„Nálunk nincs halloween, nálunk mindenszentek és halottak napja van.” Ugye?
Mindjárt vége az októbernek, eljött az év azon pontja, amikor vérre menő kommentháborúkat lehet vívni arról, hogy okés-e ünnepelni a halloweent, vagy Magyarországon csak és kizárólag mindenszentek van. De miről szólnak ezek az ünnepek? És tényleg annyira különböznek egymástól, mint amennyire az elsőre látszik?
Az angolszász országokban az ősz egyet jelent azzal, hogy végre itt van a tökfaragás, a horrorfilmek és a forró csoki ideje. Sokan pókhálóval, kamudenevérekkel és műcsontvázzal díszítik fel az otthonaikat, hogy így hangolódjanak az ünnepre, mások Stephen King-regényeket bújnak, és minden évben újranézik valamelyik horrorklasszikust.
Az Egyesült Államokban a halloween a legnagyobb nem hivatalos ünnep, az amerikai lakosok több mint 70 százaléka tartja valamilyen formában a halloweeni szokásokat. A jellegzetes faragott töklámpások, a beöltözős bulik és a „csokit vagy csalunk” kiáltások mind nélkülözhetetlenek egy jó halloweenhez. Az elmúlt években Magyarországon is egyre népszerűbbé váltak a jelmezes bulik, és az sem szokatlan, hogy kisebb városokban, településeken édességért indulnak az elmaszkírozott gyerekek.
Havi sneakerjelentés: Aminé középiskolája, a Simpson család halloweenja és a karácsony ihlette november legkeményebb lépőit
2024.11.7 10:48
Nem mindenkinek tetszik azonban, hogy a halloween itthon is teret nyer. A közösségi médiában (leginkább a Facebookon) évről évre megosztó témaként merül fel a halloween és a mindenszentek kérdése. Egyesek úgy gondolják, hogy nem kellene Magyarországra új, „divatünnepeket” behozni, és a beöltözés, az ijesztgetés voltaképpen a mindenszentek és a halottak napja meggyalázása. A másik tábor ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy fontos a nyitottság az új szokások felé, és a két ünnep egymás mellett is tökéletesen megfér.
Bár a Facebookon valószínűleg nem mi fogunk rendet tenni, azért fontos tisztázni, hogy mikor és mit is ünneplünk pontosan. Az október 31-én ünnepelt halloween az ősi kelta samhain ünnepből ered, ami az évszázadok során római és modern nyugati szokásokkal vegyült. A kelták úgy hitték, hogy október utolsó estéjén a világunk és a túlvilág közötti határ elvékonyodik, és a holtak visszatérnek, beköltözhetnek az élőkbe. Ezért ilyenkor ijesztő jelmezekbe, maskarába kell bújni, így a szellemek azt hiszik, hogy közülük valóak vagyunk, és nem fognak megszállni bennünket.
Pogány szokásokhoz kapcsolódik a lámpás- és mécsesgyújtás is: samhain idején máglyákat raktak azzal a céllal, hogy elijesszék a holtakat és az ártó szellemeket. A mécses lángja viszont nemcsak elriaszt, hanem az elhunyt családtagoknak, eltávozott szeretteinknek is utat mutat. A halloween elnevezés a 16. században alakult ki Írországban, amikor a már korábban bevezetett keresztény ünnep, a mindenszentek előtti estét All Hallows Evenre, vagyis minden szentek estéjére keresztelték. Ebből született meg később Skóciában a ma is ismert, egyszerűsített változat, a halloween.
A mindenszentek, amit november 1-jén ünneplünk, szintén a pogány ünnepekhez és régi népszokásokhoz kapcsolódik. A keresztény ünnepek egy jelentős része a mezőgazdasági munkálatokhoz igazodó népi ünnepekből és szokásokból alakult ki. A katolikus egyház tudatosan alakította át a pogány ünnepeket hivatalos, egyházi ünnepekké azzal a céllal, hogy a nem keresztény ünnepek eltűnjenek a köztudatból. IV. Gergely pápa 835-ben rendelte el, hogy október 31. legyen Szűz Mária és a mártírok emléknapja. Ebből alakult ki végül november 1-jén a mindenszentek és november másodikán a halottak napja. A keresztény hit szerint ilyenkor emlékezünk meg az üdvözölt lelkekről. Magyarországon a mindenszentek pirosbetűs ünnep, munkaszüneti nap. Ilyenkor szokás ellátogatni a temetőbe és mécsest gyújtani elhunyt szeretteinkért.
Halottak napja mindenszentek után egy nappal, november másodikán van. A néphit szerint a mindenszentek és a halottak napja közti éjjelen a templomban a halottak miséznek. Ilyenkor a népszokás szerint cipót sütöttek a halottaknak, amit aztán odaadtak a szegényeknek és a koldusoknak. A kereszténységben ilyenkor az üdvösséget még el nem nyert, tisztítótűzben lévő hívekre emlékezünk.
A világ egyik legnagyobb filmstúdiója és üdítőmárkája megfejtette a tökéletes marketingmódszert a Z generáció eléréséhez?
2024.10.31 17:02
A közhiedelemmel ellentétben a halloween nem a gyászolókon való gúnyolódásról vagy a démonilázásról szól. A legtöbb modern ünnep és a keresztény ünnepek nagy része évszázadokkal vagy akár évezredekkel ezelőttre nyúlik vissza, rengeteg különböző hitvilág és kultúra alakította át azokat olyanná, amilyen formában ma ismerjük őket.
