1 milliónál is többen élnek a világ legnagyobb nyomornegyedében, az indiai Dharaviban. Mumbai legendás negyedét most a valaha volt legnagyobb városrendezési projekt számolná fel.
Dharavi eredetileg halászfalu volt, mára viszont Mumbai egyik legnagyobb szemétlerakója. A szörnyű higiéniai körülmények között egymillió ember él, jellemzően a kasztrendszer alján elhelyezkedő állampolgárok. A lakók a környező gyárakban dolgoznak, iszonyatosan kevés pénzért, általában mérgező anyagokkal, mindenféle védőfelszerelés nélkül. Éppen ezért rendszeresek a járványok, a szűk, de elképesztően zsúfolt utcákon nagyon gyorsan terjednek a fertőzések, betegségek.
A világ harmadik leggazdagabb embere közbelép
Az embertelen körülmények annak ellenére is szúrták a mumbai vezetés szemét, hogy Dharavi éves szinten közel 700 millió dollárt termel az országnak. A nyomornegyed felszámolása viszont kemény diónak bizonyult, rengeteg alkalommal futottak már neki, viszont rendre beletört a városvezetés bicskája. Idén viszont nagyon úgy néz ki, hogy megtalálták a megoldást, méghozzá Gautam Adani személyében. Az indiai dollármilliárdos neve itthon talán kevésbé cseng ismerősen, ellentétben Elon Muskkal, ennek ellenére ő a világ jelenlegi harmadik leggazdagabb embere, vagyonosabb például Jeff Bezosnál, vagy éppen Warren Buffettnél is.
Az már most biztos, hogy az indiai állam 600 millió dollárnál is többet szán a projektre, a megvalósítás mikéntje viszont még nem egyértelmű. A kormány bejelentése szerint 68 ezer ember elhelyezéséről már gondoskodtak, őket egy 27 ezer négyzetméteres lakóépületben szállásolnák el. De vajon mi lesz a többiekkel? A projekt vezetője szerint várost húznának fel a városon belül, jól átgondolt módszerekkel 253 hektáron építenének fel új lakókörnyezetet Dharavi lakosainak.
A nyomornegyed lakói szerint Adani eddig megvalósult projektjeivel is rengeteg probléma volt, legutóbb például egy 900 millió dollár értékű kikötőt épített, ezzel jelentős károkat okozva a helyi halászközösségeknek. Elmondásuk szerint Dharavi lebontása elképesztő veszteségeket okozna a közösségnek, míg a városvezetés érthető okokból meg szeretné szüntetni a negyedet.
