New Music Friday Refresher-módra: a Playback Péntekben ismét a hét legizgalmasabb könnyűzenei megjelenéseit gyűjtöttük össze, ezúttal három lemezt és négy dalt hoztunk nektek, hogy jól induljon a hétvége.
Albumok
The Last Dinner Party: Prelude To Ecstasy
Szerencsére tartunk már ott, főleg ha a gitárzene trendjeit nézzük, hogy nem azt kell írnunk a Last Dinner Party nevű bandáról, hogy „a következő nagy csaj rockzenekar“. Nyugodt szívvel írhatjuk inkább, hogy „a következő nagy brit rockzenekar“ potenciálját hordozza magában a 2021-ben alapította indie-produkció, amely hosszú időre elnyújtott bemelegítés után végre megérkezett debütáló nagylemezével. A hájp óriási, Abigail Morriséknak pedig volt idejük rászolgálni a bemutatkozó anyaggal, amely nagyon egyértelműen elhelyezi a Last Dinner Party helyét a könnyűzene spektrumán. Ezen a spektrumon elsősorban olyan pontokat köt össze a londoni banda, mint a Florence & The Machine, az Abba, Kate Bush és David Bowie. Miközben dalaik néhol a punk nyers attitűdjével vannak hangszerelve, teátrális jellegük miatt mégis dísztermekbe illenek jobban, mint szagos kocsmákba. Ettől a manírtól, és attól, hogy végletekig ki van matekozva minden (a vizualitás főleg), olykor felmerülhet a megcsináltság vádja, de a Last Dinner Party ettől függetlenül is az utóbbi évek egyik legpotensebb zenekara, aminek nagyon magasan van a plafonja, és erről a debütlemez is bizonyosságot ad. (Maier P.)
Lee ‘Scratch’ Perry: King Perry
Tíz évvel azután, hogy bejelentette, egy csaknem végigszívott élet után lejött a fűről, megjelent Lee ‘Scratch’ Perry pályájának legutolsó nagylemeze. A dub és a reggae legendája élete végéig aktív maradt, még (2021-es) halála évében, 85 éves korában is dolgozott. A posztumusz, szerénytelenül King Perry címre keresztelt kiadvány izgalmas névsorral, Tricky, a Happy Mondays éléről ismert Shaun Ryder, Greentea Peng, Fifi Rong, Marta és Rose Waite közreműködésével érkezett. „Valami újat akart csinálni, valami mást, de továbbra is a dub keretei között“ – mondta a lemez producere, Daniel Boyle, aki még a Perry halála előtti napokban is együtt dolgozott a dublegendával. Az album zárószáma, a Goodbye lényegében Lee ‘Scratch’ Perry búcsúja az élettől és a hallgatóktól, amelyben a nyolcvanas éveit taposó előadó arról fantáziál, hogy hamarosan újra kisbaba lesz, hiszen újjászületik. Aztán amikor a dal végén elfogy a zene, már csak Perry hangját halljuk, ahogy a viszlátjait dobálja felénk. Ez az utolsó dal, amit Lee ‘Scratch’ Perry életében felvett: nemcsak a lemez, hanem egy évtizedeken átívelő életmű parádés, ugyanakkor mélyen megindító lezárása is egyben. (Kovács D.)
Kalibrál: Széthúz az ég
Nem először foglalkozunk a feltörekvő budapesti posztpunk szcénával, korábban a Soviet Monday EP-premiere is nálunk volt, most pedig egy újonnan feltűnő zenekar ötszámos lemezét ajánljuk. A budapesti Kalibrál (ahogy ők írják: .kalibrál) zenekar 2022 óta működik, de több koncertjük is volt már, mielőtt elkészítették bemutatkozó EP-jüket. A szintipop és a new wave irányába elhajló posztpunk anyagon az volt a cél, hogy visszahozzák azt a hangulatot, amikor az ember egy hosszú nap és nyolc óra munkahelyi funkcionálás után azzal vezet le, hogy autót vezet. „Melankolikus vágyódás egy sosem létezett idő után, egy másik hely után“ – írja az anyagról a banda, amelyet Nagy Márk énekes-gitáros, Jancsó László basszeros-vokálos, Varga Bence billentyűs-vokálos és Jurisits Marcell dobos-producer alkotnak. (Maier P.)
Számok
Beton.Hofi, Hundred Sins, Laurie, Dom Beats: Holnap megállnak az órák / Beton.Hofi, KizzaPing69: 16 tonna fehér hó
Nem először evez a drum'n'bass mezejére Beton.Hofi és Hundred Sins kettőse, akik a Bagirával már ráelőztek a műfaj mainstream sokadvirágzására. Ezúttal a múlt héten már emlegetett Laurie, illetve Dom Beats csatlakozott hozzájuk, hogy Bontovics Kati 1978-as, Holnap megállnak az órák című dalát mintázva összepattintsanak egy újabb potenciális slágert. A Miki357 klipjével érkező dallal együtt még egy szám érkezett: a groovy basszusszólammal felszerelt 16 tonna fehér hó, amelyen Schwarcz Ádi önmagával featel (a KizzaPing69 az ő alteregója). A két dallal Betton.Hofi bejelentette harmadik lemezét is, a 0 március 8-án, a nemzetközi nőnapon jelenik majd meg, április 13-án pedig élőben is bemutatja az MVM Dome-ban. (Maier P.)
Nicki Minaj: Big Foot
A popvilágot egész héten lekötötte Nicki Minaj és Megan Thee Stallion drámája – a tea igen komplikált, nálunk itt olvashattok róla bővebben –, de a zeneipar nem lenne az, ami, ha a fiaskó kirobbanása után Minaj nem dobott volna hatalmasat egy visszaszólogatós dallal, terminus technicusszal élve: egy diss trackkel. A Big Foot címében nem csupán a kanadai városi legendák szörnyetegére, azaz a Nagylábúra, de egyben arra a 2020-as esetre is utal, amikor Tory Lanez rapper lábon lőtte egy pisztollyal Megant. A dal Nicki Minaj narratíváját meséli el a balhéval kapcsolatban, a legkiemelkedőbb pontot pedig az outro monológja jelenti, amely alatt az énekesnő, szinte már ASMR-szinteken, bármiféle zenei aláfestés nélkül bocsánatkérésre kötelezi Megant. (Szécsi K.)
Co Lee: Szex 1
A magyar hiphop egyik legaktívabb hazai képviselője szinte biztosan az a Co Lee, akinek mindössze két hónapja jelent meg Doórral közös, A Program című lemeze. A Wavy-tag ezúttal egy klasszikusnak mondható jazzrap-dallal jelentkezett, amelyet WaTa prodolt, és a hazai színtér egyik legmenőbb szaxofonosa, a New Fossilsban is játszó Varga Dániel tesz teljessé. Co Lee sokszor meglepett már minket azzal, hogy kilépett a jellegzetes, vagány rapperperszónából, hogy érzékenynek vagy akár törékenynek mutassa magát. Kis túlzással itt is az utóbbiról van szó. Igaz, az „ez nem a gecigránát / valódi szájba élvezés“ nem a legromantikusabb kifejezése az úgynevezett intimitásnak, de a cél mégis valami ilyesmi lehet, és ez a cél üdvözlendő. (Maier P.)
Florence + The Machine: White Cliffs Of Dover
Az Apple TV+ egy különleges sorozattal készül nagyot dobbantani február 14-én, amelynek zenéjéhez a produceri székbe a 2010-es évek egyik legmeghatározóbb művésze, Jack Antonoff ült. A The New Look című sorozat a második világháború alatti párizsi divatiparról szól: Christian Diort Ben Mendelsohn, Coco Chanelt pedig Juliette Binoche alakítja majd. A francia főváros zenei aláfestéséhez Antonoff olyan művészeket kért fel, mint Lana Del Rey, Matthew Healy a 1975-ból vagy Nick Cave, akik a korszak meghatározó szerzeményeinek adnak modernebb hangzást. A héten már kaptunk egy kis ízelítőt is: a Florence Welch vezette Florence + The Machine Walter Kent és Nat Burton 1941-es szerzeményét, a (There'll Be Bluebirds Over) The White Cliffs of Dovert dolgozta fel. (Szécsi K.)
