Itthon a japán irodalom egyet jelent Murakami Harukival, holott a szigetországban rajta kívül rengeteg csodálatos író alkotott és alkot napjainkban is. Most 13 japán regényt mutatunk be, melyet szerintünk érdemes felütnötök.
1. Misima Jukio – Egy maszk vallomásai
Misima Jukio önéletrajzi ihletésű regénye telis tele van kibékíthetetlennek tűnő ellentétekkel, melyekkel a hétköznapokban bárki szembesülhet. Nyers, megrázó és brutálisan őszinte vallomás a homoerotikus vágyakról, vér, erőszak, és halál iránti vonzalomról. Egy szadista ábrándjaival harcoló fiú élettörténetén keresztül a japán történelem sötétebb korszakába is betekintést nyerünk. Az imperialista politikát folytató Japánban a tradíciók és a kollektivizmus még erősebben érvényesül, ebben a társadalmi klímában pedig főhősünk nem vállalhatja fel igazi énjét. Azonban egy idő után egyre nehezebben különíti el valódi érzéseit és a nyilvánosságnak mutatott álarcát. Misima, aki egyébként a japán drámában is kiemelkedőt alkotott – lásd Barátom, Hitler és Madame de Sade – példátlan mélységgel és nyíltsággal boncolgatja saját lélkét, de a „boncasztalon“ az egyén és a világ viszonyának mélyét is feltárja. Bár egy teljesen más korban játszódik, a jelenkor embere minden frusztráltságával, bizonytalanságával és megfelelési kényszerével tud azonosulni a regényben feltörő érzésekkel.
2. Murakami Rjú – Piercing
Murakami Rjú a horror, thriller legnagyobb mestere, akit leginkább a Casting című thriller regényről és annak filmadaptációjáról ismerhetünk, holott gazdag életművében nyüzsögnek a borzangatóbbnál borzongatóbb remekművek. A Piercing Kavasima Maszajuki belső vívódásával nyit: a férfi minden álmatlan éjjel hosszan bámulja bölcsőjében pihenő újszülött kislányát, egy jégvágóval kezében. Alvó felesége mit sem sejt, hogy gyereke apja egyre nehezebben állja meg, hogy megölje lányukat. Kavasima elméjében végül családja védelmében egy gyilkosság terve körvonalazódik. Megfelelő lelkiállapotban és erős gyomorral egy nap alatt elolvasható regény a gyermekkori bántalmazásról és megtört lelkekről.
3. Sukegawa Durian – Édes palacsinta
Az egykor író álmokat dédelgető Szentaró priuszos alkoholistaként magányosan sütögeti a dorajakikat, az édes vörösbab krémmel töltött palacsintákat ismerőse cukrászdájában. Majd minden megváltozik, mikor egy Tokue nevű egy idős asszony részmunkaidős konyhai kisegítője lesz. Az ízületi gyulladástól eltorzult ujjai ugyan megnehezítik életét, mégis Tokue csinálja a legjobb édes vörösbab krémet (ankót), amit Szentaró életében kóstolt. Miközben a homályos múltú asszony kezdi megtanítani az ankó művészetére, szoros barátság alakul ki köztük. Csakhogy Tokue tragikus élettörténete napvilágra kerül.
4. Kitano Takesi – Fiú
A világhírű japán filmrendező kötetében három elbeszélést olvashatunk, melyek a tinédzserkor eufóriával hígított fájdalmas küzdelmeit vesézi ki. A melankolikus írásokban a szereplők olyan problémákkal kényszerülnek szembesülni, mint önmaguk legyőzése, az egyszerre vonzó és taszító szerelem és testiség, az iskolai zaklatások, az apa halála, a szülői nemtörődömség, apai szigor, magány, kiszolgáltatottság és önmegvalósítási törekvés. Emellett olyan magától értetődő, mégis sokszor felszín alatt ragadó életigazságokat olvashatunk mint:
Az élet nem iskolai érdemjegyek függvénye.
5. Takami Kósun – Battle Royale
A regényből készült filmről, mely Tarantino életre szóló inspirácója lett, már bővebben írtunk, azonban érdemes az eredeti, 21. századi Legyek urának is figyelmet szentelnünk. A botrányos regénynek, melynek lehetséges következményeitől a politikusok rettegtek, megteremtette az egyik legellentmondásosabb, de legelgondolkodtatóbb műfajt. A disztópikus Japánban, miután 800 ezer diák fellázadt az oktatási rendszer ellen, a kormány összeomlott, majd az újonnan kialakult rendszerben életbe lépett a BR-reformtörvény. Minden évben egy „szerencsés” osztály vehet részt a Programban; egy lakatlan szigeten folyó véres harcban, aminek csak egyetlen győztese lehet. A fegyverarzenálban minden szerepel, ami gyerek kezébe nem való: kés, villa, olló… sarló, golyószóró.
6. Nacume Szószeki – A kölyök
Listánk talán egyetlen vidámabb hangvételű darabja 1906-ban íródott, s bár riasztóan avittnak hangozhat, nagyon is könnyedd, vicces olvasmány. Az önéletrajzi ihletésű regény főhőse az Úrfi, vagy ahogy pótanyaként funkcionáló szolgálója szólítja, a Kölyök. Az egoista és nihil úrfit a véletlen menti meg a teljes sorstalanságtól: tanári pályára lép. A fővárosból egy vidéki kisvárosba költözik, ahol kompromisszumra képtelen őszintesége csupa kellemetlen, komikus helyzetbe sodorja. A magyar irodalomban leginkább a Légy jó mindhaláliggal állítható párhuzamba, de annál kevésbé tragikus hangvételű.
7. Tanizaki Dzsunicsiró – Egy bolond szerelme
Szintén a modern japán irodalom géniusza, aki a tabuk ölelésében megbújó fétiseket, szexuális vágyakat tárgyalja, mint a lábfétis, a kielégítetlenség, a mazochizmus és az időskori szexualitás. 1924-es alkotása méltatlanul kevés figyelmet kap, melyben a harmincas éveiben járó Dzsódzsi befogadja Naomit, a 15 éves pincérlányt. Terve, hogy a lányból tökéletes háztartásvezető feleséget csinál, kudarcot vall, mivel a lány igazi femme fatale személyiségé érik. Az író saját feleségéről mintázta a karaktert, aki megtagadja a tradicionális nőideált, és a nőket tárgyasító világban gátlástalanul kamatoztatja bájait.
8. Kavamura Genki – Ha a macskák eltűnnének a világból
Történetünk főhőse agydaganattal küzd, már 10 tételes bakancslistáját írja, amikor megjelenik előtte az Ördög. Ajánlata egyszerű, amint eltűntet egy dolgot a világból, egy nappal tovább élhet. Egy hét leforgása alatt megtudhatjuk, milyen lenne az élet filmek, telefon, óra, és a macskák nélkül, s mindeközben anonim hősünk és Káposzta nevű macskája bensőséges kapcsolatát is megismerhetjük.
9. Tavada Jóko – Tokió utolsó gyermekei
A New York Times által „Kafka kitűnő tanítványának“ nevezett írónő kíméletlen szatírája nem túl fényes jövőt vizionál az elöregedő társadalmaknak. A jövőbeli Japán élhetetlenné válik, és teljesen elszigetelődik a külvilágtól egy nukleáris katasztrófa nyomán. Az „öreg“ és az „ifjú aggastyánok” működtetik a világot: dolgoznak és gondoskodnak az életre és munkára képtelen, betegeskedő nemzedékekről. Josiró a legöregebbek egyike, aki még emlékszik, milyen a friss levegő illata, a kék tenger látványa, az igazi gyümölcs íze, egy állat bundájának puhasága. Dédunokája, Mumei törékeny és gyenge, járni, öltözködni, de még enni is alig tud. Talán még a felnőttkort sem éri meg, ahogy többi kortársa sem.
10. Tendo Sóko – Jakuzák holdja
A japán alvilág misztikuma miatt (is) kedvelt téma a popkultúrában, ám pont emiatt rengeteg tévhit és dezinformáció kering a nagyvilágban. Ezeket a prekoncepciókat cáfolja, vagy épp erősíti meg egy dúsgazdag jakuzafőnök harmadik gyermeke. Tendo sokáig luxusban élt, de a tanáraitól és iskolatársaitól elszenvedett bántalmazást a fényűzés nem tudta kárpótolni. Miután a család végül eladósodott, Tendo tizenöt éves korában bandatag, tizennyolc évesen pedig drogfüggő lett. Húszas éveit erőszakos férfiakkal töltötte, akik épp olyan kegyetlenek voltak, mint dühkezelési problémákkal küzdő apja. Szülei halálát és saját öngyilkossági kísérletét követően úgy döntött, változtat az életén, ezt egy egész testét beborító tetoválás jelképezi. A volt jakuza lányának vallomásai épp olyanfájdalmasak, mint a hámsejtek közé férkőző tetováló tű.
11. Kirino Nacuo – Kín
Jamamoto, a gyári munkás, kisgyerekes anya megfojtja erőszakoskodó férjét, majd kolléganői segítségét kéri, hogy megszabaduljon a holttesttől, és eltüntesse a nyomokat. Az intelligens és hidegvérű Maszako veszi a kezébe az irányítást, és utazása során terítékre kerül az alávetett szerepre kárhoztatott japán nők sorsa és a japán alvilág szurok sötét világa. Kegyetlen, nyomasztó, ahogy szétzúzza a japán nőkről alkotott sztereotípiákat.
12. Arikawa Hiro – Az utazó macska krónikája
Szatoru életének fontos állomásait járhatjuk végig, miután úgy dönt, új otthont keres macskájának, Nanának. A cica nem érti, miért kell nyakukba venni egész Japánt, de boldogan tart Szatoruval, aki fájó szívvel kénytelen megválni életre szóló társától. Miközben végig látogatják Szatoru régi barátait, a gazdijelölteket, macskaszemszögből ismerhetjük meg, milyen bensőséges kapcsolat alakulhat ki ember és állat között.
13. Yosimoto Banana – Kitchen (japán novellák)
A címadó novella az nyitó, s egyben a legerősebb történet, mely a kötetben szereplő novellák alapja. Egy egyetemista lány nagymamája hirtelen elhalálozása után magára marad, így a konyha lesz a menedéke. Nem átvitt értelemben a főzés nyújt kikapcsolódást neki, hanem a helyiség, melynek padlóján alszik, és akarva akaratlanul ott lel nyugalomra a nagyvárosi nyüzsgésben. A magára maradt lányt egy fiú és anyja veszi gondozásába, így lassan kitör komfortzónájából, a konyhából. Ugyan központi témája (ennek a könyvnek is) a halál, gyászos magány és a kilátástalanság, mégis felcsillan a remény a sorok között.
