Kedd 2022.11.29

Keresés a Refresher.hu-n

Vissza
Megosztás
Keresés
Több
Társadalom
Masszi-Rigó Csilla
2022.11.19 15:17
Olvasási idő  3:35

Nők tízezrei az utcán, égő hidzsábok, gyilkoló „rendőrök” – Ez történik Iránban

Több száz halott, tömegbe lövő hatóságok, hidzsábokat máglyán égető nők. Iránban régóta példátlan tüntetéshullám vonul végig, melyet egy fiatal lány halála indított el. De mi történik pontosan Teheránban, és mi lesz az iráni nőkkel?

Masszi-Rigó Csilla
2022.11.19 15:17 Olvasási idő  3:35
Megosztás
Megosztás Cikk megosztása
Nők tízezrei az utcán, égő hidzsábok, gyilkoló „rendőrök” – Ez történik Iránban
Forrás: STR/NurPhoto via Getty Images;

A világnak sosem volt kevés gondja, ez az év azonban még a szokottnál is rútabb arcát mutatja felénk. Miközben immáron kilencedik hónapja tombol az orosz-ukrán háború, sőt, orosz rakéták már a lengyel határt is súrolták emberéletek árán, valamivel messzebb, Iránban is régen nem látott tüntetéshullám söpör végig. 

 

Két hónappal ezelőtt egy fiatal lány, a 22 éves Mahsza Amini vesztette életét Teheránban. A fiatal lány az észak-nyugati Szakkez városából látogatott Teheránba egyetemi feladatait intézni, mikor a helyi erkölcsrendőrség közrefogta őt állítólag azért, mert helytelenül viselte hidzsábját, vagyis fejkendőjét.

 

 

 

 

 

A lányt elmondások szerint gumibotokkal verték, fejét többször is az autó oldalához csapták, majd autóba tuszkolták és egy átnevelési központba szállították. Hogy pontosan mi történt a táborban, még most sem teljesen tisztázott, a lány azonban kómába esett, három nappal később pedig elhunyt. 

Föltámadott a tenger

Mahsza Amini temetése tüntetésbe torkollott, azóta pedig – immár kilencedik hete – országszerte zajlanak a tiltakozások és a zavargások. Az eddigi sajtóhírek szerint az elmúlt hetek történéseinek több mint 300 halottja van, több ezer embert pedig letartóztattak, sőt: november 13-án, vasárnap a teheráni bíróság meghozta az első halálos ítéletet is egy tüntető ellen. 

 

Jogvédő csoportok szerint a képen látható kiskorúak mind az elmúlt két hónapban vesztették el életüket a rendőri intézkedések következtében. Forrás: Amnesty International

 

 

A közel-keleti országban nem ritkák a tüntetések a szabadságjogok folyamatos korlátozása, valamint a gazdasági problémák miatt is. Az élelmiszerárak és az energiaárak néhány hónap alatt a többszörösükre nőttek, a társadalom összetétele pedig némiképpen gondot okoz az ország vezetőinek. Az iráni lakosok felét 30 év alatti fiatalok alkotják, az elmúlt években megváltozott a lakosság eloszlása is, sokkal többen élnek nagyvárosokban, mint falvakban, a fiatal városlakók pedig egyre kevésbé Nyugat-ellenesek. Az országban ez a két „csoportosulás”, a konzervatív eszmék és a szabadabb gondolkodású álláspontok ütköznek egymással. 

Amini halála rég nem látott reakciókat váltott ki az ország lakosai között. Több ezer nő vonul utcára, veszi le tiltakozásként a fejkendőjét és égeti el máglyán, vágja le a haját (nem csak iráni nők, több francia színésznő is ezzel a szimbolikus tiltakozással állt ki az iráni nők mellett), a tiltakozásokhoz pedig egyre több férfi is csatlakozik. 

 

Szimbolikus kiállás az iráni nők mellett. Forrás: Chris McGrath/Getty Images

 

 

A hatóságok senkit sem kímélnek. Szeptember 30-án Zahedan városában éles lőszert vetettek be a tüntetők ellen, legalább 66 ember, köztük gyerekek és várandós nők haltak meg. Pár nappal ezelőtt egy híres helyi rappert, Toomaj Salehit tartóztattak le, amiért egy dalában kiállt a tüntetők és Mahsza Amini mellett. A fiút a rendőrség kormányellenes propaganda tevékenységért elvitte, azóta pedig családja sem tudja, életben van-e még. 

 

Amini halála után két hónappal az erkölcsrendészek egy teheráni metróállomáson nyitottak tüzet az utazó tüntetőkre és vertek meg több nőt is, akik nem hordták megfelelően a fejkendőt. November 16-án este beszámolók szerint 15 ember, köztük egy kilencéves kisfiú vesztette el életét Izah városában, miután fegyveres motorosok lőttek az emberek közé. 

 

 

 

Míg a helyi hírek szerint kétezer embert tartóztattak le a közrend megzavarására irányuló összeesküvések miatt, addig egyes civil szervezetek szerint már 15 ezer ember vettek őrizetbe azért, mert utcára mertek vonulni. Ezeket az embereket akár évekre börtönbe zárhatják vagy halálra ítélhetik, hiszen a parlament hivatalosan is felhatalmazást adott arra a hivatalos szerveknek, hogy a tüntetések miatt elfogott elítélteket kivégezzék. 

 

„... A forradalmárok unokái forradalmat hajtanak végre”

– utalt az 1979-es iráni iszlám forradalomra Emanuel Macron francia elnök. A 43 évvel ezelőtti felkelés után a legfelsőbb vallási vezető, Khomeini ajatollah által irányított rezsim fokozatosan kezdte el korlátozni a nők jogait: a fejkendő kötelező viselete és az abortusztilalom mellett olyan szabály is született például, amely kimondja, egy szándékos házasságtörésen kapott nőt a férjének jogában áll megölni.

 

1979-ben bukott meg az egykori sah, Mohamed Reza Pahlavi jelentős amerikai támogatást élvező rendszere, és lépett az ország élére Ruholláh Khomeini ajatollah, aki a hatalomátvétellel együtt kinyilvánította az Iráni Iszlám Köztársaságot. A forradalmat követően az ország egyre inkább eltávolodott a nyugati kultúrától és tért vissza az iszlám vallás és a Korán szabályozta élethez. Többek között erről az időszakról szól Marjane Satrapi története, a 2007-ben animációs filmben is bemutatott Persepolis. 

 

A tendencia azóta sem javult, Ebrahim Raiszi iráni elnök alig egy hónappal Amini halála előtt írta alá azt a rendeletet, amely szabályozza, milyen ruhákat hordhatnak nők közterületen. Ezzel párhuzamosan szárnyra kapott egy olyan híresztelés is, mely szerint arcfelismerő rendszerrel listáznák a hivatalos szervek azon nőket, akik nem, vagy helytelenül viselik a hidzsábot. 

 

Irán vezetősége a jelenlegi helyzet miatt az amerikaiakat, Izraelt valamint a kurdokat hibáztatja (Mahsza Amini is kurd volt), mindeközben az internet korlátozásával próbálja ellehetetleníteni a tüntetések szervezését. Sárközy Miklós történész, iranista a Telexnek egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy a megmozdulások ellenére nem valószínű, hogy Iránban komoly politikai változás fog bekövetkezni.

 

Fiatal nő tiltakozik az iráni vezetés ellen Isztambulban Forrás: Omer Kuscu/ dia images via Getty Images

 

 

Az ország vezetése ugyanis ha kell, erővel akadályozza meg a helyzet eszkalálódását, más szakértői vélemények szerint pedig a megmozdulásoknak nincsen kiemelt vezetője, aki képes lenne megdönteni a hatalmat.  A Mahsza Amini-ügy az iráni társadalom belső feszültségének egyik kicsapódása, melyet a jogi kérdések mellett a rossz gazdasági helyzet, valamint a vízhiány is egyre inkább fokoz. A halálos kimenetelű zavargások, valamint az ország ukrán-orosz háborúban való részvétele miatt (Irán Moszkvának adott el olyan drónokat, amelyeket az oroszok az ukránok ellen vetettek be) egyre több ország vezet be szankciókat Iránnal szemben. Mindeközben november 17-én csütörtökön Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter éppen Szejed Ehszan Handuzi, az Iráni Iszlám Köztársaság gazdasági és pénzügyminiszterével tárgyalt arról, hogyan lehetne Irán és Magyarország között fejleszteni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. 

 

 

Forrásaink voltak:1;2;3;4

 

Hibajelentés: Ha úgy látod, hogy valamely cikkünk tartalma sérthet másokat vagy szerzői jogokba ütközik, írd meg nekünk észrevételedet!
Thumbnail:  Omer Kuscu/ dia images via Getty Images;
Megosztás
Megosztás Cikk megosztása
Legolvasottabb cikkek
Most
24 óra
7 nap
30 nap
Még több cikk ebben a témában társadalom
Még több cikk
Ez is érdekelhet
Vissza a nyitóoldalra