Szeptemberben is jelentkezünk szokásos kiállításajánlónkkal: interdiszciplináris tárlat a sertésiparról, sci-fi a mindennapokban, és a gyász nehézségei is megtalálhatóak az ajánlónkban.
Tekintet – a női kitettség kortárs művészeti nézőpontjai egy budapesti aluljáróban
Egy üres budapesti aluljárói üzlethelyiség szeptemberben ideiglenes kulturális térré alakul át: a Harmadik Műszak kortárs művészeti kollektíva Tekintet című kiállítása a női kitettség különböző formáit vizsgálja kortárs művészeti alkotásokon keresztül. A kiállítás egyik legfontosabb sajátossága maga a helyszín. A Móricz Zsigmond körtér forgalmas aluljárójában létrejövő kiállítótér nem elszigetelt galériaként működik, hanem a városi mindennapok részévé válik.
A projekt olyan közönséget is megszólít, amely nem feltétlenül érkezik tudatosan kortárs művészeti kiállításra: a művek a járókelők útjába kerülnek, és a megszokott városi környezetben kínálnak lehetőséget megállásra, nézelődésre és reflexióra. A Tekintet három, egymással összefüggő, mégis eltérő fókuszú térben bontja ki a női tapasztalat kérdéseit. A kiállítás a női test megfigyelését és reprezentációját, a társadalmi elvárásokat és internalizált normákat, az identitás és kiszolgáltatottság kérdéseit, valamint a patriarchális rendszer elnyomó és kizsákmányoló működését vizsgálja.
Budapest, Móricz Zsigmond körtér, aluljáró
Fuchs Tamás: Öreg cápa
A Klauzál téri vásárcsarnok első emeletén augusztus 25-én nyílt Fuchs Tamás Öreg cápa című kiállítása. A galéria falain különböző lebegő tárgyakat ábrázoló festmények jelennek meg: a víz sodrásától különválva egy égő jacht vagy a Gangesz felett egy hajó közismert arcokkal a fedélzetén. A képi alkotóelemek ismerősek lehetnek, ha nem is személyes élményekként emlékszünk rájuk, képfogyasztásunk a médiában minden hézagot kitölt.
Cinema Mystica: egy kiállítás, ami után a valóság unalmasabbnak tűnik
2026.8.18 11:01
Ebből a lebegésből kijut a nehéz magányú mélytengeri élőlényeknek, és a távoli űrben található égitesteknek is. Ezen ismeretlen világok közegeiről az elképzeléseinket szintén túlszárnyalja a digitális világ, a könnyen elérhető, fogyasztást sürgető univerzum. A kiállítás mégis megpróbál mélyebbre ásni: bár mindegyik alkotáshoz képesek vagyunk kapcsolódni, és otthonosan mozogni közöttük, ott van az a bizonyos eltérés - a művészre jellemző derű és humor a maga súlyával és melankóliájával -, ami elgondolkodtatóvá tesz, és megtöri a rutint.
Fuchs Tamás festőművész (1962) android-portréi és tájfestészete már a kilencvenes évek elején érzékeltették a poszthumán kor disztópikus világát. Festészetében a humanoid alak átalakuláson megy keresztül, és az addig ismert élőlény új viszonyítási alapként bontakozik ki a befogadó előtt. A transzformációs hatás ugyanúgy megjelenik egy-egy tárgy megfestésnél is – a kiváló szakmai tudás birtokában Fuchs mestere annak, hogy kibillentse a nézőt a megszokott értelmezői pozícióból. Lebegő tárgyai nem szolgálnak magyarázatra, megalkotják a maguk törvényeit, ahol egy hajó vagy egy kehely furcsa, melankolikus, de szép magányát szemlélve az ember is, mintha kissé megválna saját lehatároltságától.
Ladó Galéria, 1072 Budapest, Klauzál tér 11.
Oláh Norbert: Ex Machina
Gyerekkorunk sci-fijei repülő autókat és bennünket kiszolgáló robotokat ígértek. A repülő
autókra még várnunk kell, a robotok azonban időközben megérkeztek. Oláh Norbert: Ex Machina című kiállításán budapesti utcák, lakások és hétköznapi helyzetek népesülnek be a kulturális élet ismert szereplőivel és ma is létező robotokkal. A képek egyszerre idézik a zsánerfestészet hagyományát és a sci-fi vizuális világát: emberek és gépek dolgoznak, beszélgetnek, sakkoznak, várakoznak vagy éppen buliznak egymás mellett. A jövő itt nem látványos vízió, hanem furcsán ismerős jelen.
Jenna Jalonen: így születik a Sziget új összművészeti világa, a Jardin des Arts, ahol cirkusz, tánc, színház és humor találkozik
2026.8.3 12:25
Az Ex Machina Oláh 2024 óta épülő sci-fi festészeti programjának újabb állomása. A technológiai fejlődéshez kapcsolódó optimizmus és szorongás ezúttal a hétköznapok abszurditásával találkozik. A képekhez Nemes Z. Márió irodalmi intervenciói kapcsolódnak, amelyek továbbírják és kibillentik a festményeken látható helyzeteket.
Apollo Gallery, 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 1.
A szívem is sír belül – Gyászmunkák
A Budapest Galéria legfrissebb kiállításának középpontjában a gyász áll: személyes és társadalmi dimenziói, valamint az elmúláshoz kapcsolódó szokások átalakulása. A késő kapitalista társadalomban a halál egyre inkább elszigetelődik az élettől, miközben a gyász is tabusított, láthatatlan folyamattá válik. A kiállítás ezt a tabusítást és a gyászhoz kapcsolódó társadalmi elvárásokat kérdőjelezi meg, a megértésre, a gyászmunkára és a támogató közösségek szerepére helyezve a hangsúlyt.
REFRESHER-KVÍZ: Ki festette, ki faragta? Mit tudsz a világ leghíresebb képzőművészeti alkotásairól?
2026.8.2 9:18
A Szívem is sír belül – Gyászmunkák olyan művészeti pozíciókat mutat be, amelyek a gondoskodást az élők és az életből távozók viszonyában vizsgálják. A művek a gyász különböző formáit járják körül: a személyes veszteségektől és megküzdési mechanizmusoktól a közösségi és kollektív gyászfolyamatokon át a háborúk, népirtások és globális tragédiák feldolgozásának nehézségeiig. Több alkotás a vallás, a spiritualitás és a veszteséghez kapcsolódó rítusok változó szerepét is vizsgálja.
A kiállításon szereplő művek a gyászt nem lezárható folyamatként, hanem kaotikus és transzformatív tapasztalatként értelmezik, amellyel meg kell tanulnunk együtt élni. A veszteségek különböző formáihoz a tabuk felülírása, a beszéd és a támogató közösségek adhatnak kapaszkodót.
Budapest Galéria, 1036 Budapest, Lajos utca 158.
Cooking Sections: A ház, amit malacok építettek
A Cooking Sections (Daniel Fernández Pascual és Alon Schwabe) projektjei az élelem szűrőjén keresztül figyelik meg, kutatják és elemzik átalakulóban lévő tájainkat, a nagyipari élelmiszertermelés metabolikus hálózatait, valamint a klímaváltozás étkezésre gyakorolt hatásait a művészet, az építészet, az ökológia és a geopolitika határterületén. Legújabb, Hannah Landecker tudománytörténésszel együttműködésben végzett többéves kutatáson alapuló kiállításuk a nagyipari állattenyésztéssel, illetve a sertésekkel való viszonyunk újragondolására késztet bennünket.
Hová menjünk, miket nézzünk augusztusban? Utazás a 2000-es évek mélyére és az amerikai álom magyar szemszögből
2026.8.1 8:41
A Trafó Galériában egy lakásra emlékeztető térben, különféle tárgyakon keresztül egy olyan történet bontakozik ki, mely hangot ad a mindennapi életünket meghatározó, mégis láthatatlan infrastruktúráknak. Bútorok, használati cikkek és épületelemek polifonikus kórusa mesél arról, hogy miként lényegülnek át a sertések testei a környezetünkben megjelenő anyagokká, illetve, hogy ez a folyamat hogyan hat vissza a sertések testére és arra az iparra, ami előállítja ezeket.
Trafó Galéria, 1094 Budapest, Liliom utca 41.
Januško Klaudia: Choose Your Skin!
Januško Klaudia kiállítása a videojátékok világán keresztül mutatja be, hogyan formálják a társadalmi elvárások a nőkről alkotott képet. A digitális játékkarakterek túlszexualizált, harcra kész alakjait szembesíti a „tökéletes”, mindig rendet tartó, háztartást vezető nő ideáljával. Ez a szembeállítás megmutatja, hogy mindkét kép mögött ugyanaz a láthatatlan nyomás és erőszak húzódik.
Hová menjünk, miket nézzünk júliusban? 7 kiállítás a magyar diktatúrák börtönvilágán át egy pop-art ikonig
2026.7.4 9:15
A kiállításon a késbakon pihenő nyújtófa fegyverként, a videóban forgatott seprű kardként funkcionál, a háziasszony pedig a játékok világából ismerős harcossá változik. A középkori lovagok és hősök festett portréit idéző olajképeken harcosok és háziasszonyok karaktere egyszerre rajzolódik ki, rávilágítva az otthoni munka küzdelmességére.
A kiállítótér három részre osztható, ezáltal játéktérré válik: a földszint a karakter- és skinválasztás helyszíne, az emelet a fegyvertár, az utcai kirakat pedig egy elképzelt digitális valóság kivetülése. Ezt az utat végigjárva a látogató nem kívülről szemléli a játékot, hanem valójában belép abba.
Művház, 1114 Budapest, Bartók Béla út 33.
Gulyás Andrea Katalin és Kis Endre: Flóra és Faun
A Flóra és a Faun című kiállítás két alkotó találkozása, amelyben az eltérő életutak és művészi kiindulópontok mögött markáns szemléleti és vizuális rokonság rajzolódik ki. Gulyás Andrea Katalin és Kis Endre munkái már első látásra párbeszédbe lépnek egymással: képi logikájuk, asszociatív működésük és motívumrendszerük olyan közös értelmezési mezőt hoz létre, amely túlmutat az egyéni alkotói pozíciókon, és egy új, kortárs mitológiaként értelmezhető narratívát teremt.
Több mint 90 perc - 8 alkotás, amelyek művészi szintre emelték a focit
2026.6.27 10:03
Gulyás Andrea Katalin művészete a valóság szerkezetének elemzésén keresztül bontja ki a világ rétegzettségét. Munkáiban a rendszerek elmozdítása, kifordítása és újraszervezése révén instabil, mégis következetesen felépített képi és gondolati terek jönnek létre. Kis Endre művészete egy belső, ösztönös képi univerzum köré szerveződik, ahol a klasszikus festészeti hagyományok nyomai fragmentáltan, újraformált struktúrákban jelennek meg.
Műveik jelentéstartalmukban szorosan összefonódnak, közös kérdésfelvetéseik az ember és a természet viszonyát, valamint a valóság rétegeinek bizonytalanságát járják körül. Kis Endre belső, ösztönös képi univerzuma és Gulyás Andrea Katalin analitikus, mégis játékos rendszerei nyitott párhuzamot alkotnak, és a nézőt harmadik szereplőként vonják be a jelentések alakulásának trilógusába.
Művház, 1114 Budapest, Bartók Béla út 25.
