Szeretjük a családtagjainkat, a barátainkat és a szerelmünket. De hányféleképpen tudunk szeretni, és miben más a baráti, a romantikus vagy épp a testvéri szeretet?
A szeretlek szó mindenkinek mást jelent. A legtöbben valamilyen pozitív, szoros kötődéssel járó érzelmet értünk alatta. Míg egyeseknek ez az egyszerű szócska hatalmas jelentősséggel bír, mások könnyedén mondják szinte bárkinek. Bár a magyarban megkülönböztetjük egymástól a családi vagy baráti szeretetet és a romantikus szerelmet, azt, hogy „szeretlek” egyaránt mondjuk a párunknak és a szüleinknek is. Lehet, hogy nem gondolkozunk ezen túl sokat, de valószínűleg mindenki számára egyértelmű, hogy a szeretetnek különböző fajtái vannak. Másként szeretjük a szüleinket, mint a barátainkat vagy a párunkat, és tudunk elképesztően erős érzelmeket táplálni olyan emberek iránt is, akiket szinte alig ismerünk. Bár az, hogy a szeretet sokféle lehet, nem újdonság, mégis nehéz megfogalmazni, hogy pontosan mi is különbözteti meg egymástól a szeretet különböző fajtáit. Ebben tudnak segíteni nekünk az ógörögök, akik számos különböző szeretetfogalmat ismertek és használtak a történelem során.
Az interneten elterjedt elmélettel szemben ezek a szeretetmegközelítések inkább azt mutatják meg, hogy miként vélekedtek különböző gondolkodók a szeretetről, és nem jelentettek valódi iránymutatást az ókori görögök életében. Ennek ellenére a különböző szeretetfogalmak megismerése nekünk is segíthet abban, hogy jobban tudjuk értelmezni, mi az, amit valójában érzünk, amikor azt mondjuk valakinek, “szeretlek”.
Erosz: a szexuális vonzalom
Erószról, a szerelem görög istenéről mindenki tanult (vagy legalábbis hallott) már a történelemórákon. Talán kevésbé ismert tény, hogy az istenség az ógörög eros (vágy) szóról kapta a nevét. Az erosz a szexuális vonzalmat és vágyat jelenti, amelyet valaki más iránt érzünk. Ez az elvont érzés nem feltételez fizikai kapcsolatot és intimitást, bárki iránt érezhetjük, akit vonzónak találunk. Az erosz intenzív, erőteljes érzés, hatására hajlamosak vagyunk levetkőzni a gátlásainkat, elveszíteni a fejünket.
Philia: a mély barátság
A philia a partnerségen alapuló, mély szeretet, ami gyakran épp olyan fontos, mint a romantikus érzelmek. Ez a szeretet egyenlőségen alapul, azon, hogy a két fél hasonló értékekkel rendelkezik, sok mindent megélt együtt, valamint mélyen tud kapcsolódni egymással. A görög filozófus, Platón szerint a philiának nem része a testiség, az a fizikai vonzalom helyett a mély szellemi kapcsolaton alapul. Innen ered a plátói szerelem kifejezés, ami a közhiedelemmel ellentétben nem a viszonzatlan szerelemre vonatkozik, hanem arra a fajta mély kapcsolódásra, amelynek nem része a testiség.
Ludus: játékos szeretet
A ludus az a szeretet, amit a fiatal szerelmesek éreznek egymás iránt. Bár van benne valamennyi vonzalom is, elsősorban nem ez határozza meg. Sokkal inkább arról a játékosságról szól, amit egy kapcsolat elején érzünk, amikor flörtölünk a másikkal, pillangók vannak a gyomrunkban, és izgatottak vagyunk már attól is, ha a másikra gondolunk. Ez a fajta szeretet barátok között és gyermekkorban is megjelenhet. Bár a ludust is sokan az ógörög szeretettípusok között tartják számon, a kifejezés valójában latin eredetű, a lūdus (játék) szóból származik.
Agapé: az önzetlen szeretet
Az agapé az az érzés, amit a hívők szerint Isten az emberiség iránt érez, az a feltétel nélküli, önzetlen szeretet, amit mások és a világ felé nyilatkoztatunk ki. Ez egy kevésbé megfogható, spirituális szeretet, ami az elfogadásról, a megbocsátásról és a bizalomról szól. Ez az érzelem nem korlátozódik a materiális térben, a szeretet legnemesebb és legtisztább formája a görögök szerint.
Pragma: a szeretet, ami hosszan tart
A pragma az a szeretet, ami hosszú évek partnersége alatt alakul ki két ember között. Ez az érzés rengeteg mindenen keresztülment, sokat formálódott és ért az évek során. Nem szenvedélyes, mint az erosz, és nem játékos, mint a ludus, sokkal nyugodtabb és stabilabb érzelem.
Philautia: önszeretet
Azt gondolhatnánk, hogy az önszeretet egy modern koncepció, pedig már az ókori görögök is felismerték annak fontosságát. A philia önmagunk elfogadásáról, tiszteletéről, a saját magunk iránt érzett szeretetről szól. Az ókori görögök úgy gondolták, ha képesek vagyunk magunkat szeretni, a mások iránt érzett szeretetünk is erősebb lesz.
Storgé: a családi szeretet
A storgé az a szeretet, amit családtagok, rokonok iránt érzünk. Ez a szüleink, a gyerekeink és a testvéreink iránt érzett kötődést is magába foglalja. A szeretet ezen fajtája biztonságérzetet ad, bizalmon és törődésen alapul.
Mania: a rajongó szeretet
A mania a szerelem birtokló, rajongó fajtája. Ezt érzi a féltékeny szerető vagy egy híresség megszállott rajongója. Ez az érzés gyakran jár társfüggőséggel, azzal az elgondolással, hogy egy másik személy megoldaná minden problémánkat, kiegészítene bennünket. Míg a görögöknél ez is csupán a szeretet egyik fajtája volt, manapság a maniát inkább egy egészségtelen párkapcsolat jeleként értelmezzük.
