Sulyok Tamásnak pár napja maradt aláírni az Alaptörvény-módosítást, amellyel véget ér köztársasági elnöki karrierje.
A Fidesz frakciója bojkottálta (Gulyás Gergely le is mondott a frakcióvezetői tisztségről), az Országgyűlés azonban hétfő este 139 igen és 6 nem szavazat mellett elfogadta „Tisztítótűz műveletként“ is elhíresült Alaptörvény 17. módosítását. Amennyiben Sulyok Tamás aláírja a módosítást – erre kevesebb mint öt napja maradt –, megszűnik tisztsége csak úgy, mint Polt Péternek és másik három alkotmánybírónak is, valamint a következő országgyűlési választáson nem indulhat el az, aki legalább 12 évig volt már országgyűlési képviselő.
Magyar Péter úgy fogalmazott, „a magyar nemzet elárulása lenne, ha nem nyúlnánk ehhez az Alaptörvényhez, hiszen ez a Fidesz–KDNP által felépített Cosa Nostra alapdokumentuma”. Szerinte az április 12-i választásokkal a Tisza Párt ennek a rendszernek a lebontására kapott engedélyt, „világos, soha nem látott kétharmados felhatalmazást”, a most elfogadott Alaptörvény-módosítás célja pedig, hogy elinduljon az új Alkotmány megalkotásának folyamata, amibe minden magyar embert szeretnének bevonni.
A Fidesz gyászol, Orbán csak Facebookozik
A Fidesz szerint a módosítás megszavazása „az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon”, ezért is tüntettek múlt hét csütörtökön az önkény ellen, hétfő este pedig nagyjából kétszáz ember gyűlt össze a Parlamentben, hogy gyertyát gyújtson, amiért szerintük megszűnt Magyarországon a demokrácia, erről még Orbán Viktor is posztolt a Facebook-oldalán, és habár sem a múlt heti tüntetésre, sem az esti virrasztásra nem ment el, kedd reggel meghatónak szánt videót közölt arról, hogy a hétfői volt a magyar demokrácia gyásznapja.
A Fidesz 16 éven keresztül nem gyászolta a demokráciát, sok okuk pedig most sincsen rá, hiszen éppen az előző kormány volt az, aki felhatalmazta saját magát és az országgyűlést arra, hogy kétharmados többséggel szinte bármilyen törvényjavaslatot sikerüljön megszavazni, így akár a mostani Alaptörvény-módosítást is.
Sulyok Tamásnak pár napja maradt aláírni
Az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes már a szavazást követően aláírta az Alaptörvény-módosítást, így az már Sulyok Tamás asztalán vár elfogadásra. A Telex hétfő este megkérdezte a Sándor-palotát, hogy aláírja-e a köztársasági elnök az indítványt, vagy továbbküldi-e az Alkotmánybíróságnak. „A köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő – ahogy eddig is – ennek megfelelően jár el” – válaszolta szűkszavúan hétfő este Sulyok hivatala. Az Alkotmánybíróságnak sincs túl sok támadási lehetősége, ugyanis csak azt vizsgálhatják, hogy sérültek-e az Alaptörvény-módosítás eljárási feltételei, például valóban kétharmad szavazott-e a döntés során.
Magyar Péter azt ígérte, hogy ha Sulyok Tamás nem írja alá öt napon belül a módosítást, akkor megfosztási eljárást indítanak vele szemben, az eljárás alatt azonban már nem gyakorolhatja jogait, azt ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, vagyis Forsthoffer Ágnes veszi át. Amennyiben Sulyok mégis aláírja a módosítást, a hatálybalépést követő napon lejár tisztsége, az országgyűlésnek pedig 30 napja van arra, hogy új köztársasági elnököt válasszon. A mostani választási rendszert a magyar kormány a jövőben átalakíthatja, ígéreteik szerint ugyanis a hosszútávú cél, hogy a magyar köztársasági elnök pozíciójáról a magyar nép dönthessen.
A 17. Alaptörvény-módosítás a következőket mondja ki:
- Megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása.
- Függetlenebb lesz Alkotmánybíróság, és bevezetik a 70 éves életkori határt, melynek értelmében Polt Péter és rovábbi három alkotmánybíró megbízatása is megszűnik. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
- A bírák nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és a Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és nem választhatóak újra.
- 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek, és már a következő választásokon sem indulhat el az, aki már három ciklusban volt képviselő (Gulyás Gergely is ezért mondott le a frakcióvezetői tisztségről).
- Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
- Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.
- Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
- Eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.
- Megszüntették az Országgyűlési Őrséget. A személyvédelmi feladatai az átalakított TEK-hez kerülnek, az objektumvédelem pedig a Készenléti Rendőrséghez.
- Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amit a Fidesz vett el a testülettől 2011-ben.
