A kormány benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását, amely Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetéséről, az Alkotmánybíróság átalakításáról és a vármegyék visszanevezéséről is szól.
Szombat délután benyújtotta a kormány az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát. A hírt Magyar Péter jelentette be Facebook-oldalán, az alaptörvény-módosítás legfontosabb pontjairól társadalmi egyeztetést követően döntött a Tisza-kormány, ez az az akció, amit a kormány Tisztítótűz műveletnek nevezett el.
„Megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársasági rendszert” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a most benyújtott rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy a magyar államot soha többé ne ejthesse foglyul senki.
Az Alaptörvényt több ponton is átírnák
1. 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
2. A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
3. Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
4. Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
5. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
6. Kevesebb sarkalatos törvény.
7. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
8. A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
9. A közpénz védelmének erősítése.
10. A vármegyék visszanevezése megyékre.
11. Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
12. Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
A javaslat részleteit először a parlament előtt mutatták be, ezt követően feltöltötték a kormány oldalára is, ahol 5 napig lehetett észrevételeket küldeni. A hivatalos közlések szerint 23 ezernél is több javaslat érkezett, ezeket mesterséges intelligencia segítségével összesítették. Magyar szerint a véleményadók 90 százaléka támogatta a kormány javaslatát, 10 százalék körében pedig megosztottak voltak a további szigorítást vagy erősebb jogállami garanciákat kérők, valamint az ellenzők tábora.
Így alakítanák át az Alkotmánybíróságot
Magyar Péter szerint a magyar közéletnek jót fog tenni, ha a politikát rákényszerítik arra, hogy „mindig gondoljon a jövőre, váljon természetessé a megújulás, és nem higgye senki azt, hogy pótolhatatlan.” A módosítás értelmében az Alkotmánybíróság tagjait kilenc évre választanák meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Az elnököt az Alkotmánybíróság tagjai közül választanák ki három évre, ugyanakkor újraválaszthatóak lennének. A javaslat szerint az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai semmilyen pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet és megbízatásuk hetvenedik életévük betöltésével véget érne.
A miniszterelnökünk és az "influenszerkormányzás": hogyan formálja át Magyar Péter a politikusi szerepet a közösségi médiában?
2026.5.17 9:47
Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül hat évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. A javaslat szerint a köztársasági elnök a bírák által jelölt legfeljebb három személy egyikét javasolja az Országos Bírósági Hivatal elnökének. Megbízatását bírói kezdeményezésre, visszahívással is meg lehet majd szüntetni. Hasonló módon választanák meg a Kúria elnökét is legfeljebb hat évre.
Ahogy arról már korábban is írtunk, a javaslatba bekerült a vármegye és a főispán elnevezés törlése is, négy év után újra megyéink lesznek, a főispánok pedig kormánymegbízott néven tevékenykedhetnek.
„Magyarországon a 21. században nem földesurakra, nem főispánokra, nem oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség”
– indokolta a miniszterelnök.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban Magyar Péter határozott üzenetet címzett a régi kormány kegyeltjeinek, szerinte akik „azt hiszik elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni, vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni mindazt, amit a magyar emberektől elvettek, azoknak innen is üzenem, hogy tévednek. Amit a nemzettől elloptak, azt az állam vissza fogja venni.”
Az Amnesty International is bírálta Sulyok Tamás elmozdításának módját
Az Alaptörvény-módosítás egyik legsarkalatosabb pontját, miszerint megszüntetik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, még az Amnesty International is bírálta. „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik” Az Amnesty bár magát a célt nem vitatja, szerintük a kormány megoldása nincs rendben, mert a módosítás „figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges”.
Ők 12-en voltak hazánk köztársasági elnökei: 2010-től valami nagyon félrement, de most sorsfordító napok következnek
2026.5.13 11:02
Sulyok Tamás hivatala nem kommentálta a javaslatot, ahogy azonban a Sándor-Palota írta, „ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől“. Sulyok Tamás az ügyben az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult segítségért, a szervezet háromfős delegációja a héten járt Budapesten egyeztetni a köztársasági elnökkel és a kormánnyal.
Magyar Péter szerint az alaptörvény-módosítás nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba, ahogy fogalmazott, „Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke”. Ezt követően minél hamarabb (az Alaptörvény szerint legfeljebb 30 nap alatt) igyekeznek majd köztársasági elnököt választani, a hosszú távú cél azonban az, hogy Magyarország államfőjét a nép válassza meg.
Szintén vitatott kérdés volt a képviselői mandátum korlátozása is, a kormány ezt a módosítás szerint 12 évben maximalizálná.
