2024.5.1 9:57
Olvasási idő 4:56
Szentgyörgyi Zénó

Innentől minden más lesz, és nem sokan örülnek neki – 2. rész: hogyan változik az egyetemi felvételi 2024-től?

Innentől minden más lesz, és nem sokan örülnek neki – 2. rész: hogyan változik az egyetemi felvételi 2024-től?
Forrás Mohos Márton / 24.hu
TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELVÉTELI PONTHATÁROK

Lassan kezdetét veszi az idei érettségi és már javában zajlik az egyetemi felvételi, ami az előző évekhez képest sok új változást és bizonytalanságot hozott. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat arról, hogyan változik a felvételi rendszer.

Ez az első tanév, amikor azok a diákok végeznek, akik már a 2020-as NAT alapján kezdték meg középfokú tanulmányaikat, ezért a követelményekkel változó, új érettségi vizsga idén debütál, ami nem kevés fejfájást okozhat a tanároknak és a diákoknak egyaránt. Plusz, ha ez nem lenne elég, az idei tanévtől az egyetemi felvételi rendszert is gyökeresen átalakítják. 

Ez a kétrészes cikksorozatot azért jött létre, hogy valamelyest segítséget tudjunk nyújtani nektek, hogy eligazodjatok ebben a végtelen labirintusban. Az első részben az érettségi, a második részben az egyetemi felvételivel fogunk foglalkozni. 

A felvételi útvesztő egyre kacskaringósabb

Amikor a cikk szerzője érettségizett (ami azért annyira nem volt régen), akkor amellett az elhanyagolható tény mellett, hogy covid volt, maga a pontszámítás és a reális esélyek kikalkulálása is sokkal-sokkal egyszerűbb, kiszámíthatóbb, egységesebb és transzparensebb volt, és a két emelt érettségire kapott 100 többletponttal bőven hátra lehetett dőlni.

Kiemelt tartalom
Van értelme még két évet rohadni az iskolapadban? – Megnéztük, kifizetődő-e mesterképzésre menni Van értelme még két évet rohadni az iskolapadban? – Megnéztük, kifizetődő-e mesterképzésre menni 2024.7.13 9:45

Ma már sajnos ez nem így van, a rendszer ennél jóval átláthatatlanabb, a felsőoktatásba jutás esélye is sokkal egyenlőtlenebb, és még inkább kontraszelektálttá kezd válni. De Isten ments, hogy a politika mezejére lépjünk, inkább csak a legfontosabb változásokat, lehetséges buktatókat hoztuk el nektek. Bár maga a felvi.hu felülete megújult, sokkal tisztábban és logikusabban van felépítve, mint a korábbi években, és kezelni is meglepően egyszerű (sőt, még a dizájn is egész jól néz ki), de ez nem mondható el magáról a felvételi eljárásról.

A változás tulajdonképpen abban érzékelhető, hogy az állam sokkal nagyobb teret és autonómiát biztosít az idei felvételitől az egyetemeknek abban, hogy mit és hogyan ismernek el, például már minimumponthatár sincs, azt az egyetemek az egyes szakok esetében maguk határozzák meg.

Ez további két dolog miatt nehezíti az érettségiző-felvételiző diákok – így sem túl mesebeli – életét. Egyrészt nagyon hamar tudni kell azt, hogy az ember merre szeretne továbbmenni, és sokkal jobban le is korlátozza a lehetőségeket, például egy váltás esetén, különösen akkor, ha mondjuk az első félév után a diák úgy érzi, inkább egy másik pályát választana, vagyis korlátozódik az átmenetek lehetősége. Másrészt a változó követelményeket, határidőket, előzetes alkalmassági vizsgákat is sokkal nehezebb követni és felkészülni rájuk.

A pontszámítás metafizikája

Tanulmányi pontok

A már régóta bevett gyakorlathoz méltóan megmaradt az 500 pontos rendszer.

Ebből 200 a tanulmányi pontok, amiből 100 pont úgy jön ki, hogy az utolsó két évvégi jegyetek összege magyar nyelv és irodalomból, matekból, történelemből, egy, legalább két évig tanult idegen nyelvből, illetve még egy tantárgyból, amit az egyetem határoz meg, hogy mit fogad el érvényesnek a választott szakokhoz. Eddig ez úgy volt, hogy az ötödik tárgynak egy olyan természettudományos tárgynak kellett lennie, amit legalább két évig tanult a diák. Ezekből összesen 50 pont gyűjthető, amit ha megduplázunk, úgy kapjuk meg a 100-at. A tanulmányi pontok másik fele pedig az érettségin elért eredmények átlaga.

Érettségi pontok

A másik 200 pont azok az érettségi pontok – és az igazi szívás/szivatás – ugyanis az emelt- és a középszintű érettségik már nem egyenlő súllyal kerülnek be a kalkulációba, ráadásul nagyon kell arra figyelni, hogy melyik intézmény, melyik szakon, milyen tárgyat, és azt milyen szinten várja/fogadja el.

Kiemelt tartalom
Hogy ne félj a szóbelin - Így tudod kezelni a vizsgadrukkot Hogy ne félj a szóbelin - Így tudod kezelni a vizsgadrukkot 2024.5.28 13:28

Az emelt szintű érettségi továbbra is 100 százalékos arányt képez majd, de a korábbi, 50 pluszpont, ami ab ovo járt akkor, ha legalább 45 százalékos lett emelted, most már eltörlődik központilag. A középszintű érettségi eredménynek pedig csak a kétharmada használható fel, 100-ból mindössze 67 pont. Például, hiába írsz mondjuk két 85 százalékos vizsgát középszinten, az az érettségi pontok esetében csak kétszer 57 pont lesz, vagyis 114 a korábbi 170 helyett. 

Forrás Carol Yepes / Getty Images

Ami viszont szintén megmaradt, hogy idén is lehetséges a duplázás, vagyis ha úgy döntesz, hogy a tanulmányi pontok helyett inkább az egyetem által elvárt/elfogadott érettségiket dupláznád, azt is lehet, bár ha nem voltál irtó rossz tanuló a középiskolában és cserébe nem írtál két 90+ százalékos emelt érettségit, akkor ezt már most érdemes elengedni.

A harmadik és talán a legfontosabb része az 500 pontnak azok a korábbi rendszer szerinti, központilag és transzparensen megszabott többletpontok, vagyis az az elérhető 100 pont, amin gyakorlatilag eldől, hogy végül melyik kasztba kerülsz. 

Mostantól, ahogy írtuk is, az 50, emelt érettségiért járó pluszpont, a nyelvtudásért járó 28 vagy 40 és a tanulmányi versenyekért/szociális alapon járó pontok sem központilag meghatározottak és tervezhetőek, hanem ezeket mostantól az egyetemek válogatják, amiket lentebb görgetve meg is találtok majd belinkelve. 

Intézményi pontok 

A régi többletpontok tehát mostantól az intézményi pontok, vagyis az, hogy ki mire hány pluszpontot kaphat a 100-ból, az az egyetemek saját hatáskörébe került. Miután átnéztük a nagyobb felsőoktatási intézmények dokumentumait, a következők a legjellemzőbbek: 

  • esélyegyenlőség – hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás. Ezekért külön-külön is járhat akár 50 pont is, de összesen megint csak 100 a maximum,
  • a sporteredményekért (8 éven belül szerzett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban). Itt érdemes akár egy jó diákolimpiai helyezést is beírni, ugyanis azért is járhatnak pontok, de ha valaki Európa- vagy világbajnokságon, Olimpián vett részt, akkor az akár 100 pontot is érhet,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért (leggyakrabban az OKTV, TUDOK, TDK), de ennek az alapos leírását érdemes megnézni. Illetve persze a helyezés sem utolsó, ugyanis annak mentén skálázzák a bezsebelhető pontokat,
  • az emelt szintű érettségiért – általában itt megadják a korábban központilag biztosított 50 pontot, viszont itt nagyon figyeljetek arra, hogy csak azért jár ez, ha olyan tárgyból emelteztetek, ami az adott szak bemeneteli elvárásainak megfelelő,
  • nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért – itt viszont egyetemek között nagy különbségek vannak, ezeket érdemes átnézni,
  • egyházi intézmények esetében a hitbéli aktivitás és egyházi fenntartású iskolában tett tanulmányok is jelenthetnek előnyt,
  • katonai szolgálatért, munkatapasztalatért és természetesen szakmát igazoló oklevélért is számolnak pontokat, ezeket is ajánljuk, hogy nézzétek át,
  • illetve, ami nagyon fontos, hogy mivel az egyetemek megtehetik, sok helyen tartanak szóbeli elbeszélgetéseket, ami fontos része lehet a felvételinek és nemcsak kellő tájékozódást, hanem alapos felkészülést is igényel.
Pont Ott Party 2021 ELTE
Pont Ott Party 2021 - Az ELTE Lágymányosi Campusán Forrás elte.hu

Intézményenként változó többletpontok 

A teljesség igénye nélkül összeszedtük pár egyetem elvárásait – ezek a következő tanévben érettségizőknek lehetnek még inkább hasznosak. Itt nemcsak az intézményi pontokat találjátok meg, hanem azt is, hogy az egyes szakokon milyen érettségiket várnak el, és azt milyen szinten kérik. Érdemes alaposan átnézni őket, mert egyes – a korábban már említett – kategóriáknál van, hogy 10, de akár 30 pontos különbség is lehet egy-egy intézménynél. Például az alábbiak közül van olyan egyetem, ahol két felsőfokú C1-es nyelvvizsgáért 70 pont jár, de van, ahol ezzel ki is tudod maxolni a lehetséges 100 pontot. 

További fontos dátumok

  • Hiánypótlás, adat- és sorrendmódosítás határideje: július 10.
  • Sorrendmódosításra július 10-ig van lehetőségetek, amit csak egyszer tudtok megtenni, így érdemes figyelmesen és átgondoltan dönteni, az a minimum, hogy például megvárjátok az írásbeli vizsga eredményeit, nem érdemes kapkodni. Ami pedig fontos, hogy új szakot már nem fogtok tudni beírni, ez alól kivétel, ha az adott szaknak az önköltséges vagy éppen ha nem azt jelölted, akkor az államilag finanszírozott formáját is beírod.
  • A ponthatárok várható kihirdetése: július 24.
  • Jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje: a döntés közlésétől számított 15 napon belül.

Utóirat a most érettségizőknek

A teljes szerkesztőség nevében szeretnénk sok sikert és kitartást kívánni azoknak, akik idén érettségiznek és neadjisten, még felvételiznek is valamelyik kiváló felsőoktatási intézménybe! Higgyétek el, miután végeztetek, azt fogjátok kérdezni magatoktól, hogy „én tényleg erre készültem ennyit?” Meg hát majd az első vizsgaidőszak után úgyis visszasírjátok a töritételeket. Legyetek bátrak, bízzatok magatokban, hogy sikerülni fog! 

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!