Megszavazták az Alaptörvény-módosítást, Orbán Viktor már biztosan nem lesz miniszterelnök
Hétfő délután 135 igen, 50 nem szavazattal és 6 tartózkodással megszavazták az Alaptörvény 16. módosítását, ami alapján egy miniszterelnök legfeljebb nyoc évig töltheti be pozícióját. Nem ez az egyetlen megszavazott változtatás, módosítással lehetővé teszi a kormány, hogy belátható időn belül a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is megszűnjön. A módosítási előterjesztést a Fidesz-KDNP képviselői nem támogatták, a Mi Hazánk képviselői pedig tartózkodtak.
A javaslatot a Tisza Párt képviselői, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István nyújtotta be még május végén egyéni képviselői indítványként, eljárásuk módja azonban sok kritikát kapott, amiért a javaslatot nem előzte meg társadalmi és szakmai egyeztetés csak úgy, mint ahogy az a Fidesz kormányzása alatt sem volt szokás. Magyar Péter a módosítás fő pontjait már a kampányban is megígérte, Melléthei-Barna pedig a parlamenti vitán arról beszélt, ez egy állásfoglalás arról, hogy milyen államot kívánnak építeni, és három világos üzenete van:
A hatalom nem örök.
A közvagyon a nemzeté.
Az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.
Orbán sem hagyta szó nélkül, hogy nem lehet többé miniszterelnök
A miniszterelnöki mandátum két ciklusban való maximalizálása a törvényjavaslat szerint mindenkit érint, aki 1990. május 2. után töltött be miniszterelnöki pozíciót, ennek értelmében pedig már biztos, hogy Orbán Viktor sem lesz többé miniszterelnök, de politikai szakértők szerint a módosítás csak a jövőre vonatkozhatna. Míg a Tisza Párt szerint az Alaptörvény-módosítás a hatalom korlátozásáról szól, addig a Fidesz szerint személyre szabott jogalkotásról van szó, és ez már maga a lex-Orbán, mert csak egy miniszterelnök van, akit érinthet a megszavazott módosítás. A Fidesz szerint a Tisza Pártban még mindig rettegnek Orbántól, és így akarják megakadályozni a visszatérését a visszamenőleges hatályú jogalkotással.
Orbán Viktor egy egyszerű fotóval reagált a hírekre:
Az alapítványok jövőjéről is döntöttek
A módosítás második pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését készíti elő, ennek technikai részletei azonban majd a később benyújtott uniós törvénycsomagban szerepelnek, az eredeti javaslat szövegén pedig már most változtattak: eredetileg azt írák, hogy a a kekvák vagyona nemzeti vagyon, ezen szervezetek alapítói jogait a kormány gyakorolja, és akár a kormány meg is szüntetheti ezeket. Később a nemzeti vagyont érintő rész kikerült, a végleges verzió szerint pedig a kormány helyett az állam gyakorolja a kekvák alapítói jogait, valamint némiképp módosították is a szöveget arra, hogy a kekvák megszüntetése után az államra csak az államtól kapott vagyon száll vissza (ugyanis több olyan kekva is van - például az MCC - ami már hagyományos alapítványi formában működött korábban is, és volt olyan vagyonuk, amit nem az államtól kaptak).
Viszlát, Szuverenitásvédelmi Hivatal!
Az Alaptörvény-módosítás harmadik pontja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését teszi lehetővé. „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Ahogy a Telex beszámolt róla, a Fidesz és a KDNP rögtön félreértelmezte a szöveget, és azt nehezményezte, hogy a Tisza Párt ki akarja törölni a keresztény kultúrát az Alaptörvényből, felszámolva ezzel az eddigi migrációs politikát. A KDNP még petíciót is indított a keresztény kultúra védelméért, Magyar Péter pedig gyorsan benyújtott egy szövegmódosítást, miszerint csak azt a mondatot kell törölni, hogy „Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” A Fidesz 2023-ban erre az alaptörvényi rendelkezésre hivatkozva hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
A most elfogadott módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba, az indítványt a köztársasági elnök kizárólag eljárási hibára hivatkozva küldheti meg az Alkotmánybíróságnak, ha ilyen nincs, akkor köteles aláírnia a módosítást. Magyar Péter korábban többször is beszélt arról, hogy több ponton is hamar módosítani fogják az Alaptörvényt (ez volt most a 16. módosítás), majd egy átfogó, többéves alkotmányozás veszi kezdetét, az új alkotmányt pedig népszavazás útján fogják majd megerősíteni.
