A gólyatáboros óvszertilalom hírére utánajártunk, hogy a legismertebb fogamzásgátló eszköz megjelenése előtt hogyan védekeztek az emberek a nem kívánt terhesség ellen.
Gólyatábor, sítábor, edzőtábor, cserkésztábor, hittantábor: bármit is hozzon a sors, mindig készen kell állni kreatív és hatékony megoldásokkal arra az esetre, ha az éj leple alatt elszabadulnának a feromonok. Ezért most összeszedtük nektek azokat a korábban alkalmazott védekezési módszereket, amikkel kisebb-nagyobb sikereket arattak a velük próbálkozók, mielőtt még az emberiség feltalálta volna a gumióvszert.
Coitus interruptus
A coitus interruptus nem más, mint a megszakításos módszer, ami egészen egyszerűen azt jelenti, hogy a férfi még az ejakuláció előtt kihúzza a nemiszervét a hüvelyből, hogy a spermium ne kerüljön a női nemiszervbe, ezzel megakadályozva a teherbeesését. Már a Bibliában, az Ószövetségben is tettek említést erről a módszerről, illetve többé-kevésbé az ókori Róma és Görögország is ismerte ennek a technikáját – bár akkor a fogamzásgátlást kizárólag a nő felelősségének tartották – viszont egy hosszabb történelmi kihagyás után a 18. században lett igazán népszerű módszer Európában és Észak-Amerikában, de egészen napjainkig alkalmazzák annak ellenére, hogy a teherbeesés kockázata igenis fennáll, hiszen már az előváladékban is lehet spermium.
A pesszáriumok végtelen skálája
A ma ismert pesszárium funkciója szerint egy olyan, általában szilikonból készült és a méhnyakra felhelyezhető gumisapka, amely a fogamzásgátlást mechanikai úton akadályozza meg azzal, hogy a spermium nem tud bejutni a méhbe. A pesszárium fogalma a történelemben viszont igazából úgy foglalható össze, hogy mi mindent próbáltak ki fizikai akadályként a nők annak érdekében, hogy megakadályozzák a teherbeesést.
Vagina, pénisz és ánusz – Adunk pár tippet a remegősen jó orális szexhez
2024.9.8 9:30
Az ókori Egyiptomban elég széles volt az ötletek tárháza, többek között mézet, akácfalevelet és különböző kötözőanyagokat is használtak, amiket mind a hüvelybe helyeztek fel, hogy elzárja az utat az ivarsejtek elől. De szintén ezt a célt szolgálták a rugalmasabb, a méhnyakra felhelyezhető anyagok, például az akácgumi, de a krokodilürülék felkenését sem vetették meg, vagy ahol nem az volt a divat, ott az elefánt széklete lett újrahasznosítva.
Illetve, más ókori feljegyzések arról is beszámolnak, hogy a méz mellett citrusféléket és cédrusgyantát is a méhnyaknyílásra kentek fel, akárcsak az egyébként mérgező ólomkenőcsöt, vagy a cédrusolajat, aminek hatékonysága a kor egyéb ötleteihez képest egészen hatékonynak számított. De VIII. századi indiai írásokban az olajjal összekevert kősót is említik. Szintén fizikai akadályként pedig a III. század körül kezdték el használni a hüvelybe helyezett szivacsot, ami felszívta a spermát és ezzel megakadályozta a fogantatást.
Orális fogamzásgátlás
Az ókorban és a középkorban is elterjedt volt az orális fogamzásgátlók és a terhesség korai megszakításának érdekében használt csodaszerek használata, ami a legtöbb esetben a különféle gyógynövényeket vagy azok kombinációját jelentette, bár a tudomány utólagosan megkérdőjelezi azok valódi hatékonyságát. A legnépszerűbb egy Észak-Afrikában termett növény, a szilifium, illetve annak egy másik változata, az asafoetida volt, amit egy idő után nemcsak fűszernövényként, hanem fogamzásgátló célokra is alkalmaztak, bár utólag erről is bebizonyosodott, hogy messze túlértékelt és túlárazott valódi hatásához képest. Ahogyan egyébként a középkorban is sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a gyógynövényeknek annál, mint amennyit értek a fogamzásgátlás terén. Továbbá a fűz, a datolyapálma és a gránátalma is kedvelt volt, annak ellenére, hogy tudományosan megint csak nem támasztotta alá semmi ezek eredményességét, nem úgy, mint az Anna királynő csipkéje, (Daucus carota) ami valóban termékenységgátló volt és a mai napig használatos is Indiában.
Próbálkozások a férfi fogamzásgátlásra
Ahogyan említettük a megszakításos módszernél, hagyományosan a védekezést, pontosabban a megtermékenyítés megakadályozását a nők feladatának tekintették. Ezért is a legtöbb történelmi módszer és technika alapvetően a női védekezésre-megelőzésre tett kisebb-nagyobb kísérletet. Akad azonban néhány módszer, amit kifejezetten a férfiak számára „fejlesztettek”, ezekből is szemezgettünk.
Mi is az a Gender Studies, amivel a kormány évek óta riogatja a magyar társadalmat? – Interjú Steve On Gender Studies kutatóval
2024.8.25 11:05
A férfi fogamzásgátlóról irodalmi keretek között először a Minotauruszról szóló történetben írnak, ahol Minósz királynak kellett a kecske húgyhólyagjából készült óvszert használnia védekezés céljából, és már az i.e. XIV. és XVI. századi írások is említik a férfi hímvesszőre felhelyezett, általában állati bélből készült fogamzásgátló alkalmatosságokat. Később, a középkorban a hímvessző kátránnyal való bekenése és a hagymalében történő áztatása is a repertoár részét képezte, majd a XVI. században a férfi makkjának befedéséhez már nemcsak állati beleket használtak, hanem például Kínában olajozott selyempapírt, Japánban pedig teknősbéka héjából és állati szarvakból készült elegyet is. Illetve a korban sikeres kísérletnek számított e téren a vegyi anyagokkal bekent vászonóvszer, ez nemcsak a terhességmegelőzés, hanem a nemi úton terjedő betegségek megelőzése, különösen a szifilisz miatt is fontos volt. De fontos megemlíteni azt is, hogy egészen a XIX. századig az óvszerhasználat a felsőbb osztályok privilégiuma volt, annak ára és hozzáférhetősége miatt, és csak a gumi vulkanizálásával vált elérhetővé a tömeggyártás és a szélesebb rétegek kiszolgálása.
Szandál és zokni
Meglepő, de a zokni és a szandál kombinációja már az ókori Rómában és nem sokkal később Japánban is bevett gyakorlat volt, sőt, előbbi esetben a zoknikat szinte biztosan a bőr szandálokhoz tervezték, egyrészt azért, hogy növelje a kényelmet és a komfortérzetet, másrészt azért, hogy bizonyos fokú védelmet is szolgáltasson kedvezőtlen időjárási és földrajzi körülmények között.
Egyes, VI. századi guadeloupe-i feljegyzések szerint a teherbeesés elkerülésének leghatékonyabb eszköze a zokni és szandál együttes használata volt, (sokkal hatékonyabb, mint például a pesszáriumok vagy a megszakításos módszer), hogy ennek azonban mi az igazságtartalma, az már egy teljesen más, hitbéli kérdés.
Bármennyire is jónak, kényelmesebbnek tűnik az óvszer hanyagolása, a jelenleg ismert fogamzásgátló módszerek közül ez az egyik leghatékonyabb megoldás, mely nemcsak a nem kívánt terhességtől, de a fertőzésektől és számos nemi betegségtől is megvéd. Gólyatáborok ide, egyéjszakás kalandok oda, ha választani kell, mindig válaszd a biztonságot.
