Vannak olyan sportágak, amik már hosszú évtizedek óta az olimpiai játékok közé tartoznak, de szinte minden alkalommal találkozhatunk új, innovatív versenyszámokkal is az olimpián. Most elmondjuk, milyen sportok kerülnek be idén az ötkarikás játékok közé.
Az első modernkori olimpiát 1896-ban rendezték meg Athénban. A nemzetközi sportverseny leginkább csak névben emlékeztetett az ókori játékokra. Az 1986-os olimpián 14 nemzet, 241, kizárólag férfi atlétája vett részt. Ekkor mindössze kilenc különböző sportág tartozott az olimpiai játékok közé: futás, kerékpározás, vívás, gimnasztika, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés és birkózás. Azóta majdnem 130 év telt el, és ma már 206 ország és több mint 10.000 sportolója vesz részt az ötkarikás játékokon. A négyévente megrendezett nemzetközi sportversenyen a legkülönbözőbb sportágakban mérik össze a tudásukat a versenyzők: a hagyományos olimpiai sportágak mellett a legkülönbözőbb és legfurcsább mozgásformákat díjazták már éremmel az évek során. Az 1900-as párizsi játékokon a vízbe történő távolugrás és az élő galamblövészet került be az olimpiai játékok közé, 8 évvel később pisztolypárbajt is láthattak a nézők, ha elutaztak a stockholmi játékokra, a kötélhúzás pedig 6 olimpiát is megélt a huszadik század elején. Most megmutatjuk, mire számíthatsz a 2024-es olimpiai játékokon, hogy a tévé előtt (esetleg a lelátón) ülve ne érjen meglepetés.
Breaktánc
A párizsi olimpia talán legmeglepőbb újítása a breaktánc. A stílus a 70-es években alakult ki New Yorkban, a bronxi latin- és afroamerikai közösség körében. A break sajátossága, hogy rengeteg akrobatikus mozdulatot tartalmaz és a tánc jelentős része a földön zajlik. A stílus a 80-as évektől kezdve nemzetközi szinten is ismertté, sőt felkapottá vált, a 2000-es évektől kezdve pedig a versenyszerű break is egyre inkább felfutóban van. Olyannyira, hogy a történelem során idén először a breaktánc is helyet kap az olimpiai játékokon.
Párizsban 16 férfi és 16 nő fogja összemérni a tánctudását egyperces körökben. Kilenc zsűri értékeli majd a táncosok kreativitását, egyediségét, technikáját, előadóképességét és muzikalitását. A versenyzők nem tudják előre, hogy milyen számra kell táncolniuk, helyben improvizálnak majd előre összerakott koreográfia helyett. A versenyzők egy része nem meglepő módon kimondottan fiatal, a 17 éves, holland India Sardjoe és a 16 éves litván versenyző, Dominika Banevic is kvótát szerzett, és már biztosan ott lesz a párizsi olimpián. A jövőben érdemes lesz a magyarok breakeseit is figyelni, mert ugyan Szarvak Csenge és Noris Menotti Lobontiu idén nem tudták kvalifikáltatni magukat a játékokra, a következő években még biztosan sokat fogunk hallani róluk.
Kajak cross
Bár különböző kajak-kenu versenyszámok régóta vannak az olimpiai játékokon, a párizsi olimpia egy extrém számmal újít ezen a téren. Idén az úgynevezett “kayak cross” is bekerül az olimpiai játékok közé. Ebben a versenyszámban a sportolók nem csak a gyorsaságra mennek: extrém körülmények között, különböző elemeket, bólyákat kerülgetve kell beérniük a célvonalba. Ha ez nem lenne elég, a versenyzők akadályozhatják egymást evezőikkel és mielőtt a célba érnének, egy eszkimó fordulást is végre kell hajtaniuk, vagyis egy teljes, 360 fokos fordulatot kell tenniük a víz alatt.
Falmászás megújítva
Bár a falmászás már a 2020-as tokiói olimpián debütált, most hoz némi változást a mászóknak a párizsi olimpia. Míg négy évvel ezelőtt három különböző mászásforma pontjait adták össze egy kombinált versenyszámban, idén csak a boulder és az előlmászás pontjait veszik egybe, a gyorsasági mászást teljesen külön kezelik. Ez az új forma lehetővé teszi, hogy a mászók csak az egyik fajta versenyszámra koncentráljanak, ami nagyban megkönnyíti az edzést a számukra. A korábbi 40 helyett idén 68 mászó vehet részt az olimpián.
A magyarok vonatkozásában idén Tusnády Nimród indult el kvalifikáltatni magát, az olimpiára való belépéstől csak egy hajszál választotta el. Jegyezzétek meg a nevét, sportmászásban ugyanis még sokszor láthajtuk őt.
