A Refresher több nemzet, kor és irodalmi műfaj hősnői közül válogatott össze kilenc olyan inspiráló karaktert – köztük Anna Kareninát, Vitay Georginát, Lilitet és Édes Annát –, akiktől valószínűleg mindannyiunknak lenne mit tanulnia.
Nőnap alkalmából tavaly már több olyan női irodalmi karaktert is bemutattunk, akik mellett jogosan érezhetjük magunkat csicskának. Ilyen volt Antigoné, aki nem volt hajlandó elviselni az igazságtalanságot. A bibliai Judit, aki egymaga mentette meg népét. Dosztojevszkij Nasztaszja Filippovnája, aki soha nem volt hajlandó meghunyászkodni a férfiaknak. Ibsen Nórája, aki tudta, a legfontosabb, hogy a maga boldogságát priorizálja, akár saját családja kárára is. Az egri csillagok Cecey Évája pedig gyors észjárásával több emberi életet is megmentett.
11 inspiráló és BADASS nő, akik mellett mind csicskának érezhetjük magunkat... JOGOSAN
2023.3.8 10:53
Ebben az összeállításban ezt a listát további badass női irodalmi karakterekkel bővítjük, és ha netán nem olvastátok volna még ezeket a könyveket, szerkesztőségünk erősen ajánlja, hogy minél hamarabb szerezzetek be belőlük egy-egy példányt.
Elizabeth Bennet (Jane Austen: Büszkeség és balítélet)
Egyszerűen nem lehet, sőt, talán egyenesen tilos felvilágosult és feminista női képekről beszélni anélkül, hogy ne listáznánk Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének főhősét, Lizzy Bennet kisasszonyt.
Valószínűleg sokatoknak ismerős lehet a sztori, ha más nem, nagymamátok veletek is végignézette a BBC 1995-ös, hat részből álló adaptációját, amelyben Colin Firth a teljes 19. századot megszégyenítő barkójával parádézza végig az angol úri vidéket.
Adott a Bennet család, akik bár uradalmi körülmények között élnek, mégis könnyen a birtokon kívül találhatják magukat, mivel Mr. Bennetnek öt lánya van – vagyis a halála után nem a saját gyermekei örökölnek, hanem a legközelebbi (igazából igen távoli) férfi rokon. Hogy ezt elkerüljék, Mrs. Bennet, a lányok ügyeletes toxikus, elképesztően krindzs és szociopata anyja férjhez akarja adni a két legidősebb lányt, Jane-t és Elizabethet.
Ám Lizzy elsősorban a szerelemben, mintsem az anyagi megfontolásra alapuló házasságban hisz, így amikor a környékre érkezik Mr. Darcy, akinek fő jellemvonása, hogy egy paraszt – hiába a csodálatos Pemberley birtoka, hiába a több millió font és a szexi külcsín –, Lizzy jól elküldi a picsába, mert egyáltalán nem tud tisztelni egy olyan férfit, aki folyamatosan összeszorított segglyukkal jár-kel a világban, és aki úton-útfélen pocskondiázza az amúgy tényleg szégyellnivaló családját. Azonban a kép, amelyet Elizabeth gyors ítélőképességében alkotott a férfiről, a történet alatt egyre csak cizellálódik, míg végül rájön, hogy Mr. Darcy egy hűséges és mélyérzésű férfi, aki bármire képes a szerettei védelmében.
Vitay Georgina (Szabó Magda: Abigél)
Karácsonykor sok magyar háztartásban szertartásszerű program családi körben megnézni Szabó Magda Abigél című regényének filmváltozatát. Ám a mozgóképes verzión túl, érdemes elmélyednünk a könyv lapjaiban is.
Vitay Georgina, az elkényeztetett budai úrileány az isten háta mögötti Árkodra kerül, hogy tanulmányait a református Matula Gimnázium zárt falai között folytassa. Apja, Vitay tábornok fontos szerepet tölt be a magyar ellenállásban a második világháború és a német megszállás idején, ezért – lánya érdekeit szem előtt tartva – Ginát vidékre küldi. A lány rendkívül nehezen adaptálódik az új környezethez, kihágást kihágásra halmoz, és a történet elején osztálytársai se kifejezetten szívlelik. Azonban minden lázadozása ellenére hamar felismeri a világhatalmak működését, és hogy milyen hatalmas veszélyben is van az apja, aki folyamatosan az ország felszabadításáért munkálkodik. Miután volt szerelme, Kuncz Feri elárulja, a lány személyazonosságát feladva megszökik a Matulából.
Scarlett O'Hara (Margaret Mitchell: Elfújta a szél)
Többen meg vannak győződve arról, hogy a 20. század egyik legismertebb története, az Elfújta a szél című történelmi regény nem is Margaret Mitchell Pulitzer-díjas írónő tollának szüleménye. Megannyi irodalmi értekezés, kutatás készült a műről, melyet sokáig Mitchell egyetlen fennmaradt alkotásának hitt a nagyközönség, és sokan igen nehezen akarják elfogadni a tényt, hogy valakinek elsőre sikerüljön egy ilyen hatalmas és komplex történelmi regényt írnia. Bármi is legyen az igazság, a tény mégiscsak az, hogy az amerikai polgárháború eseményeit feldolgozó írás a remek történetiségen túl az amerikai irodalom egyik legemblematikusabb női karakterét, Scarlett O'Harát adta a világnak.
Az ír származású, a kezdetekben akaratos, makacs, önző, de gyönyörű Scarlett O'Hara fényűző élete örökre megváltozik, amikor családjának és barátainak nagy örömére kitör az amerikai polgárháború. Scarlett társaságából egyedül a botrányairól híres, szókimondó és pofátlanul sármos Rhett Butler ellenzi az északi államokkal való csatározásokat. A politikai körülmények végül elszakítják a nőtől szerelmét, Ashley Wilkest is, aki egyébként nem viszonozza Scarlett érzelmeit – többek között azért sem, mert jegyben jár unokatestvérével, Melanie Hamiltonnal. A sztori folyamán Rhett Butler végül szerelmes lesz Scarlettbe. A szerelmi hármas, szerelmi négyes sorsa a történet központi témája a regény végéig, és közben O'Hara, a felelőtlen és mindig magára gondoló nő megtanulja a család és az otthon értékét.
Lilit (Biblia)
A bibliai Lilitet a kortárs irodalom a feminizmus egyik nem hivatalos szimbólumává avanzsálta.
A történet szerint Isten ugyanabból az agyagból formázta meg Lilitet, mint Ádámot. Azonban amikor az Úr közölte a nővel, hogy ezentúl nem csupán a férfi társa, de egyúttal alárendeltje is, Lilit lelépett, otthagyva a bibliai Istent és Ádámot is. A későbbiekben állítólag az Édent körülölelő sivatagokat járta, és halhatatlan maradt, mert nem evett a Tudás Fájának gyümölcséből.
Jane Eyre (Charlotte Brontë: Jane Eyre)
Ismét egy angol klasszikus, egyenesen a 19. századból, mely tovább cizellálta a társadalmilag és genderideológiailag érzékeny női képeket.
Az árván maradt Jane-t gonosz nagynénje, Mrs. Reeds neveli, aki nem győzi naponta éreztetni a kislánnyal, hogy betolakodó az otthonában. A nő végül árvaházba adja a már fiatalon is rendkívül eszes lányt, aki az intézet után tanítónőként helyezkedik el Thornfield Hallban, a zárkózott, zsémbes, de pofátlanul sármos Mr. Rochester háztartásában. A férfi kis idő után remekül megérteti magát Jane-nel, a rokonszenv szerelemmé alakul.
Szabad-e szeretni egy pedofil férfi érzéseiről szóló könyvet? – Ezért zseniális a Lolita
2024.3.23 9:44
A nagy érzelmi vallomásokat teák sokasága előzi meg, hiszen a nagy korkülönbség mellett társadalmi szakadékok is útjukat állják. Az oltárnál azonban kiderül, hogy Mr. Rochester már nős, évekkel korábban elvett egy szellemileg labilis jamaicai nőt, aki házának legfelső emeletén elzárva él.
Bár úgy tűnik, a boldogság örökre elveszett Jane számára, és el is hagyja Thornfield Hallt, a történetnek mégis pozitív kicsengése lesz. Szerelmük szabadon szárnyalhat: az első felség felgyújtotta a házat, Mr. Rochester megvakult, Jane pedig közben tekintélyes örökségre tett szert, hiszen kiderült, mégis voltak még élő rokonai.
Margarita ( Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita)
A 20. századi világirodalom egyik legikonikusabb regénye évtizedeken keresztül a szovjet és többek között a magyar cenzúra áldozata volt. Az irodalom szerelmesei csupán Bulgakov halála után majd húsz évvel vehették kézbe A Mester és Margarita című filozofikus-szatirikus regényt. Az első magyar fordítás 1969-ben látott napvilágot, ám az orosz közönségnek a 80-as évekig kellett várnia, hogy megismerhessék az író opus magnumját.
Bulgakov regényében a Sátán, azaz Woland megjelenik Moszkvában, és ezzel felborítja a kommunista kisemberek mindennapjait – némileg bajosan ugyan, de nagyjából így lehetne összefoglalni a regény történetét. Margarita a regény egyik főhősének, a Mesternek a szerelme. A férfival azonban nem egyszerű az élet, hiszen művész, aki ebből kifolyólag szabadon éli meg érzelmi amplitúdóit, ezért egy ponton eltaszítja magától a nőt. Hogy megmentse szerelme mesterművét, ezzel együtt a férfi lelkét, a házas Margarita végül lepaktál a Sátánnal. Az Ördög egyik segítője, Azazello varázslatos kenőcsöt ad neki, és meghívja Woland nagypénteken tartott éjféli báljára, ahol Margarita boszorkánnyá válhat.
Medusa (Görög mitológia)
A kígyóhajú mitologikus lénynek sokkalta tragikusabb a története, mint ahogy azt a patriarchális mítosztudomány, s később a korai popkultúra elsődlegesen feldolgozta.
A mitológia szerint Medusa egy gyönyörű nő volt, akinek még Poszeidón sem tudott ellenállni. Ezért egyszer a tengerek ura megerőszakolta a fiatal lányt Pallasz Athéné templomában, ahol papnőként tevékenykedett. Ám a bölcsesség istennője mégsem Poszeidónt, hanem a védtelen lányt sújtotta kegyetlen büntetéssel azért, hogy szépségének az isten nem tudott neki ellenállni. Hajkoronáját kígyók sokaságává változtatta, s hogy többet másokat meg ne kísértsen, amint rápillant valakire, azonnal kőszoborrá változik. Medusát végül Perszeusz győzte le egy pajzzsal, amit egyébként Athénétől kapott.
Anna Karenina (Lev Tolsztoj: Anna Karenina)
A 19. század a feminista irodalomnak kedvezett – no, nyilván módjával és megfontolt értelmezési hálóval érdemes ezeket a műveket analizálni, hiszen a fennmaradt emblematikus alkotásokat mind-mind férfiak írták. Bár tény, Anna Karenina karaktere valóban a női egyenjogúság felé tett egy határozott lépést, megjelenését követően színes és élénk diskurzust indított el az orosz irodalomkultúrában, a kritikai iratok mégiscsak arról beszélnek, hogy Anna Karenina csupán tolsztojian feminista. Pont annyira, amennyire a 19. században egy férfi megengedte azt egy nőnek. „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az“ – Tolsztoj egyik legnagyobb művének kezdősora szépen előrevetíti a regény szüzséjét.
Az előkelő Annát testvére, Sztyiva Szentpétervárra hívja, hogy kibékítse őt és feleségét, akit megcsalt a francia nevelőnővel. Anna azzal próbálja meggyőzni Dollyt, hogy a férfiak már csak ilyenek, és gondoljanak szépen a gyerekekre: a házasságot meg kell menteni. Hát igen, ezt a narratívát maga Karenina fogja majd kifordítani, amikor közelebbről is megismerkedik Vronszkij gróffal, aki végül a nő szeretője lesz. Férjét elhagyja, és a szerelemnek adja át magát, azonban a felszarvazott Karenin eltiltja közös gyermeküket anyjától, az orosz elit bukott nőként kezdi kezelni Annát: kiközösítik, megbélyegzik, kibeszélik. A nő végül az őrület szélére kerül, közben szerelme, Vronszkij is egyre jobban kezd belőle kiábrándulni. Anna végül öngyilkos lesz.
Édes Anna (Kosztolányi Dezső: Édes Anna)
A 20. századi magyar irodalom egyik legismertebb regénye adta a magyar irodalomtudomány egyik legbadassebb női karakterét, Édes Annát.
Édes Anna egy vidékről Budapestre felkerült lány, aki Vízyéknél kezd el cselédként dolgozni. Ösztönből cselekszik, keveset szól, alulművelt, de dolgos és jószívű, akit Patikárius János, a Vízy-ház úrnőjének unokaöccse elcsábít és teherbe ejt. Amikor ezt a férfi megtudja, abortuszra akarja kényszeríteni, azonban a lány ezt megtagadja. Végül mégiscsak megitat vele valamiféle keserű port, majd tettéért egy százkoronással és egy megégett gesztenyével jutalmazta Annát. A lány egyébként végig csak arra gondolt, hogy a fiú biztos haragszik rá. A történet végén Anna meggyilkolja a munkáltatóit, amiért végül elítélik, majd Márianosztrára, a női fegyházba kerül.
