A japán filmművészet kevésbé közismert az egyre jobban feltörő dél-koreai filmipar árnyékában, holott legalább annyira egyedi és művészi. Ezúttal a pszicheledikus, mondhatni acid trippel felérő alkotások közül válogattunk.
Paprika (2006)
A Paprika (japánul パプリカ, ejtsd papurika) igazi kultfilmé nőtte ki magát az elmúlt években, ez pedig a vad, mindenfajta logikát és racionális gondolkodásmódot megkérdőjelező látványvilágának is köszönhető. Kon Szatosi felnőtt animációs, szürrealista, tudományos, fantasy-, pszichothrillere a közeljövőben játszódik, amikor megalkotják a DC Mini készüléket, mely lehetővé teszi, hogy az alvó személy álmaiba bárki betekintést nyerhessen. A pszichiátriai betegek kezelésére létrehozott eszköznek azonban nyoma vész, és Csiba Acuko indul álomvilágbéli alteregójával, Paprikával és egy visszatérő rémálmoktól szenvedő nyomozóval a tolvaj nyomába, aki hamarosan pusztításba kezd.
Kuroszava: Álmok (1990)
Egy kisfiú szemtanúja lesz egy rókaszellem esküvőjének, mielőtt egy óriási szivárványra bukkanna egy tarka virágos mezőn. Egy csapat megfagyott hegymászó küzd egy áthatolhatatlan hóviharral. Egy hadseregparancsnokot egy harcban elesett katona szelleme kísérti. Kitör a Fudzsi, közben Japán atomerőművei felrobbannak.
Kamu kopogószellem-sztorik, nevetséges horrorfilmek, szórakozó képzelet – De akkor miért hiszünk ma is a szellemekben?
2024.10.31 11:37
Ezek a legendás filmrendező, Kuroszava Akira visszatérő álmai, melyeket pályafutása legkülönlegesebb, leglíraibb alkotásában mutat be. A nyolc fejezetből álló filmben óriási pitypangok, radioaktív köd, és még Vincent Van Gogh is szerepel. A film mélyen elmerül a spiritualitásban, a félelmekben és a mély lelki sebekben, valamint a természet misztikus erőiben.
Szimbólum (2009)
A Szimbólum finoman szólva is művészi. A cselekmény két szálon fut, az egyik egy pizsamás férfit mutat be, aki egy üres fehér szobában találja magát, amelynek falaiból a legrandomabb tárgyak nőnek ki, és kelnek életre. A másik egy poros mexikói faluban játszódik, ahol egy birkózó éppen egy fontos mérkőzésre készül. Minden váratlan, megmagyarázhatatlan Macumoto Hitosi rendező eklektikus vígjátékában, melyben a két cselekményszál frappáns és abszurd csavarokkal összekapcsolódik.
80.000 voltos elektromos sárkány (2001)
Sárkányszem Morrisont, akit a Sógunból ismert Aszano Tadanobu alakít, gyerekkorában elektrosokk-kezelésnek vetették alá agresszív viselkedése miatt. Ebből kifolyólag energiaszintje az évek során elnyelt elektromossággal jelentősen megnő, nemcsak elviseli, hanem vezeti is az áramot. A felnőtt Morrison hüllőnyomozóként járja a japán fővárost, és továbbra is csillapíthatatlan dühét és agresszivitását gitárral vezeti le. A hasonló sorsú Villám Buddha, a tévészerelőből lett igazságosztó, egy gyermekkori baleset következtében tett szert áramvezető képességére, melyet kiválóan tud hasznosítani a tokiói gengszterek ellen folytatott harcában. Morrison és Buddha útjai végül hatalmas elektromos kisüléssel keresztezik egymást.
Tokyo Tribe (2014)
A film alternatív Japánjában a fővárost a Tokiói Törzsek, vagyis utcai bandák tartják ellenőrzésük alatt, és véget nem érő harcot vívnak egymással. Mera, a bukuroi Wu-Ronz törzs feje szövetséget köt a Buppa Town erőszakos és szadista vezetőjével, Buppával, hogy háborút indíthasson a Muszasino Szaru törzs ellen. A bandaháborúval pedig totális, ám esztétikus káoszba süllyed a város. A Tokyo Tribe egy apokaliptikus művészfilm, melyben találkozik a horror, a rap és a musical. Tulajdonképpen a Mad Max, a Rocky Horror Picture Show, különböző Tarantino-filmek és egy Beton.hofi album egyvelegeként jellemezhető.
House (1977)
A lassan 50 éves film már saját korában is minden tekintetben formabontó lázálomnak számított. Obajasi Nobuhiko élete során 3000 reklámfilmet rendezett, később pedig nem túl hagyományos filmekkel hengerelte le a közönséget. Leghírhedtebb munkája egyértelműen a House - a valaha készült egyik legbrutálisabb horrorfilm.
Nosferatu, a világ első okkultizmustól és démonológiától túlfűtött horrorja, amit majdnem elpusztított egy plágiumvád
2024.10.30 12:08
A történet maga meglehetősen egyszerű: egy csapat fiatal lány kénytelen egy kísértet járta házban éjszakázni. Ezt az egészen klisésnek mondható cselekményt, melyet a rendező alig 10 éves lánya talált ki, a kollázsszerű animáció, és a reklámokban használt dinamikus szerkesztési mód ötvözete teszi különlegessé. A vérző állóórák, lebegő fejek és a zongorabillentyűkön táncoló levágott ujjak garantáltan beköltöznek hosszú távú memóriádba.
Kanashimi no Beradonna (1973)
A szomorúság belladonnája (哀しみのベラドンナ) szintén felnőtt animációs művészfilm, amely az Jamamoto Eiicsi Animerama-trilógiájának harmadik, s egyben utolsó darabja. Az Ezeregyéjszaka (1969) és a Kleopátra (1970) című filmeket követő alkotásban egy paraszt lány, Jeanne megrázó történetét követhetjük lírai módon nyomon. A gyönyörű lány fausti alkut köt az ördöggel, miután a helyi nemesek megerőszakolják az esküvője éjszakáján. Nos, akárcsak a listánkon szereplő többi film, ez sem könyvelhető el könnyű esti kikapcsolódásként, de garantálom, hogy a látvány a fantasztikus zenével kiegészülve pozitív – de kissé traumatikus – nyomot hagy majd benned.
+1 Mononoke (2007)
Mivel nem egész estés filmről van szó, így csupán kiegészítésként kerülhetett fel listánkra az egyik legkülönlegesebb anime, amit valaha láttam. A 2006-os Ayakashi: Samurai Horror Tales című horror-antológia spin-offja, egy vándor gyógyszerárus utazását mutatja be, mely során rengeteg természetfeletti lénnyel kell szembe néznie. A feudális és modern Japán fordulóját bemutató avant-garde sorozat rövid, de annál maradandóbb élményt okoz.
