Mi az? Majdnem minden közintézményen ott van (kivéve a Parlamenten), csillagok vannak rajta és kéken világít?
Az európai egység jelképe, a nemzeti zászlók rendszeres kísérője visszaköszön számos közintézményről, plakátról és megszámlálhatatlan kézfogás hátteréből. Karácsonyfadíszektől kezdve esernyőkön, rugdalózókon, felespoharakon át szinte mindenütt megtalálható. A jelenléténél pedig csak a hiánya feltűnőbb – a magyar Parlamenten például 2014 óta nincs kint az uniós zászló.
Ma már aligha akad hazánkban olyan, aki ne tudná álmából felkeltve is maga elé idézni az EU-brand legfontosabb elemét, a csillagos kék lobogót. Talán kevesen tudják, hogy a közös európai zászló ötlete – csak úgy, mint az EU himnuszaként számontartott Örömóda – valójában nem is egy uniós intézménytől indult. Az összeurópai szimbólum iránti igény egy emberi jogi szervezet, az Európa Tanács tagjaiban fogalmazódott meg először 1950-ben. A cél egy olyan jelkép létrehozása volt, amely magába foglalja valamennyi európai ország kultúráját és tradícióit – ezt azonban korántsem volt egyszerű kivitelezni. A lobogónak ugyanis egyszerre kellett szemrevalónak, méltóságteljesnek és a közös civilizációnk szimbólumának, egy európai emblémának lennie, amely hagyományőrző funkciót tölt be, ugyanakkor nem szít viszályt a nemzetek közt.
Száznál is több ötlet versengett – köztük művészek és teljesen amatőr alkotók munkái –, míg végül öt év elteltével győzött a ma ismert ikonikus embléma. A pályamunkák között egészen meredek dizájnok is előfordultak. Akadt köztük háromszöges, tigrises, szélrózsás, olimpiai ötkarika inspirálta és olyan verzió is, amely simán megoldotta volna az Alex Soros ujja által generált problémát az óriásplakátokon.
Alapvetően azonban három fő irányba gondolkodtak az alkotók:
Keresztény? Európa.
Nagy népszerűségnek örvendett egyfelől a (vörös) kereszt, mint ősi európai szimbólum, ennek egyik fő szószólója, a páneurópai mozgalom elindítója, Richard Coudenhove-Kalergi gróf volt. Törökország azonban vallási okokra hivatkozva megvétózta ezt, majd pedig a muszlim hívők kedvéért félholddal kiegészített változatot is.
E, mint Európa
Több dizájnhoz is mintaként szolgált az Európai Mozgalom fehér alapon zöld „E” betűt formázó zászlója, hol egy magányos E, hol pedig egy négy E-ből álló kereszt formájában, de a fradista színkombó jó pár kereszt és csillag alapú tervet is inspirált.
Star Wars
Végül azonban győzött Hollywood, és a választás két csillagos koncepcióra szűkült. Az egyik döntős Salvador de Madariaga, a reménybeli eurokraták kedvenc elitegyeteme, a College of Europe társalapítójának pályaműve lett. Madariaga zászlóján a sötétkék háttéren elhelyezkedő nyolcágú csillagok konstellációt alkotnak, amelyek az akkori ET tagállamok fővárosait, valamint Strasbourgot, a szervezet székhelyét jelölik. A Miniszteri Bizottság azonban végül Arsène Heitz ötletére voksolt. Az Európa Tanács postaszolgálatának alkalmazottja a zászló projekt koordinálásával megbízott Paul Lévy felkérésére 20 tervet is beadott, ezek között volt az is, amelyet ma Európa egyik fő szimbólumaként ismerünk.
1985-ben az Európa Tanács jóváhagyásával az EU elődjének számító Európai Gazdasági Közösség (EGK) is hivatalos jelképének választotta a zászlót, amelyet először 1986. május 29-én vontak fel az Európai Bizottság székháza előtt. Bár az EU-t megreformáló Lisszaboni Szerződésbe végül nem került be a zászló és az egyéb jelképek, mivel egyes európai politikusok szerint ez a nemzeti öntudat csorbulását okozta volna az uniós országokban, 16 tagállam, köztük Magyarország is, hitet tett a négy szimbólum – a lobogó, a himnusz (Örömóda), az „Egyesülve a sokféleségben” szlogen, valamint a május 9-én ünnepelt Európa-nap – mellett.
Mit jelképez Európa zászlója?
Az égszínkék háttér előtt kör alakban elhelyezkedő 12 aranycsillag az európai népek egységét szimbolizálja. A csillagok száma nem a mindenkori tagállamok számától függ – hiszen akkor minden egyes bővítésnél le kéne cserélni a zászlót –, a választás azért esett a 12-es számra, mert a teljességet és a tökéletességet jelképezi. Ennyi hónap, csillagjegy, apostol, olümposzi isten meg bordapár van, és ennyi évesnek kell lenned ahhoz is, hogy a szüleid nélkül megnézhess egy normális filmet. A csillagok a harmónia és a szolidaritás jegyében kört alkotnak, ám nem érnek egymáshoz, így mutatják, hogy Európa nyitott a világra.
EU-Vinci kód
A 12 csillagból álló koszorú egyes híresztelések szerint nem csupán az univerzális harmónia manifesztációja, hanem a keresztény PR diadala. Köztudott, hogy az EU alapítóatyái közül többen, például Konrad Adenauer és Robert Schuman is buzgó katolikusok voltak, amit akkoriban nem nézett mindenki jó szemmel. Az európai integrációs törekvések mögött katolikus összeesküvést sejtettek, melynek szálai a Vatikánba vezettek. Ha hinni lehet a pletykáknak, egyebek mellett Margaret Thatcher is támogatója volt az elméletnek, amely a feltevések szerint a Brexithez vezető út első lépcsőfokának is tekinthető. (2023-ból nézve meglehetősen furcsának tűnhet, hogy a nemzeti szuverenitásért kampányolók szerint anno éppen a katolikus egyház jelentette a legnagyobb veszélyt Európa jövőjére.)
De vissza a zászlóra. Történt egyszer, hogy egy bizonyos Pierre Caillon atya 1987 nyarán a lisieux-i karmelita monostor előtt összefutott Arsène Heitz-cal, aki állítólag elárulta neki, hogy az európai zászlót egy vallási jelkép, a szeplőtelen fogantatást ábrázoló csodás érem ihlette. Ennek előlapján a Szűzanya, míg hátoldalán Mária kereszttel koronázott monogramja látható, amelyet 12 csillag vesz körül. Ezt erősítendő, ugyanabban az évben Heitz maga is a „Miasszonyunk lobogójaként” utalt az általa tervezett zászlóra. Ha pedig mindez nem lenne elég annak bizonyítására, hogy az uniós zászló krónikáját titkon Dan Brown írta, érdemes hozzátenni, hogy a jelképet 1955. december 8-án, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén fogadták el hivatalosan.
Turai Barnabás: Brüsszel influenszerekkel támad!? – A brüsszeli propaganda áldozata lettem
tegnap 11:42 -kor
Egy napba öltözött, vajúdó Mária a Jelenések könyve 12. (!) fejezetében is felbukkan a fején (na vajon?) 12 csillagból álló koronával. Nem meglepő, ha mindezek után egyesek a próféciák beteljesülését, mi több a Római Birodalom újjászületését vizionálták az EU létrejöttekor (lásd: Római Szerződés). Olyan konteó is fellelhető, mely szerint az ET katolikus tagállamainak képviselői, akik pontosan tisztában voltak a 12 csillag mögött megbúvó keresztény szimbolikával, egy titkos meetingen döntöttek a zászlóról, majd a hivatalos voksolásnál megvezették a protestáns társaikat, akik mit sem sejtve leszavaztak a Heitz-féle tervre.
Paul Lévy persze tagadta, hogy a zászlóról döntő bizottság tudott volna bármiféle vallási kötődésről, de azért érdekes eljátszani a gondolattal: mi van, ha minden alkalommal, mikor felvonják az EU zászlóját, öntudatlanul Szűz Mária kultuszát dicsőítjük?
