Sőt a népcsoport mintegy kétezer éve nem is létezik – ez Pócs Alfréd, egri önkormányzati képviselőt nem igazán érdekli.
A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) népszámlálásából beérkezett adatok alapján kiderült, hogy hazánk még színesebb etnikailag, mint azt eddig gondoltuk volna. 2439-en vallják magukat szkítáknak, sőt 345-en még hunoknak is.
Egyébként elég könnyű visszavezetni, honnan is jön a szkíta etnikum hazai hitelesítése. Pócs Alfrédnak köszönhetjük, hogy Magyarországon elismert népcsoporttá váltak a – régi magyar névvel – szittyák. Az ortopéd orvos és egri önkormányzati képviselő indított aláírásgyűjtést, aminek az volt a célja, hogy kérelmezhessék, hivatalosan is nemzetiséggé nyilvánítsa a szkítákat az Országgyűlés. 1000 aláírás volt az alapfeltétel, végül 1371 jött össze. Ám az Országgyűlés mégsem adta meg a szkítáknak az etnikai hitelt a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására támaszkodva, hiszen a szkíták mintegy kétezer éve nem léteznek.
A járvány idején Pócs Alfréd az Orvosok a Tisztánlátásért Egyesület egyik vezetőjeként többször vírusszkeptikus véleményének adott hangot, kampányolt a maszkviselés mellett, praktizálása alatt nem is hordta azt (emiatt később a gyöngyösi kórház el is bocsátotta), de felszólalt az 5G-s mobiltornyok egészségre veszélyes hatásai miatt is. 2021-ben egyébként meg is kapta a Laposföld-díjat, amit tavaly Magyarország elsőszámú gyermekpszichológusa, Bagdy Emőke vihetett haza.
