Örülnek, hogy a kalotaszegi értékekre külföldön is felfigyelnek, a fast fashion cég eljárását azonban elfogadhatatlannak tartják. A romániai és külföldi politikai döntéshozókat éppen ezért arra kérik, hogy lépjenek fel a kulturális örökség védelmében.
Nyílt levélben tiltakoznak a kalotaszegi írásos varrottas egyik mintájának kisajátítása ellen a közép-erdélyi néprajzi térség tárgyi és kulturális örökségének helyi képviselői, kutatói és népszerűsítői, miután a Mango divatáruház forrásmegjelölés nélküli használta új kollekciójában az egyik mintát.
Az MTI híre szerint a nyílt levelet a bukaresti La blouse roumaine IA Egyesület csütörtökön tette közzé a közösségi oldalán. A civil szervezet a román népviselet hímzett ingének népszerűsítése mellett több alkalommal is felszólalt a romániai népviseleti motívumok megjelölés nélküli felhasználása ellen.
Ahogy korábban a Refresher is beszámolt róla, az egyesület pár napja hívta fel a figyelmet, hogy a Mango fast fashion divatáruház új kollekciójának egyik hímzett dzsekijén a kalotaszegi írásos varrottas egyik mintája látható. A cég ugyan feltüntette, hogy a dzsekit Barcelonában tervezték, illetve Kínában gyártották, de azt már nem, hogy valójában egy kalotaszegi mintát sajátított ki üzleti célból.
Az angol, román és magyar nyelven közzétett nyílt levelet több, Kalotaszeg népművészetét kutató magyar, román és külföldi szakember – népművész, néprajzkutató, művészettörténész, dizájner, a kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület több tagja, az írásos hímzést ma is éltető helyi asszonyok írták alá.
Emlékeztetnek: a kalotaszegi néprajzi régió mintegy 40 Kolozs és Szilágy megyei települést foglal magába, gazdag kulturális örökségének fő alakítói a magyarok és románok, mindkét etnikumnak sajátos viselete, építészete van.
A levél szerint a minták a magyar népi varrottasok legismertebb és egyik legelterjedtebb típusába tartoznak, több száz éves történetük és mintakincsük van, korai, a 19. század első feléből származó darabjait pedig múzeumok őrizik. Jól felismerhetők, főként lakástextíliák díszítésére használtak őket, és a népviselet egyes darabjain is megtalálhatók. Az egyedi motívumegyüttesnek gazdag angol szakirodalma is van, amit a jogtalanul felhasználók is ismerhettek – írták.
Az aláírók szerint örvendetes, hogy a kalotaszegi értékekre külföldön is felfigyelnek, de a mintakincs felhasználását csak akkor tartják elfogadhatónak, ha létrehozójaként a kalotaszegi közösséget is megnevezik. „Mi, a kalotaszegi közösség tagjai és a tájegység kutatói elutasítjuk az írásosnak ezt a típusú öncélú kisajátítását, amely nem veszi figyelembe ennek történetét, nem jelöli meg forrását, semmibe véve egy több évszázados tudást” – áll a nyílt levélben.
Ezért kérjük, hogy a hagyományos varrottasok, viseletek bármely elemének kereskedelmi célú felhasználására, módosítására csak a közösséggel való konzultáció után kerüljön sor. A felhasznált motívumok hitelességének és integritásának tiszteletben tartásával történjen az átdolgozás, ezek ugyanis Kalotaszeg kulturális örökségét képezik.
Romániában nem először kíséri felháborodás a nemzetközi divatmárkák népművészeti értékeket érintő etikátlan eljárását. A La blouse roumaine IA Egyesület júniusban azt tette szóvá, hogy a Louis Vuitton a szebeni térség román női ingének mintáját másolta le hivatkozás nélkül. Az ügyben a román kulturális miniszter is megszólalt az egyesület védelmében. 2017-ben a Dior divatház másolta le hivatkozás nélkül a belényesi (Beius) román népviselet férfi bundájának mintáját.
