A bíróság ítélete kimondja, hogy az "Esti mesék lázadó lányoknak" című kötet nem öncélúan ábrázolja a nemváltást. Most nem egy vessző, hanem egy nyelvi kétértelműség kedvezett a Lírának.
A Győri Törvényszék is a Líra könyvesbolthálózat mögött álló Líra Könyv Zrt.-nek adott igazat egy fogyasztóvédelmi bírság miatt indított perben: a jogerős ítélet szerint az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet nem öncélúan ábrázolja a nemváltást – írja a 24.hu a cég sajtóközleményére hivatkozva. Most a kettős jelentésű „valamint” szó használata játszott szerepet abban, hogy a bíró nem fogadta el a büntetést kirovó kormányhivatal érvelését.
A Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal még 2023 szeptemberében bírságolta meg százezer forintra a tatabányai Lírát: ellenőrzést tartottak, amely során megállapították, hogy a gyermekkönyvek között lefóliázva forgalmazták Francesca Cavallo és Elena Favilli kötetét, ami a hatóság álláspontja szerint a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását jeleníti meg és népszerűsíti.
A Líra szerint a kirótt büntetés nem volt jogos, ezért bírósághoz fordult, ami aztán a cégnek adott igazat. Az ítéletben most is szerepet játszott egy nyelvtani finomság, az úgynevezett gyermekvédelmi törvényhez tartozó kormányrendelet szövege nyelvtanilag ugyanis mást jelent, mint a szöveg közkeletű politikai értelmezése. A Líra a beadványhoz csatolt egy szakvéleményt dr. Kenesei István nyelvész, professor emeritus, az MTA rendes tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének volt igazgatója tollából, amely szerint a kormányrendelet szövegében szereplő „valamint” kötőszóval elválasztott mondatrészek kétféle módon értelmezhetők.
A patriotizmustól elvakulva nem látjuk, ki is lehetett a valódi agresszor a Hámori Vs. Helif botrányban
2024.8.7 10:23
A jogszabály rendelkezései „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termékekre” fogalmaznak meg korlátozásokat és tilalmakat – itt a „valamint” szó két funkciót is betölthet a mondatban.
- Egyszerű „és” értelemben egyrészt jelentheti azt, hogy az adott tiltás olyan könyvekre vonatkozik, amik egyszerre rendelkeznek az összes felsorolt tulajdonsággal – még akkor is, ha ilyen tartalmú könyv nehezen képzelhető el.
- Másrészt elválaszthatja a két mondatrészt: ebben az esetben az öncélú ábrázolás tilalma kizárólag az első mondatrészben szereplő születési nemtől való eltérésre, a nem megváltoztatására és a szexualitásra utal, míg a második mondatrészben szereplő homoszexualitás esetében a megjelenítés és a népszerűsítés tilalmas.
A bíró az ítéletben arra is kitért, hogy „egy könyvet nem lehet egyetlen oldal alapján minősíteni“, ezért ő az első oldaltól az utolsóig elolvasta a könyvet, de szerinte semmi sem áll távolabb az öncélúságtól, mint a könyv ábrázolása. Amikor a könyv tartalmát ismertette, úgy fogalmazott: „igen, Coy Mathis történetén keresztül beszélgethetünk a transzneműségről. (...) Ezek XXI. századi témák és problémák“.
Korábban egy vesszőhiba kedvezett a Lírának
Mi is beszámoltunk róla, hogy júliusban 12 millió forintra bírságolta a Fővárosi Kormányhivatal a Lírát, amiért a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam című könyvet nem a jogszabálynak megfelelő módon forgalmazta. Egy fogalmazási hibának köszönhetően a Líra azonban nem sértett törvényt, jogszerűen helyezte el az LMBTQ-témájú könyvet az üzleteiben.
Egy vessző kihelyezésével azonban már eleget tenne a kormányhivatal értelmezésének a jogszabály. A „termék a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásban forgalmazható“ megfogalmazás értelmében az érintett könyveket elszeparálva és lefóliázva szabad elhelyezni az üzletekben.
