- terméket vagy szolgáltatást 18 éven felüliek számára
- szex, meztelenség vagy más felnőtt tartalom
- erőszakos, véres vagy arra érzékenyek számára nem megfelelő tartalom
Újra itt az ősz, ami nemcsak a bekuckózással, hanem azzal is egyet jelent, hogy érkezik a Netflix nagysikerű Szörnyeteg antológiasorozatának legújabb évada. Szeptember 17-én Lizzie Borden sztorija kerül a képernyőkre.
A Szörnyeteg negyedik szezonjában Jeffrey Dahmer, a Menendez fivérek és Ed Gein után először kapja a főszerepet egy nő. Az antológiasorozat új évadának fókuszában ugyanis most nem más áll, mint Lizzie Borden, a jómódú család sarja, aki az ellene felhozott vádak szerint látszólag minden előzmény és későbbi lelkiismeret-furdalás nélkül kegyetlen brutalitással mészárolta le apját és mostohaanyját. Ő volt az a nő, akinek nevéhez az évszázad pere kapcsolódik. Borden, aki bevándorló családok gyermekeit tanította, megbecsült tagja volt a közösségnek és mozgalmas társasági életet élt, egyik napról a másikra vélhetően egy fejszével támadt szüleire, gyilkosságait azonban mégis megúszta, és tárgyalása után igazi fényűzésben élhette tovább életét. Akkoriban ugyan látszólag sokan megfeledkeztek róla, viszont mint azt Ryan Murphy sorozata is mutatja, Lizzie Borden kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. De mégis mi oka volt gyilkolni, hogyan úszta meg a bűncselekményt, és miként folytatta látszólag zavartalanul életét? Cikkünkben ezekre a kérdésekre is választ kerestünk.
Jómódú család, filléres élet
Még mindig szeretjük azt hinni, hogy a szülőgyilkosságokat leginkább a hányatott gyermekkor, a nélkülözés és bántalmazás idézheti elő. Persze, az esetek többségében ezek egyike be is bizonyosodik, viszont a Borden család vonatkozásában nem erről van szó. Lizzie 1860. július 19-én látta meg a napvilágot, a Massachusetts állambeli Fall Riverben. Édesanyját mindössze hároméves korában elveszítette, azonban apja igyekezett őt és nővérét, Emmát a lehető legjobb nevelésben részesíteni. Andrew Jackson Borden kezdeti vagyonát bútor- és koporsógyártásból szerezte, majd ingatlanfejlesztéssel kezdett foglalkozni, később pedig számos textilgyárban volt érdekeltsége. A Borden család háza Fall River egyik előkelőbb környékén állt, azonban az mindenféle luxust nélkülözött. Andrew ugyanis annak ellenére, hogy nem kellett a pénz miatt aggódnia, kerülte a fényűzést. Sőt igencsak takarékos volt, még a vízvezeték-rendszert sem építette ki lakásukban.
Apjuk garasoskodásának dacára Lizzie és testvére, Emma a jó anyagi háttérüknek köszönhetően a városka megbecsült tagjaivá váltak. Mindketten vallásosak voltak, Lizzie aktívan részt vett az egyházi életben, vasárnapi iskolában tanította a bevándorlók gyermekeit, kiállt a korabeli társadalmi mozgalmak mellett, rendszeresen jótékonykodott és a társasági életben is fontos szerepet töltött be. Kényelmes életet élt, azonban valahogy sosem sikerült megemésztenie azt, hogy gazdagságuk ellenére sem költekezhetett szabadon. Utóbbi folyamatos konfliktusforrássá vált a családban, és ez csak fokozódott, mikor a lányok mostohaanyjukat hozományvadásznak kiáltották ki.
Az új Mrs. Borden - A mostohaanya, aki csak a pénzre hajtott?
Andrew első felesége halála után három esztendővel vette nőül Abby Durfee Grayt, akit a testvéreknek állítólag "Mrs. Bordennek" kellett szólítaniuk. Utóbbiból már sejthető, hogy Abby nem igazán törekedett a családi békére, ezt bizonyítja az is, hogy a szolgálók korabeli beszámolói szerint a lányok csak nagyon ritkán étkeztek együtt szüleikkel. Emma és Lizzie mindketten meg voltak arról győződve, hogy az új feleség és annak családja csak apjuk vagyonára hajtanak. Nem segített a helyzeten az sem, mikor Andrew ingatlanokat ajándékozott a nő több közeli hozzátartozójának is. Miután ez a lányok tudomására jutott, mindketten követelőzni kezdtek, azt a házat szerették volna, melyben anyjuk haláláig éltek. Kívánságuk teljesült, apjuk egy dollárért cserébe el is adta nekik, majd a gyilkosságok előtt pár héttel 5000 dolláért vissza is vásárolta azt. A viták azonban ezzel sem fejeződtek be, egy 1892-es nagy veszekedést követően a helyzet odáig fajult, hogy a még felnőttként is a családi házban élő lányok hetekre New Bedfordba utaztak pihenni.
Lizzie Borden fejszét fogott...
Az utazás végeztével Lizzie nem tért vissza a családi fészekbe, úgy döntött, hogy "vakációját" négy nappal meghosszabbítja, és egy helyi panzióban élvezi ki a szabadságot. Mindeközben testvére, Emma a Fall Rivertől mindössze huszonnégy kilométerre található Fairhavenben maradt. A Borden családhoz ez idő alatt vendég érkezett. John Vinnicum Morse, Lizzie és Emma anyai nagybátyja üzleti ügyekben kezdett tárgyalni Andrew-val. Morse látogatása augusztus 3-án kezdődött és állítólag pár napig maradni is szándékozott, viszont miután másnap együtt reggelizett a lányok apjával, mostohájával és a család huszonöt éves szolgálójával, Bridget Sullivannel távozott, hogy meglátogassa unokahúgát. A találkozás azonban elmaradt, mivel Lizzie mégis hazalátogatott aznap.
A vádak szerint az akkor harminckét éves nő 1892. augusztus 4. kora délelőtt feltehetően először mostohaanyja életét oltotta ki. Az asszonyra a család házának vendégszobájában találtak rá, ahol a törvényszéki vizsgálat megállapította, hogy az Abbyre mért első fejszecsapás a fej oldalát találta el, majd a további tizenhét a tarkójára mért ütés egyike végzett vele. Andrew Borden hazaérkezésekor tehát a nő már halott volt, melyből állítólag a házban tartózkodó Sullivan semmit sem érzékelt. A szolgáló segített a férfinak cipőt cserélni, aki azt követően ugyan csak pihenni indult, ám rövid idővel később őt is vérbefagyva, holtan találták. Andrew-t egy kanapén fekve érte utol a halál, végzetét ugyanaz a fejsze okozhatta, mint feleségéét. Egyik szemét élesen kettéhasították, ami arra utalt, hogy aludt, amikor rátámadtak, összesen tizenegyszer sújtottak le rá.
"Az évszázad pere"
A békés Fall River élete ezt követően teljesen felfordult. Miután Lizzie Borden értesítette Sullivant, hogy holtan találta apját, a helyszínre érkező rendőröknek adott vallomásaiban folytonos önellentmondásba keveredett. Először azt állította, hogy a hazaérkezésekor segélykiáltást hallott, majd két órával később már arról beszélt, hogy semmi jelét nem látta annak, hogy ott bármiféle tragédia történt volna. Egyszer azt mondta, hogy a pajtában volt a gyilkosságok idején, de olyan verziót is hallhattak tőle, hogy a gyilkosságok előtti este egy barátjával folytatott beszélgetésben már megemlítette, hogy attól tart, apjának ellenségei vannak. Mindeközben arról, hogy mostohája is halott, mélyen hallgatott. Azzal állt elő, hogy Abby egy küldönc által hozott üzenet elolvasása után beteg barátnője látogatására indult. Ehhez később hozzátette, hogy talán már haza is ért, ezért megkérte az ott tartózkodó Sullivant és az egyik szomszédot, hogy keressék meg az emeleten. Ekkor bukkantak rá az ő holttestére is.
Ugyan a rendőrség már kezdetben gyanakodott rá, hiszen a nő túlságosan nyugodt és összeszedett volt ebben a korántsem mindennapi helyzetben, mégsem tartóztatták le azonnal. A pincében hamar megtalálták a feltételezett gyilkos fegyvert is, aminek nyelén friss törés és hamuval elrejtett nyomok voltak. Ugyanitt egy vödörben véresnek tűnő rongyokra és ruhákra bukkantak. Míg előbbin a hamuréteg elegendő álcának bizonyult, utóbbiak esetében Lizzie a menstruációja magyarázatával állt elő. Ezért ezek közül csak a fejsze fejét foglalták le bizonyítékként. A gyilkosságok és a letartóztatás közötti egy hétben tehát bőven akadhatott idő a bűnjelek eltüntetésére. Lizzie barátnője, Alice Russell pár nappal a gyilkosságok után látta is, amint a nő elégetett egy kék ruhát, melyet sokak szerint vérnyomok tarkítottak, ám bizonyíték hiányában a bíróságnak el kellett fogadnia a magyarázatot, miszerint az csak festékfoltos volt.
Lizzie Bordent egyedüli gyanúsítottként börtönözték be 1892. augusztus 11-én, tárgyalása 1893. június 5-én vette kezdetét. Az Egyesült Államok minden részéről érkeztek újságírók, hogy beszámoljanak az 1892-ben, a Massachusetts állambeli Fall Riverben található családi házban történt brutális gyilkosság minden részletéről és az "évszázad peréről". A tárgyaláson az ügyészség megpróbált indítékot találni a gyilkosságokra, és ugyan utaltak arra is, hogy Lizzie és mostohaanyja között nagyon feszült volt a viszony, döntő erejű fizikai bizonyítékot nem tudtak felmutatni. Két héttel később a kizárólag férfiakból álló esküdtszék minden vádpontban felmentette a nőt. A korabeli újságok szerint mindössze negyven perc alatt, egyetlen szavazással hozták meg döntést, bár egyes későbbi beszámolók másfél órás tanácskozásról szólnak. Mindenesetre Borden szabadon távozhatott.
Új név, új élet?
Már akkor sokan úgy vélték, hogy Lizzie csak kiváltságos társadalmi státusza, illetve neme miatt úszta meg a pert. Az emberek ugyanis nem akarták elhinni, hogy egy olyan nő, mint ő, ilyen brutális gyilkosságokra vetemedne. Ez azonban nem mentette fel a szégyentől, mellyel a kétkedők előtt küzdött. Lizzie ezért hamar a Lizbeth A. Borden nevet kezdte használni, de miután megbizonyosodott arról, hogy nem tudja folytatni korábbi életét, nővérével a régi családi birtok helyett egy új házba költöztek. A lányoknak többé már nem jelentett gondot a pénz, hiszen Andrew szinte teljes hagyatékát ők örökölték. Hamarosan megvásároltak egy 14 szobás házat a The Hill nevű városrészben. Az épületet Maplecroftnak nevezték el, és a vagyonos testvérek itt olyan életet élhettek, amilyenről Lizzie mindig is álmodott. Népes személyzettel és a kor minden modern kényelmével vették körül magukat, emellett egy fényűző emlékművet is építtettek, amelyet Andrew és Abby sírjánál helyeztek el.
1897-ben viszont Lizzie újabb botrányba keveredett. Rhode Island-i látogatása során bolti lopással gyanúsították meg, bár vádat végül nem emeltek ellene. Az eset csak tovább fokozta elszigeteltségét a Maplecroft falai között. Fall River társadalmi elitje ugyan kiközösítette, egyesek azonban mégis örömmel kihasználták a nagylelkűségét. Otthonában fényűző partikat rendezett új barátai számára, akik között ott volt Nance O’Neill színésznő is. Utóbbi nem igazán tetszett testvérének, Emma és Lizzie között olyannyira elmérgesedett a viszony, hogy előbbi mindent maga mögött hagyva 1905-ben elköltözött nővérétől, és soha többet nem is beszéltek. A Nance O'Neill-lel kötött barátság nem bizonyult hosszú életűnek, ezt követően Lizbeth szinte egyedül, mindentől és mindenkitől elszigetelve élte életét. 1927. június 1-jén életének 66. évében tüdőgyulladásban hunyt el.
Valóban Lizzie volt a gyilkos?
A gyilkosságokkal és azok indítékával kapcsolatban természetesen több spekuláció is szárnyra kapott. Egyesek meg voltak arról győződve, hogy az anyagi viták vezettek a Bordenék halálához, míg mások teljesen másként vélekedtek. Többen úgy gondolták, hogy Lizzie viszonyt folytatott a család szolgálólányával, Bridget Sullivannel, majd miután ezt sem mostohája, sem apja nem fogadták jól, végzett velük. Ezt a teóriát egyébként az hívta életre, hogy vallomását Sullivan is megmásította. Míg egyszer azt mondta, hogy Lizzie a házban tartózkodott a tragédia során és nevetését is hallotta, máskor már úgy mesélte, hogy a nő mindvégig a pajtában volt. A híreszteléseket az sem segítette, hogy a szolgáló a tárgyalás után állítólag egy Lizzietől kapott tetemes összeggel a zsebében utazott haza Írországba. De olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy Lizzie-t apja szexuálisan bántalmazta, ami végül gyilkosságra késztette őt. Utóbbira nem találtak egyértelmű bizonyítékot.
A világ egyik fele szerint gyerekgyilkos, a másik fele szerint áldozat – miért ennyire megosztó Lindsay Clancy ügye?
2026.9.9 15:08
A gyanúsítottak között szerepelt egy ideig, az akkor a Borden családnál vendégeskedő John Morse is, aki sokak szerint túl részletes alibit szolgáltatott. Mások egy törvénytelen gyermekről beszéltek mint lehetséges elkövetőről. William Borden indítéka szintén a nyereségvágy lehetett, viszont róla kiderült, hogy nem volt Andrew eltitkolt gyermeke. A tragédiától viszonylag távol lévő Emma is gyanúba keveredett, sokak szerint hazautazott, majd a bűntények elkövetése után visszament Fairhavenbe ahhoz, hogy átvegye a gyilkosságokról értesítő táviratot. Akárhogy is történt, a Borden-gyilkosságok máig rejtélyként élnek.
