Miközben a PS5-öt úgy veszik, mint a cukrot, és lazán veri a konkurenciát, a háttérben igen komoly gondok lehetnek. Ezt mutatja a Concord címre keresztelt játék bukása, amelyet több száz millió dollárból hoztak össze és pár nap alatt ki is nyírták.
A videójátékos, pontosabban konzolos játékipar azóta szolgáltat izgalmakat, amióta csak létezik. A Nintendo a legnagyobb konkurenciáját, a Sonyt saját maga teremtette, amikor végül nem rendelte be a CD-s kiegészítőt a SNES-hez (ebből lett a PlayStation), míg a Sega európai, amerikai és japán leányvállalata annyira küzdött egymással, hogy a végén sikerült majdnem teljesen bedönteni a céget. Néhány generáció óta meglehetősen nyugalom lett ezen a fronton és három versenyző, a Sony, a Microsoft és a ránézésre mindent túlélő Nintendo maradtak talpon, és nagyon úgy tűnt, hogy komolyabb változásra nem számíthatunk. A vízvezetékszerelős japánok ész nélkül tolják a Mariókat, Zeldákat és más, hasonló franchise-okat, a Sony és az MS pedig egyre erősebb, egyre látványosabb grafikára képes gépekben gondolkodik.
Búcsú az exkluzívoktól
A mostani generációnál azonban valami megváltozott. No, nem a Sony szintjén, ők továbbra is erővel próbálnak meg előrehaladni, sikerrel. Míg a Microsoft nem is meri elárulni, mennyit adott el Xbox Series X és S konzolokból, addig a Sony a PS5-ből tavaly decemberig 50 milliót. A két vállalat üzletpolitikája látványosan elkülönült egymástól: a redmondiak rákattantak a Game Passra, vagyis az előfizetéses szolgáltatásra, míg a Sony az erős IP-kre támaszkodott. Így volt ez legalábbis 2016-2017-ig, amikor úgy tűnt, hogy a Sony a Last of Usokkal, Unchartedekkel, God of Warokkal tulajdonképpen a nintendói úton kezd el haladni, csak jelentősen látványosabban. Ekkor azonban valami megváltozott.
Eközben a Microsoft ész nélküli bevásárlásokba kezdett: övéké lett többek között az Elder Scrolls-szériát és a Falloutokat is összerakó Bethesda, de 75,4 milliárd dollárért a Call of Duty-szériát is birtokló Activisiont is felvásárolták. A céljuk ráadásul nehezen követhető, külön cikket megérne, hogy egy konzolgyártó vajon miért szerez meg egy rakás vállalatot, hogy utána több ezer embertől váljon meg, és miért hoz ezt követően is érthetetlen döntéseket. Ilyen például, hogy a Bethesdás Starfield elvileg nem jelenik meg PlayStation 5-re, de a szintén házon belüli fejlesztő, a MachineGames által összerakott Indiana Jones and the Great Circle viszont majd megy a Sony gépére is. Azonban gyatra konzolértékesítések ide, érthetetlen üzleti döntések oda, a végtelen pénzből gazdálkodó redmondiak hosszú távon jól jöhetnek ki ezekből az üzletekből.
Egy hibás döntés miatt dőlnek a dominók a Sonynál?
A PS5 megjelenésével úgy tűnt, nagy változások nem lesznek a japán gyökerű vállalatnál, de úgy tűnik, hogy a háttérben mégis igen komoly újításokat terveztek. 2016-2017 környékén a cég – és egyes források szerint a ma már távozó vezérigazgató, Jim Ryan – ugyanis meglátta a lehetőséget a „játék, mint szolgáltatás” típusú szoftverekben. Elméletileg elhangzott az ukáz, hogy mindenki kezdjen el ilyesmin dolgozni, többek között az a Naughty Dog csapat is, akik odáig kizárólag erősen történetalapú játékokon munkálkodtak (Uncharted-széria, The Last of Us-sorozat). Abban az időben úgy tűnt, ez az út a jövő, Ryan azonban 19-re húzott lapot: ha a cég csak a saját IP-it fejleszti, néha előhúz egy-egy elfeledett darabot és mondjuk félévente kiad egy-egy exkluzív címet, valószínűleg még évekig a konzolvilág csúcsán maradt volna. De nem ezt tették.
Mit nekünk a 40 fok, ha digitálisan fagyoskodhatunk? – 5 játék, ami lehűthet ebben a nagy hőségben
2024.7.19 10:52
Állítólag több, kampányalapú játékot kaszáltak el ezekben az időkben, például a közönség által úgy-ahogy kedvelt Days Gone-ról szinte hetek alatt döntöttek, magyarul jelezték, hogy soha nem lesz folytatása. A Naughty Dog csapatának zöme Last of Us vagy Uncharted helyett egy többszereplős (mondanunk sem kell, live service) multiplay spin-offon melózott a gombafertőzöttek világában elmélyedve, és ezek csak azok a projektek, amikről tudunk. A konzolgyártó a Destiny 2 fejlesztőjét, a Bungie-t is felvásárolta nem kevés pénzért, hogy live service játékot hozzanak nekik tető alá majd valamikor a jövőben. A kérdés, hogy ebből lesz-e bármi?
A Concord több száz milliós bukása és a Sony jövője
Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy jó eséllyel a Sony ezt a generációt már megnyerte, nagyrészt az Insomniac Pókember-játékainak, a két God of Warnak, no meg a brand erejének is köszönhetően, a jövő azonban most közel sem áll olyan magabiztos lábakon, mint tette ezt a PS4 érában.
Ha hihetünk a pletykáknak, a cég már a Concord megjelenése előtt érezhette, hogy ebből hatalmas bukás lesz. A projekt egyes források szerint minimum 200, mások szerint akár 400 millió dollárba is fájhatott nekik, hogy aztán pár hét után még a szervereit is leállítsák. Elkaszált egy rakás projektet, nem egy fejlesztő nagy örömére, és elkezdtek visszatérni a tőlük megszokott, régi útra. Más kérdés, hogy ezekbe a már lelőtt címekbe az elmúlt bő fél évtized alatt vajon mennyi pénzt öltek bele, ahogy az is, hogy a mostanság elkezdett játékokból mikor lesz kézzel fogható (és eladható) produktum. Mikor látunk majd új Unchartedet, Gran Turismot, friss IP-t? Jó kérdés.
Öt játék, ami felkészíthet minket a világvégére
2024.7.10 19:07
A mostani játék fejlesztési ciklusai a döbbenetes látványvilágnak is köszönhetően sokszorosára nőttek. A pesszimista jelzések szerint a már bejelentett projekteken felül (mint például a Marvel's Wolverine) hosszú évek, akár fél évtized is eltelhet, mire megjelennek az első fecskék. A Sonynak pedig addig ki kell húznia a multiplatform játékokkal – az EA sportcímeivel, ironikus módon néhány Microsoft blockbusterrel, és rengeteg független produktummal. Kérdés, a vásárlóknak elég-e ennyi, vagy egy PS6 megjelenésekor már nem fognak akkora tömegek a boltokba rohanni, mint ahogyan azt tették a PS5 debütáláskor.
Eközben hardver-fronton is hoznak hibás, vagy egyelőre annak tűnő döntéseket. A kőkemény rajongótábort is megosztotta a PS5 Pro bejelentése. A masinát, ami elvileg nagyobb felbontást, jobb úgynevezett sugárkövetést és stabilabb futtatási sebességet ígér, 800 euróért (itthon nagyjából 330 ezer forintért) küldik a boltokba, de ha lemezt is szeretnénk belerakni, esetleg állítva használnánk, akkor külön meghajtót, illetve tartót kell hozzá vásárolni. Az előző generáció során is adtak ki "Pro"-gépet, akkor azonban voltak nagy exkluzívok, ezeknek most eléggé híján vannak. Ha pedig ez nem lenne elég, a technikailag igen fejlett PSVR 2 nem hozta az elvárt számokat, így hiába a hatalmas fejlesztési és marketingköltség, „visszafogják a támogatását”. Amikor ugyanezt a kifejezést használta a vállalat egy termékre, az a – szintén korát megelőző – PlayStation Vita volt, és nagyon hamar eltűnt a süllyesztőben.
Van kiút?
A Sonyt nem kell félteni, ahogy a PS3 katasztrofális startja után sikerült talpra állniuk, úgy valószínűleg most, egy sor rossz üzleti döntés után is megteszik majd. Csak merész újdonságok és hazárdírozás helyett visszatérnek a megszokott útra: a lélegzetelállító kampányokra, a nagyszerű történetek elmesélésére és az ezekbe belerakott innovációba. Kérdés, hogy ennek a generációnak a végére, vagy csak a következőre várhatjuk-e ezt. Gyanítjuk – még ha nem is vagyunk jósok –, hogy a PS5 a nagyszerű eladásokkal szépen elevickél a hátralevő időben, hogy aztán a PS6 már egy, vagy több szeretett széria folytatásával, esetleg rég elfeledett címek modern feltámasztásával induljon útra, hogy letarolja a piacot, ismét.
