak voltak: kívül minőségi állati szőrme borította őket, belül pedig márkázott bőrbélés.
Dapper Dan pontosan tudta, hogy a klientúrája számára mennyire felemelő érzés Gucci, Fendi, MCM és Louis Vuitton mintázatú darabokat hordani; mintha a logóba csomagolt esztétika egyfajta hovatartozási élménnyel és kulturális öntudattal ruházta volna fel a vásárlóit.
Rabszolgaként érkeztünk ebbe az országba, megfosztva a saját nyelvünktől, a saját kultúránktól. Meg kellett találnunk azokat az elemeket ebben az új, ránk erőszakolt környezetben, amelyekkel újra tudtuk teremteni a saját kultúránkat
– magyarázta Dapper Dan a Vogue-nak.
A Dapper Dan-féle „high fashion“ ruhák több szempontból is túlszárnyalták az eredeti divatházak által készített darabok népszerűségét, hiszen a legtöbb luxusmárka a 90-es évekig nem foglalkozott ready-to-wear kollekciókkal, ezenkívül a harlemi drogdílerek aligha fértek bele az európai konfekcióméretekbe.
Diane Dixon “Gucci” kabátja
Diane Dixon egyike volt azoknak az élsportólóknak, akik rendszeres vendégei voltak a Dapper Dan butiknak. Az amerikai atléta nemcsak egy olimpiai arannyal, de kifogástalan stílusérzékkel is rendelkezett: addig zaklatta Dant, ameddig el nem készített neki egy személyre szabott puffos ujjú darabot. Ekkor még senki sem gondolta volna, hogy Alessandro Michele 25 évvel később Dapper Dan engedélye nélkül előhúzza majd ezt a fazont egy 2017-es Gucci divatbemutató alkalmával.
Hiphop-robbanás
A 80-as évek elején Harlemben megjelent egy olyan fiatal hiphop-generáció, akik rengeteg inspirációt merítettek a gengszterdivatból. A probléma csak az volt, hogy a bandavezérek meg tudták maguknak engedni, hogy Dapper Dannél vásároljanak, míg a rapperek leginkább anyagilag küszködő utcagyerekként tengették napjaikat. Az évtized közepén viszont fordult a kocka: a Reagan-kormány drogfronton bekeményített, a legtöbb harlemi díler pedig börtönbe került. Ezzel párhuzamusan az MTV-nek köszönhetően mainstream szinten elterjedt a hiphop műfaja, és a lokális szcénából olyan előadók törtek felszínre, mint Big Daddy Kane, LL Cool J, Boogie Down Productions és Slick Rick.
1987-ben beindult a Yo! MTV Raps, az amerikai televíziózás történetének első hiphop- műsora, amelyben videoklipeket, exkluzív interjúkat és élő koncerteket mutattak be. Dapper Dan öltöztette a műsorban megjelenő hiphop-sztárok színe-javát, sőt, külön olyan epizód is készült, amit a butikban forgattak. A brand népszerűsége radikálisan növekedni kezdett, ezzel viszont a nagy divatházak előtt is fény derült a logóikkal dekorált ruhadarabokat értékesítő dizájner kilétére. A boltban kezdetüket vették a razziák, a kegyelemdöfést pedig 1992-ben a Fendi képviseletében érkező Sonia Sotomayor adta meg, aki akkoriban az amerikai legfelsőbb bíróság társbírója volt.
A bolt bezárása után Dapper Dan távol a törvény kezétől, egy eldugott pincehelyiségben folytatta tovább munkásságát. Az elkészült termékeket kocsijának csomagtartójából árulta, személyesen felkutatva az afroamerikai közösségeket New Yorktól Chicagón át, egészen Atlantáig. A butik története szájhagyomány útján élt tovább, olyan kortárs rapperek számaiban hagyva kulturális lenyomatot, mint Jay-Z,Pusha T, Lil Wayne vagy Tyler, the Creator. A bolt bezáratásának ellenére Dan popkultúra-alakító hatása nem szűnt meg létezni.
Dapper Dan 25 évet töltött rejtőzködésben, mígnem 2017 tavaszán szinte felrobbantotta az internetet a hír, mely szerint a Gucci új kollekciójában Alessandro Michele lekopintotta a ‘80-as éveket leuraló kultikus divattervező munkáját. Arról a mahagóni színű, puffos ujjú, Gucci monogram borította szőrmekabátról volt szó, ami személyesen Diane Dixonnak készült 1989-ben.
A Instagram népe szinte azonnal összekötötte a szálakat, a fejlemények pedig rövidesen eljutottak Dapper Danhez is. A helyzetet a Gucci azzal orvosolta, hogy egy közös kapszulakollekció elkészítésére kérte fel a tervezőt, aki cserébe annyit kért, hogy állítsák vissza régi harlemi stúdiójának állapotát, és teremtsék meg számára azokat a feltételeket, amelyekkel az 1992-es bezáratás előtt dolgozott.
Megnyílt a Dapper Dan’s Atelier elit szabósága, ahol az új kreációkhoz teljesen legális úton a Gucci szolgáltatta az ikonikus G-monogrammos anyagokat. A harlemi tervező kulturális jelentőségéhez méltó körülmények között alkothatta meg Pumával, GAP-pel és Fentyvel közös kollaborációit, miközben lokálpatrióta márkájával aktívan támogatja a sokszínű harlemi kreatív szcéna továbbéltetését. Dapper Dan munkássága a világ legnagyobb divatarchívumaiban is helyet kapott: a MOMA az “Items: Is Fashion Modern?” című kiállítás keretében mutatta be a munkáit, míg a Met Museum kortárs kollekciójába válogatta be a tervező egyik ikonikus Louis Vuitton szimbólumos trench-kabátját.
