Szereted a zenét? És próbára is mered tenni a tudásod? Lássuk, hány kultikus albumborítóra tudod rávágni, hogy melyik előadó melyik albumát rejti.
Ebben a cikkünkben tíz megkerülhetetlen album borítóját szedtük össze, amelyek közt megtaláljátok a hatvanas és a hetvenes évek zenei mérföldköveit, de a közelmúlt modern klasszikusait is.
Természetesen nem állítjuk, hogy pont ez a tíz kép rejtené a világ legjobb nagylemezeit (azoknak egyébként is mindannyian ismerjük a borítóját; lásd. a Bors őrmester csoportképét vagy a Nevermind kisbabáját), azt viszont igen, hogy ezek a korongok kivétel nélkül időtlen mesterművek, amelyek generációkra voltak hatással.
Ki tudja hol lennénk ma nélkülük?
Kvíz
Felismered a könnyűzene történetének ikonikus lemezborítóit?
Forrás
Rolling Stones
110
Ez a borító Andy Warhol egyik emblematikus műve. De vajon melyik zenekarnak vagy előadónak készítette?
Mötley Crüe: Too Fast for Love (1981)
Bruce Springsteen: Born to Run (1975)
The Clash: London Calling (1979)
The Rolling Stones: Sticky Fingers (1971)
Magyarázat
A Sticky Fingers eredetileg egy valódi cipzárral a borítóján jelent meg, csakhogy hamar kiderült, hogy ennek előállítása nem csupán költséges, hanem magát a lemezt is karcolja, ezért a későbbi kiadások már cipzár nélkül jöttek ki. A felsejlő pénisz tulajdonosa Warhol egyik felfedezettje, Joe Dallesandro, aki a hatvanas-hetvenes években igazi meleg szexszimbólumnak számított.
Forrás
Columbia Records
210
Ez egy különösen szép borító. De vajon melyik lemez tartozik hozzá?
Crosby, Stills & Nash: Déjà Vu (1970)
Miles Davis: Bitches Brew (1970)
Fleetwood Mac: Mystery to Me (1973)
Marvin Gaye: What's Going On (1971)
Magyarázat
Miles Davis máig megkerülhetetlen lemezéhez egy Hamburgban született, majd később francia állampolgárrá váló festőművész, Mati Klarwein készített borítót, aki New York-i évei alatt többek között Jimi Hendrixt és Salvador Dalít is megismerte.
Forrás
Capitol
310
Ezt a lemezborítót maga Bob Dylan festette. De vajon kinek, melyik lemezhez?
Tom Petty and the Heartbreakers: Southern Accents (1985)
The Band: Music from Big Pink (1968)
Bob Dylan: Blood on the Tracks (1975)
Bob Dylan: Bringing It All Back Home (1965)
Magyarázat
A Band tagjai ugyan Bob Dylan kísérőzenekaraként váltak ismertté, de nélküle is jól boldogultak, és olyan előadókat tettek a csodálóikká, mint George Harrison, Elton John, a Grateful Dead, Eric Clapton vagy a Wilco.
Forrás
Factory
410
A fast fashion üzleteknek köszönhetően ez a kultikus lemezborító az előző évtizedben rendre szembejött velünk az utcákon. De vajon melyik albumhoz tartozott?
Television: Marquee Moon (1977)
Echo & the Bunnymen: Porcupine (1983)
My Dad Is Dead: The Taller You Are, the Shorter You Get (1989)
Joy Division: Unknown Pleasures (1979)
Magyarázat
Az Unknown Pleasures volt az egyetlen Joy Division-album, amelyet még a 23 évesen elhunyt énekes, Ian Curtis életében adtak ki. Peter Saville legendás borítója idővel önálló életre kelt, Vince Staples 2015-ös albuma, a Summertime '06 is előtte tiszteleg.
Forrás
Atlantic
510
Ez a borító akkora klasszikus, hogy még bélyegre is került. Melyik albumot díszíti?
Led Zeppelin: Led Zeppelin IV (1971)
Jefferson Airplane: Volunteers (1969)
The Beatles: Rubber Soul (1965)
The Doors: Waiting for the Sun (1968)
Magyarázat
A Led Zeppelin negyedik lemezének eredeti kiadásán sem a zenekar neve, sem az album címe nem volt látható. Az előző albumukat ért kritikák után ugyanis Jimmy Page arra volt kíváncsi, hogy pusztán a zene el tudja-e adni a lemezt. A borítón látható festményt Robert Plant egy readingi antikváriumban vásárolta.
Forrás
Philips
610
Ehhez a lemezhez eredetileg egy német képzőművész festett borítót, de végül ez a változat lett ismertebb. Melyik album arca lett?
Die Ärzte: Die Ärzte (1986)
Boney M: Oceans of Fantasy (1979)
Kraftwerk: Autobahn (1974)
Tangerine Dream: Stratosfear (1976)
Magyarázat
Emil Schult ugyan csak nagyon rövid ideig volt a Kraftwerk tagja, komoly szerepe volt abban, hogy az együttesnek valódi arculata legyen. Bár Schult szép képet festett az Autobahnhoz, a britek nem az ő festményével, hanem a kék-fehér autópályalogóval adták ki a lemezt, majd végül ez a változat lett az alapértelmezett a későbbi újrakiadásokon.
Forrás
Skint / Astralwerks
710
Ezt a baromi laza fotót egy virginiai ducifesztiválon lőtték a nyolcvanas években. De vajon melyik előadó albumára került?
Boards of Canada: Music Has the Right to Children (1998)
Portishead: Dummy (1994)
The Prodigy: The Fat of the Land (1997)
Fatboy Slim: You've Come a Long Way, Baby (1998)
Magyarázat
A második Fatboy Slim-albumra kerülő fotó eredetijét az 1983-as Fat People's Festivalon készítették Virginiában, és bár a rajta szereplő férfit több ízben is megpróbálták felkutatni, sosem sikerült azonosítani. A dohányzó fiatalembert ábrázoló fényképet Észak-Amerikában – ahol a túlsúly valóban súlyos probléma – nem használhatták, ott egy lemezektől roskadozó polc került a borítóra.
Forrás
Domino
810
Nyúzott egy fickó, ugye?! Vajon melyik zenekar gondolta úgy, hogy az ő arcával adja el a dalait?
Arctic Monkeys: Whatever People Say I Am, That's What I'm Not (2006)
Yeah Yeah Yeahs: Fever to Tell (2003)
Babyshambles: Down in Albion (2005)
The White Stripes: White Blood Cells (2001)
Magyarázat
Az Arctic Monkeys bemutatkozó albumának borítóján a zenekar egyik barátja, a Violet May éléről ismert Chris McClure látható. A fotó egy liverpooli szórakozóhelyen készült, miután a zenekar 70 fontot adott neki, az unokatestvérének és a legjobb barátjának, hogy érezzék jól magukat, cserébe viszont a hajnali órákban lefotózták őket.
Forrás
Island
910
Ez a Dalí munkásságát idéző borító egy kivételesen szép lemezt takar. De melyiket?
Syd Barrett: The Madcap Laughs (1970)
Pink Floyd: Atom Heart Mother (1970)
The Velvet Underground: Loaded (1970)
Nick Drake: Pink Moon (1972)
Magyarázat
Nick Drake mindössze 26 évesen vesztette életét, a Pink Moon pedig a halála előtt két évvel jelent meg. Drake állítólag nem tudta, mit szeretne a borítóra, csak azt, hogy egy rózsaszín hold legyen rajta. Végül egy szürrealista festményre esett a választás, amit Michael Trevithick festett, aki a zenész húgának a barátja volt.
Forrás
Modular / Fiction / Interscope
1010
Ennek az albumnak a hangzását bevallottan az ihlette, hogy valaki begombázva Bee Geest hallgatott. Melyik lemezről lehet szó?
King Gizzard & the Lizard Wizard: Butterfly 3000 (2021)
Animal Collective: Merriweather Post Pavilion (2009)
Tame Impala: Currents (2015)
Spiritualized: Ladies and Gentlemen We Are Floating in Space (1997)
Magyarázat
A Currents hangzása erősen eltért a Tame Impala korábbi anyagaitól. A lemezhez és az azt támogató kislemezekhez egy Kentuckyban élő művész, Robert Beatty készítette el a borítókat, aki később Keshával és The Weeknddel is dolgozott – emellett több saját zenét is készített.
