Bármennyire is szeretjük a szüleinket, a legtöbbünk nem jókedvében ragad velük egy háztartásban. Az elszabaduló árak miatt a magyar huszonévesek között is nagyot ugrott azok aránya, akiknek gőzük sincs, mikor tudnának kitörni a szüleik otthonából.
2022-ben jelentősen nőtt azoknak a 19-29 éves fiataloknak az aránya, akik jelenleg a szüleikkel élnek, és bizonytalanok abban, hogy mikor hagyhatják el a “mamahotelt” – derült ki nemrég egy felmérésből.
A K&H harmadik negyedéves ifjúsági kutatását az Infostart szemlézte: a szüleikkel egy háztartásban élő fiatalok csaknem fele (48 százaléka) nem tudta megtippelni, hogy mikor fog elköltözni otthonról – és ez az arány jóval magasabb az egy évvel korábbi 37 százaléknál.
A kutatás szerint a bizonytalanok számának emelkedése összefüggésbe hozható az egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezettel, az infláció emelkedésével, valamint a rezsi- és egyéb megélhetési kiadások növekedésével. Ilyen környezetben sok huszonéves számára jelenthet biztonságosabb hátteret a “mamahotel”.
Szoszi, fifék, szoba és ellátás 40 ezerért jöhet?
Mint kiderült, a szüleikkel élő fiatalok több mint fele (54 százaléka) beszáll a fenntartási költségekbe. És ebben például javítottunk az elmúlt években: 2021-ben ez még a 46 százalékukra volt igaz, míg 2020-ban csak 35 százalékuk járult hozzá a lakhatási kiadásokhoz.
Mamahotel és függetlenség: le lehet válni a szüleinkről, miközben otthon élünk?
2024.1.24 18:01
Hogy mennyivel illik beszállni? Ez természetesen családonként, illetve keresetenként változhat, de a felmérés szerint azok, akik beszállnak az otthoni kiadásokba, havonta átlagosan 40 ezer forintot fordítanak erre – ez a szám egyébként megegyezik az egy évvel korábbi összeggel, úgyhogy nem feltétlenül követi le az inflációt, kevesebb kiadást fedez.
A felmérés szerint a szüleikkel élő fiatalok átlagosan 26 éves korukban költöznének el otthonról: ugyanez 2018-ban 28 év, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben pedig egyaránt 25 év volt. Azok pedig, akik már megpattantak a mamahotelből, valójában átlagosan 20 éves korukban tették meg ezt.
Egyre kevesebben ragaszkodunk a saját lakáshoz
A K&H ifjúsági indexe a fiatal felnőttek lakásvásárlási hajlandóságát is vizsgálta: az idei harmadik negyedévben végzett felmérésükből az derült ki, hogy már kevesebben gondolják pénzkidobásnak az albérletet.
A bank megbízásából készült felmérést a Napi.hu szemlézte: mint kiderült, a 19-29 éves korosztályban a korábbi 8-17 százalékról 20 százalékra emelkedett azok aránya, akik akár az egész életüket el tudják képzelni bérelt lakás(ok)ban.
A kutatás szerint a fiatal felnőttek 20 százaléka úgy látja: a mai világban felértékelődött a mobilitás, sokszor célszerűbb bérelt lakásban élni, mert a saját lakás inkább kötöttség. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden ötödik fiatal számára fontos tényező a rugalmasság.
Tényleg luxus lett az önálló élet?
A mamahotelben ragadt fiatalok és a családi fészekbe visszarepülő bumeránggyerekek helyzetéről nemrég részletesebb cikkben is beszámolt a Refresher. A KSH 2019-es számai szerint hazánkban a 18–34 évesek 62 százaléka lakott együtt a szüleivel, majd a koronavírus-járvány és a világválság csak tovább nehezítette a helyzetet.
Város vs. vidék: miért szeretne egyre több fiatal a természet közelébe menekülni?
2023.11.27 18:02
Egy amerikai kutatás szerint az Egyesült Államokban a milleniumi és a Z generáció mintegy 32 százaléka költözött haza a világjárvány idején, sokuk pedig a korlátozások feloldása után is a szüleivel maradt. Ha bővebben érdekel a probléma, olvasd el a témában írt, korábbi cikkünket is!
