Mindenkivel előfordul, hogy kissé túlzásba esik a shoppingolással, és olyan dolgokat is megvásárol, amikre valójában egyáltalán semmi szüksége. De mi van akkor, ha a vásárlási láz soha nem múlik el, és a mindennapi életre is hatást gyakorol?
Ha függőségekre gondolunk, legtöbbször az alkoholizmus és a drogfüggőség az, ami rögtön eszünkbe jut. Bár a leggyakoribb szenvedélybetegségek valóban valamilyen tudatmódosító szerhez, alkoholhoz, nikotinhoz, fűhöz vagy épp ópiátokhoz köthetőek, ráfüggeni tulajdonképpen bármire rá lehet. Beszélhetünk internetfüggőségről, rá lehet csúszni a pornóra és a szexre, a szerencsejátékra, és igen, még a vásárlásra is.
A függőségeket kutató Máté Gábor addiktológus és pszichoterapeuta szerint a szenvedélybetegség „kényszeresen ragaszkodást jelent, amelyet az érintett személy képtelen uralma alá vonni. Az addikt viselkedés időről időre visszatér, de legalábbis fájdalmas sóvárgást okoz, ha a függő ember nem jut hozzá szenvedélye tárgyához“. Mint írja:
A megvonás ingerlékenységet, szorongást vagy félelmet okoz. Az addikt viselkedés belső automatizmus, amely az akarat ellenére is aktiválódik.
A függő személy tehát tulajdonképpen elveszti a kontrollt valaminek a használata vagy bizonyos cselekvések felett.
@madisonshaulss HAUL TIMEEEEE #FYP#shopaholic#shoppingspree#haul♬ original sound - madison
A TikTok-on 1,5 milliárdszor kerestek rá a #shopaholic kifejezésre. A hashtaggel ellátott videók nagy része azonban haulokról és vásárlási tippekről, nem pedig egy szenvedélybetegségről szólnak.
A szenvedélybetegségek kialakulására számos tényező hatással van. Bár kódolva lehet a génekben a függőségre való hajlam, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy valaki biztosan szenvedélybeteg is lesz. A szocializáció, a pszichológiai hatások és traumák mind előhívhatják az addikciót. Kimondottan a szerhasználóknál pedig a kémiai és fiziológiai függőség hatására alakul ki a szenvedélybetegség. Meglepő módon azonban a játék- vagy vásárlásfüggőknél is jelentkezhet kémiai függőség, mivel a test pozitív fiziológiai és hormonális választ ad arra, ha az egyén a függőséget okozó tevékenységet végzi. Erre az eufórialöketre pedig ugyanúgy rá lehet függeni, mint a drogokra – nem csak pszichésen.
Elnézőek vagyunk a vásárlásfüggőséggel
Ha a vásárlásfüggőségről van szó, a legtöbbünknek jómódú nők és férfiak képe ugrik be, akik túl sokat költenek dizájnercuccokra, és nem gondolunk arra, hogy ez egy komoly mentális betegség is lehet. Ezt a képet valószínűleg azoknak a hollywoodi filmeknek és sorozatoknak köszönhetjük, amelyekben a vásárlásmánia teljesen természetes része a mindennapoknak, a folyamatos fogyasztás az élet velejárójaként van bemutatva.
A Született feleségek Gabyje sosem gondolkodott el azon, hogy túlzásba vinné a shoppingolást, Carrie Bradshow egyik legfontosabb karakterjegye az volt, hogy minden pénzét cipőkre költi, és az Így jártam anyátokkal Lilyjének sem lett különösebb gondja abból, hogy több ezer dolláros tartozást halmozott fel a vásárlásaival.
Gyerekkorom egyik meghatározó filmje az Egy boltkóros naplója volt, ami – ahogyan a címből is kiderül – egy vásárlásfüggő lány történetét meséli el. Annak ellenére, hogy ez volt az első (és talán egyetlen) olyan hollywoodi mozi, ami dedikáltan a függőségek ezen típusával foglalkozik, a romkom nem meglepő módon nem vette túl komolyan ezt a témát. A főszereplő, Rebecca hatalmas tartozást halmozott fel vásárlásmániája miatt, de [spoiler] a film végére azt bármiféle pszichológiai segítség nélkül sikerül leküzdenie, visszafizeti az adósságát, és még a kiszemeltjével is jól alakulnak a dolgok. Ám a valóságban a vásárlásfüggőség sajnos egyáltalán nem ilyen.
Onio micsoda???
Az oniománia, vagyis a vásárlásfüggőség, olyan viselkedési függőség, amely kényszeres vásárlással jár. A függők a vásárlást a negatív érzelmek, a szorongás és a depresszió elkerülésére használják, attól érzik jobban magukat. Társadalmilag az egyik leginkább elfogadott függőség, hiszen mindenhonnan azt a visszajelzést kapjuk, hogy teljesen természetes, ha a vásárlás boldoggá tesz bennünket. Persze nem mindenki vásárlásfüggő, aki gyakran megy el új cuccokat venni magának. De akkor mi különbözteti meg a függőt valakitől, aki egyszerűen csak szeret shoppingolni?
Pénzügyi problémákat okozhat számára a függősége, adósságokat és tartozásokat halmozhat fel csak azért, hogy továbbra is vásárolni tudjon. A függőség hatással lehet a személyi kapcsolataira, mivel a további vásárlások érdekében a függő személy eltitkolja, ha túlköltött, esetleg hazugságokkal kér kölcsönt másoktól. A vásárlásfüggőség leküzdéséhez sokszor pszichológiai vagy pszichiátriai segítségre van szükség.
Nem kell megijedned, ha néha te is impulzusvásárolsz vagy megveszel egy-egy drágább cuccot. Arról viszont időről időre érdemes elgondolkodnunk, hogy miért adunk pénzt olyan dolgokért, amikre valójában nincs is szükségünk, vagy hogy valóban örömet tudnak-e szerezni nekünk a túlárazott tárgyak.
Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, ne félj felhívni az egészségvonalat, melynek száma 1812.