2023.11.14 17:38
Olvasási idő 3:52
Szöllősi Anna

Az étkezési zavar egy rendkívül magányos betegség: így ismerheted fel, ha valaki bajban van körülötted

Az étkezési zavar egy rendkívül magányos betegség: így ismerheted fel, ha valaki bajban van körülötted
Forrás IMDB / Netflix / To The Bone
ÉLETMÓD BETEGSÉG ÉTKEZÉSI ZAVAR MENTÁLIS BETEGSÉG

Az étkezési zavarban szenvedők átlagban napi több órát foglalkoznak a testükkel, és 52 percenként meghal valaki a betegség következményeiben. A mentális kór gyakran kényszeríti hazugságra elszenvedőjét, ezért felismerni sem mindig könnyű feladat.

Az étkezi zavar mint gyűjtőfogalom olyan betegségeket ölel fel, mint az anorexia, a bulimia, az orthorexia, (megszállottság az egészséges táplálkozással), a bigorexia (egészségtelen mértékű testmozgás) vagy a falászavar. Bár az egyes betegségek tünetei eltérőek, közös bennük az ételekkel való egészségtelen viszony, amit közel sem csak a vékonyabb test iránti vágy vezérel. 

Egy betegség, ami hazugságra kényszerít

Nehéz kiszúrni az étkezési zavart, mert az emberek gyakran elrejtik a betegséget, titkolják, vagy nem is tudják, hogy problémájuk van – például a falászavarnál a rohamokat sokan még maguk sem veszik komolyan, és tévesen a gyenge akaraterőnek tulajdonítják

– mondta Veronika Kolejáková pszichológus a szlovák Refreshernek.

A bálna Forrás IMDB

Ez a kór azért is alattomos, mert nehéz tetten érni kialakulásának pillanatát: az anorexia vagy a bulimia általában az egészséges táplálkozás vagy a méregtelenítés iránti érdeklődéssel szokott kezdődni. Nem ritka az sem, hogy a kórosan kis adagokat a beteg az egészséges életmód számlájára írja, a túlzott testmozgásra éjszaka kerül sor, a falási rohamokra pedig titokban, így a dolog rejtve marad a környezet elől. Magányos betegségről van szó, az érintettek csupán 25 százaléka tud vagy mer segítséget kérni.

A pszichoszomatikus betegségeket tekintve az étkezési zavaroknál a legmagasabb a halálozási arány: a statisztikák szerint 52 percenként meghal valaki az étkezési zavar következményei miatt.

És hogy miért titkolják el a betegséget? A kontrollvesztés érzése például a falásrohamoknál erős szégyenérzettel és félelemmel jár amiatt, hogy a környezet mit fog gondolni, hogyan fog reagálni a betegség tényére. Ezzel szemben az anorexiás betegek a saját testük feletti kontrollgyakorlást tapasztalják meg a fogyással, ami kvázi mankóként szolgál.

Kinél van jelen? 

A betegek gyakran érzékeny, átlagon felüli intelligenciával rendelkező, maximalista és teljesítménycentrikus emberek, gyerekként pedig gyakori, hogy a „jó tanuló, jó sportoló“ típus esik bele a betegség csapdájába. Kialakulás szempontjából általában a serdülő- és tinédzserkor a legkritikusabb időszak, ha azonban a páciens nem kap időben diagnózist és szakszerű segítséget, felnőttkorig is elhúzódhat. A betegség nem azonosítható csupán a nem és a kinézet alapján, a közhiedelemmel ellentétben nőket és férfiakat egyaránt érint, sőt az étkezési zavarban szenvedők negyede férfi.

Kiemelt tartalom
Néhány jótanács, hogy túléld az allergiaszezont Néhány jótanács, hogy túléld az allergiaszezont 3 nappal ezelőtt

A neveltetés, a genetika, a reklámok és közösségi média által erőltetett kép, a társadalmi normák és konvenciók mind szerepet játszanak az étkezési zavarok kialakulásában. Kockázatot jelenthet még, ha az evészavar jelen van valamelyik családtagnál, ha kóros étkezési szokásokat láttunk otthon, vagy ha közvetlen környezetünkben túlzott hangsúlyt fektetnek a tökéletes külsőre.

Hogyan vedd észre? 

A tünetek vészjósló jelek lehetnek a beteg környezete számára, három nagy kategóriába sorolhatjuk őket:

  1. Étrendi változások: az adagok csökkenése/növekedése, egyes étkezések kihagyása, túlzott kalóriaszámolgatás, szokatlan kifogások, nagy mennyiségű étel eltűnése. 
  2. Viselkedésbeli változások: elszigetelődés, nagyfokú összpontosítás az ételekre, hirtelen megváltozott öltözködési stílus, kedvetlenség vagy ingerlékenység.
  3. Testi változások: gyors fogyás vagy súlyváltozás, hidegérzékenység, gyakori hányás, duzzadt arc, az ízületek vagy a fogak sérülése, ájulás, fáradtság, hajhullás, kimaradt menstruáció. 
Forrás Budapesti Dokumentumfilm Fesztivál / Ön-Kép c. dokumentumfilm

„Egyél rendesen, és szedj fel pár kilót!“

A ma annyira divatos toxikus pozitivitás mintapéldája, amikor azt mondjuk egy testképzavaros embernek, hogy kezdjen el normálisan enni, ilyen egyszerű, ez majd mindent megold (mintha egy depressziósnak azt mondanánk, mosolyogjon többet.) Az étkezési zavar egy komplex betegség, ahol a táplálkozás, az érzelmek, az önbecsülés és a túlkompenzálás fogalmai nem elválaszthatók egymástól. A gyógyulásig vezető útnál kiemelkedően fontos szerepe van a támogató környezetnek és a megfelelő szakembernek. Fontos, hogy érzékenyen és türelemmel forduljunk ahhoz, aki étkezési zavarral küzd. Adjuk tudtára, hogy érdeklődünk iránta, de érdemes néha elvonatkoztatni a betegségtől, és nem feltétlen jó csak a diagnózisról, a fogyásról vagy az étkezésről beszélni, mert a beteg ettől könnyen bezárkózhat. 

A más kontextusban talán bóknak számító szavak itt máshogy hathatnak: a páciensek gyakran számolnak be, hogy az olyan dicsérő mondatok, mint például az „egészségesen nézel ki“ vagy „de jó, hogy végre normálisan eszel“ késleltethetik a gyógyulást, további szorongást válthatnak ki, és félelemmel tölthetik el a beteget, hogy meghízott és nem elég karcsú.  

Egy ilyen súlyos mentális betegségnél nem elég a tüneti kezelés, mint egy influenzánál, a pszichés gyógyulásig vezető út is hosszú folyamat, ami több évig is eltarthat. Andrea Hrašková a szlovák Refreshernek mesélte el a történetét: hiába tudta, hogy híznia kell, mégis bojkottált minden erre irányuló törekvést.

Kiemelt tartalom
Segítene, ha őket is embernek látnánk – Beszélnünk kell a sportolók mentális egészségéről Segítene, ha őket is embernek látnánk – Beszélnünk kell a sportolók mentális egészségéről 2024.1.28 10:03

„A kezdeti fogyásnál csomó bókot kapsz, hogy milyen jól nézel ki. A fogyás azonban lassan összeforr a dicsérettel és az elismeréssel. Amikor a testsúly egy bizonyos szint alá csökken, az agyban neurobiológiai változások mennek végbe, amik oda vezetnek, hogy még inkább nem kell enni. Az ember már nem érzékeli objektíven a testét. Nem látja, hogy sovány, még akkor sem, ha a környezete felhívja rá a figyelmét“ – magyarázza Andrea.

Ennek következtében az agy nem termel elég endorfint, így jellegzetes tünet lehet a depresszió, a sírás, ami további kudarcérzéshez, az önbecsülés és az önértékelés teljes összeomlásához vezet. Paradox módon az étkezési zavarral küzdő betegek stresszel való megküzdésének egyik módja a falási roham, hiszen ilyenkor boldogsághormonok szabadulnak fel. De van egy bökkenő, mégpedig az étkezést követő bűntudat. Az étkezési zavarok közötti határvonal tehát nagyon vékony. Ha például valaki anorexiával kezdte, egy idő után áteshet a bulimiába vagy a bigorexiába (amit fordított anorexiának is neveznek: amikor valaki a túlsúlytól való félelem helyett az izomnövelés megszállottjává válik).

Akkor mit tehetünk? 

A jó hír az, hogy az étkezési zavarok gyógyíthatók, bár a kezelés bonyolult, nem lineáris és gyakran visszaeséssel jár. A legfontosabb, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez forduljunk, aki kezelést javasol.

Az ember eljuthat abba az állapotba, amikor elégedett önmagával, egészséges viszonyban van az étellel, képes funkcionálni a mindennapi életben. Viszont valószínűleg mindig mást fog jelenteni az étkezés, a fizikai következmények pedig egy egész életen át magukkal ránthatnak

– mondta el Andrea.

Serdülőkori Evészavar Ambulancia a Heim Pál Kórházban működik, és a SOTE Klinikai Pszichológia Tanszéken is van evészavarokra specializálódott szakambulancia. A megfelelő szakember megtalálásához kérhetünk segítséget a háziorvostól, krízis esetén pedig hívhatjuk a 0–24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot is a 116-123-as számon.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!