Aki kedveli a kortárs képzőművészetet, a pop artot vagy a fotográfiát, májusban is kedvére válogathat a hazai kiállítások között, hiszen Robert Capa, André Kertész, Zeus Salas, Árpa Karolina, Burger Barna vagy Bertók Kriszti munkáival is megismerkedhet.
Legendás emigránsok nyomában: Moholy-Nagy, Capa és Kertész
Hazánkban először láthatók átfogó kiállításon az Egyesült Államokba kivándorolt, világhírű magyar származású fotográfusok – köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa és Martin Munkácsi – munkái. A Szépművészeti Múzeumban megtekinthető, Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) címet viselő tárlat több mint harminc fotográfus munkáiból válogat, és mintegy 170 képen keresztül ismerteti meg az első világháború kezdetétől a berlini fal leomlásáig tartó időszakot.
„Egyetlen más ország fotográfusai sem voltak olyan nagy hatással a XX. századi fotóművészetre, mint a magyarok. Ahogy azt Robert Capa mondta egyszer viccesen, ha nagy fotográfussá kívánsz válni, nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni.
A kivándorló magyarok először általában Berlinbe, Párizsba mentek, és utána kerültek New Yorkba, Chicagóba, Hollywoodba és más amerikai helyekre.
André Kertészt, Robert Capát, Moholy-Nagy Lászlót, Kepes Györgyöt mindenki ismeri, ez a kiállítás azok alkotásait is bemutatja, akik ismeretlennek számítanak a közönség számára“ – idézi Alex Nyerges kurátort az MTI, aki a Virginiai Szépművészeti Múzeum igazgatója is egyben, és már egy évtizede tanulmányozza az amerikai magyar fotográfusok életművét.
A kiállított képek nagyobbik hányada innen, a Virginiai Szépművészeti Múzeumból származik, de összesen tizenhét amerikai gyűjteményből – köztük a Los Angeles-i Getty múzeumból és a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériából – érkeztek képek a budapesti kiállításra. További érdekesség, hogy a tárlat helyszínén évek óta nem rendeztek kiállítást, hiszen évtizedeken át raktártérként használták, tereit restaurátorok töltötték meg.
Szépművészeti Múzeum; 1146 Budapest, Dózsa György út 41.
2024. április 6. – 2024. augusztus 25.
Zeus Salas: venezuelai harci kakasok a Veres Pálné utcában
Csodálatosnak tartja a Népszínház utcát, de a venezuelai káoszt is jól ismeri – ezt maga Zeus Salas, a Venezuelából elszármazott és immár évek óta Budapesten élő képzőművész-performer ismerte be a 444 videójában. Salas kezdetben különböző konyhákban dolgozott, és miután szülőhazáját elhagyta, hét évet töltött Buenos Airesben, 2016-ban itt kezdett el festeni, két évvel később pedig Budapestre sodorta az élet, ahol már a munkáival a hóna alatt kezdte el járni a fővárosi galériákat.
Az 1992-ben született Zeus Salas legújabb kiállítása nagyapja, Teodosio nevét viseli, aki harcikakas-idomárként számos győztes kakas trénere volt. A művész sok időt töltött a férfi venezuelai farmján, ami alatt sok bonyolult felkészítő technikát sajátított el. „De amit valójában megtanult, az az volt, hogy minden ilyen összecsapás valójában egy összejövetel, és a valódi harc az egyén önmagával folytatott küzdelme“ – írják a DinDin Galéria oldalán.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kakas idővel Salas személyes mitológiájának részévé vált. Amikor nagyapja meghalt, tíz kakast hagyott a családra, előtte tiszteleg az a tíz csirkéből álló sorozat, amit a művész a koronavírus-járvány lecsengése után, a válását követő átmeneti életszakaszában festett. Ezek a munkák egyszerre tisztelegnek Teodosio személye és mestersége, valamint a művész saját felemelkedése előtt is.
Ahogy a galéria írja: a sorozathoz saját zenei lejátszási lista tartozik, minden egyes állatnak saját dala van, a kiállítás ideje alatt limitált példányszámú, sorszámozott nyomatok formájában meg is vásárolhatóak.
DinDin Galéria; 1053 Budapest, Veres Pálné utca 5.
2024. május 9. – június 9.
Pop art Magyarországon: a tigrisbundán is hatásos Biopon
A pop art hallatán a legtöbbünknek valószínűleg a Campbell paradicsomleves-konzervje vagy Marilyn Monroe rózsaszín arca és zöld haja ugrik be elsőként. Ezeket Andy Warhol mélyen bevéste az emlékezetünkbe, ahogy Roy Lichtenstein is a felnagyított, karakteres színekkel dolgozó képregény-jeleneteit.
Az viszont már kevéssé ismert, hogy a 60-as, 70-es évek pop artos világában hasonlóan tehetséges művészek dolgoztak itthon is, többen közülük alkalmazott reklámgrafikusként, megjelenítve például az Orient Mokka csodálatos ízvilágát (Bakos István) vagy a remek Biopont, ami még a veszélyes ragadozóként ismert tigris csíkjait is eltünteti (Kemény György).
Aztán ott vannak azok az izgalmas pop art mozi- és koncertplakátok, amiket Görög Lajos, Máté András, Darvas Árpád alkottak akkoriban. A Marczibányi téri Művelődési Központ kiállításán bemutatott művészek listája azonban ennél jóval hosszabb, az ő munkáikkal lehet közelebbről megismerkedni A velünk élő Pop Art című tárlaton, amely a hazai pop art legjelesebb képviselőinek munkáin keresztül nyújt betekintést a korszakba.
Marczibányi téri Művelődési Központ - 1022 Budapest, Marczibányi tér 5/A
2024. április 25. – május 19.
Bertók Kriszti: kiállítással emlékeznek az ország egyik legjobb bulifotósára
„Csodálatos, szelíd, végtelenül kedves ember volt, mindemellett Magyarország egyik legjobb fesztivál- és bulifotósa“ – emlékezett a Bánkitó fesztivál a 25 éves korában elhunyt Bertók Krisztinára. A modellből lett fotográfus munkáiból In Memoriam Bertókkriszti címmel rendeznek emlékkiállítást a Nyolcésfélben.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ahogy korábban a Refresher is beszámolt róla, Bertók Krisztina tavaly nyáron vesztette életét, édesanyja szerint kezeletlen depresszióban szenvedett. Az alkotásaiból nyíló tárlat a rövid, de termékeny életmű fő állomásait kívánja bemutatni, a kiállításon barátai és kollégái emlékeznek majd a fotósra – az emlékkiállításról itt írtunk bővebben.
„Bertók Kriszti, a hazai kortársfotó meghatározó egyénisége 9 hónappal ezelőtt, nagyon fiatalon vesztette életét. Kriszti, akinek a koncertfotózás, az analóg kísérletezés, a portré- és fesztiválfotó is természetes közege volt, sajátos hangulatú fotóin az intimitás legalább olyan jelentőséggel bír, mint a precíz technikai részletek“ – írják az esemény leírásában.
Nyolcésfél; 1084 Budapest, Német u. 16.
2024. május 2. – (?)
Árpa Karolina: a legmélyebb sötétségben is felsejlik a fény
Az Ukrajnában született, de jelenleg Budapesten élő Árpa Karolina Even in the darkest darkness there is light címmel rendezi meg első egyéni tárlatát. A festőművész a munkáival arra törekszik, hogy vizuális korlenyomatot teremtsen: a színekről való lemondás egy tudatos döntés eredményeként jelent meg a művészetében, a szülőhazájában jelenleg zajló eseményekre adott reakcióként.
A make-up artistként komoly nemzetközi karriert befutott Árpa Karolina a legnagyobb világmárkákkal és szupermodellekkel dolgozott együtt, emellett számos magyar film – köztük a Kertész Mihály pályájának mérföldkövét bemutató Curtiz – sminkmestere. 2018 és 2022 között Velencében tanult festészetet, a most bemutatott munkáiban pedig a fény és a fény hiányának kölcsönhatására összpontosít.
K6 Galéria; 1072 Budapest Klauzál tér 6.
2024. május 15. – 31.
Az óceán falai: a városi együttélés lélektana a Budapest Galériában
A város létrehozásával az ember újraalkotta saját magát – állapította meg Robert Park városszociológus 1967-ben. Az óceán falai című nemzetközi csoportos kiállítás mögött álló művészek szerint a 21. századi urbánus élettér egymástól szociális, gazdasági, vagy politikai okból elkülönült „sejtek” illúzióját kelti.
„Bár a bevándorlás és a városi életet befolyásoló kulturális hatások sokfélesége nélkül ma már elképzelhetetlen a nagyvárosok fejlődése, a szegregáció és az elidegenedés különböző társadalmi csoportokat érintő, hétköznapi tapasztalat“ – írják a kiállításnak otthont adó Budapest Galéria oldalán.
A kiállításon bemutatott művek a városi együttélés kortárs lélektanát vizsgálják elképzelt, személyesen megélt vagy több éves kutatás során megfigyelt történetek alapján. A tárlaton Nina Canell, Tony Cokes, Niklas Goldbach, Neogrády-Kiss Barnabás, Agnieszka Polska, Schmied Andi, Adnan & Nina Softić, Anna M. Szaflarski, Sean Vegezzi és Zorka Wollny munkáit láthatjuk.
Budapest Galéria; 1036 Budapest, Lajos utca 158.
2024. április 19. – június 9.
Burger Barna: amikor a kéktúra a múzeumban ver sátrat
A 2017-ben elhunyt Burger Barna – gyerekkori álmát valóra váltva – éppen tíz éve járta végig az Országos Kéktúra 1180 kilométerét. A vándorláson készült fotóit és a hozzájuk fűződő gondolatait Kékvándor címmel könyvvé formálta, munkáiból pedig nemrég ugyanezzel a címmel nyílt tárlat a Természettudományi Múzeumban, amely nemcsak az album anyagából, hanem a vándorlás alatt készült mintegy 40 ezer fotográfiából mutat be száz felvételt.
A mindennapos gyaloglás inkább józan mérsékletre és kitartásra tanít. A lassú élet bátorságára és szépségére. Gyalogolnod kell, hogy mindinkább megértsd: elindulni és úton lenni a cél, nem a megérkezés. A Kéktúrát nemcsak szeretni, de tisztelni is kell
– vallotta Burger Barna, akinek fényképei most egy túraútvonal-szerű kiállításon tekinthetőek meg a múzeum kupolacsarnokában.
A kéktúra tizenkét tájegységén végigvezető fotók és a különleges installációk a túra teljes útvonalát bemutatják, fényekkel, hangokkal, meglebbenő, megmozduló képekkel idézik meg a hazai erdők megnyugtató és kiteljesítő világát. Az oszlopokra a kéktúra motívumai – jelzőtáblák és pecsételőhelyek – kerültek, a kupola alatti részben pedig egy magasles várja a látogatókat, ahonnan távcsővel nézhetőek a kiállítás képei. A kiállítás ötletgazdája, kivitelezője és rendezője a Capa Központ.
Magyar Természettudományi Múzeum; 1088 Budapest, Baross utca 13.
2024. április 18. – október 31.
Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
