A Sziget Fesztivál idei művészeti programjai a korábbinál is nagyobb hangsúlyt helyeznek az összművészeti élményekre. A fesztivál művészeti és élményprogramjaiért felelős vezető arról mesélt, hogyan született meg a “Jardin des Arts” koncepciója
REFRESHER: Idén még nagyobb hangsúllyal jelennek meg a Szigeten a „nem zenei” élményprogramok. Hogyan született meg az ötlet, hogy a fesztivál élményét egy kicsit unkonvencionálisabb, összművészeti irányba is továbbvigyétek?
JENNA: Szerintem fontos megemlíteni, hogy az előadóművészeti és összművészeti programok mindig is iszonyatosan fontosak voltak a Szigetnek. Az elődöm, Kardos József is nagy hangsúllyal képviselte őket.
Ez a második évem, hogy ebben a programvezetői pozícióban vagyok, és ez egy nagyobb váltás is volt a szervezeten belül. Én is táncművész vagyok, koreográfus és producer, szóval a saját szakmámból fakadóan is közel áll hozzám a művészet.
Nem úgy kezelem a programot, hogy van külön cirkuszprogram, külön táncprogram és külön színházi program, mert a műfajok nagyon keverednek. A nemzetközi tendenciákban is látszik, hogy egy cirkuszi produkció rengeteg táncelemet használ, vagy összművészeti installációval, különleges díszlettel és zenészekkel dolgozik együtt. Már nem lehet egyszerűen megmondani, hogy valami csak cirkusz vagy csak színház, mert ezek nagyon komplex élményeket adnak.
Sokat beszéltek arról, hogy idén a látogatók nemcsak nézői, hanem alakítói is lehetnek az élményeknek. Mit jelent ez konkrétan a gyakorlatban? Milyen módokon tud bekapcsolódni a közönség az előadásokba?
JENNA: Rengeteg workshopunk van, nem csak kézműves vagy képzőművészeti programok, hanem tánc, sport, Tai Chi, futóklub és sok más. Vannak olyan előadóművészeti projektek is, amelyek kifejezetten interaktívak. Például a Tell Daddy, amely egy hetvenöt éves művész munkája. Le lehet ülni mellé, és olyan dolgokról beszélni neki, amelyeket az ember talán szeretett volna a saját apukájának elmondani. Ez nem pszichoterápia, hanem egy színházi helyzet, ahol egy kedves, nagy szakállú bácsi meghallgatja az embereket.
Nagyon különleges történetek születnek belőle.
Visszatérő emberek is vannak, akik előző évben találkoztak vele, majd később visszajönnek, hogy meséljenek arról, mi történt velük. Idén visszatér az Attack is, amely egy konténer, ahová egyedül lehet bemenni, bezárni magad mögött az ajtót, ha van kedved ott levetkőzni és egy vezetett zenei élményen keresztül egyfajta felszabadító táncot megélni.
Idén először magyar nyelvű humoristák is színpadra lépnek a Dumaszínházzal együttműködésben. Egy nagyon izgalmas irány, mert a stand-up sok fesztiválon még mindig kevésbé hangsúlyos műfaj. Miért éreztétek fontosnak, hogy magyar nyelvű humor is megjelenjen a nemzetközi programok mellett?
JENNA: Én is hasonlóan érzékelem. A stand-up alapvetően nyelvhez kötött műfaj, és eddig is volt Sziget Comedy program, de az kizárólag angol nyelven működött.Viszont egyre nő a magyar látogatók száma, és fontosnak gondoltam, hogy a magyar közönségnek is adjunk valamit ebből az erős magyar humorvilágból. Ezért a Dumaszínházzal közösen magyar feltörekvő humoristákat hozunk a Szigetre.
A Szigeten mindig találsz valamit, amiről nem is tudtad, hogy hiányzik
2026.7.21 10:25
A Joker helyszín tavaly egy újdonság volt, idén pedig továbbfejlesztjük. Olyan helyszínt szerettem volna létrehozni, amely a humort, a nevetést, a szórakoztatást, a cringe-et és a különböző műfajokat összefogja. Például vannak humoristák, akik zenével és közönségmunkával dolgoznak, vagy bűvészek, akik olyan interaktív show-t csinálnak, hogy nem tudod, comedy-t vagy bűvészműsort nézel.
Egy technikai kérdés: ekkora mennyiségű produkciót, művészt és felszerelést hogyan lehet logisztikailag megoldani Budapesten?
JENNA: Nekünk van egy nagyon jó technikai csapatunk, és nagyon jó technikai szolgáltató cégekkel dolgozunk együtt. A Szigetet teljesen a nulláról építjük fel. Most is itt ülök egy tárgyalóban, kinézek az ablakon, és egy parkot látok, de tudom, hogy egy hónap múlva itt egy teljes infrastruktúra lesz.
Hová menjünk, miket nézzünk júliusban? 7 kiállítás a magyar diktatúrák börtönvilágán át egy pop-art ikonig
2026.7.4 9:15
A logisztikai és tervezési feladat nagyon nagy. Nem csak a technikai igényekről van szó, hanem arról is, hogy hány ember érkezik, hol esznek, hogyan utaznak, hogyan jutnak el a fesztiválra. Egy egész éves munka. Amikor véget ér a fesztivál, gyakorlatilag már a következőt szervezzük.
Persze technikailag nem lehet mindent megcsinálni, de törekszünk arra, hogy a művészek megkapják azt a színvonalat, amire szükségük van. Sok művész eleinte aggódik, mert a Sziget nem egy klasszikus színház, de amikor megérkeznek, látják, hogy világszínvonalú technikai háttérrel dolgozunk.
Közben figyelünk a fenntarthatóságra is. Nem akarunk felesleges dolgokat használni, például konfettit vagy olyan technikai megoldásokat, amelyek kiválthatók más módon. Ez folyamatos kommunikációt jelent az előadókkal, hogy hogyan tudjuk a művészi elképzeléseiket megvalósítani úgy, hogy közben figyelünk a környezetre és a költségekre is.
A Szigeten sokszor az történik, hogy valaki teljesen véletlenül talál rá egy számára új műfajra vagy előadásra. Van olyan program az idei kínálatban, amiről azt gondolod, hogy sok látogató „véletlen felfedezése” lehet?
JENNA: Szerintem nagyon sok ilyen van. Nekem fontos volt úgy építeni a programot, hogy ne csak helyszínekhez kötődjenek a produkciók, hanem sok olyan előadás és művész legyen, amibe csak úgy belebotlik az ember. Pont ettől lesz egy fesztiválélmény fesztiválélmény, és nem csak koncertélmény. A világ is változott a Covid óta, és a fesztiváloknak újra meg kell találniuk, mitől különlegesek. Nem csak a koncertek miatt jönnek az emberek, hanem azért is, amit mellé kapnak.
Több mint 90 perc - 8 alkotás, amelyek művészi szintre emelték a focit
2026.6.27 10:03
Szerintem ettől jó a Sziget: hogy néha azt sem tudod, mi történik körülötted, mert annyi minden van. Van olyan, hogy valaki véletlenül leül egy előadás mellé, mert árnyékot keres, aztán végignéz egy teljes műsort, és utána azt mondja: „soha életemben nem láttam ilyet”.
Ugyanez igaz például a Magic Mirrorra is, ami egy nagyon fontos helyszínünk a queer művészek számára. Sok olyan ember is bemegy, aki eredetileg nem ezért érkezett, aztán teljesen átalakulva jön ki. A Sziget egyik legfontosabb része, hogy az ember itt levetkőzheti a hétköznapi szerepeit, és olyan dolgokkal találkozhat, amikre nem számított.
A Le Grand Theatre egy több mint 1500 fős, amfiteátrumszerű helyszín lesz, ami fesztiválkörnyezetben elég nagy vállalás. Milyen kihívásokat jelentett ennek a megvalósítása – technikailag, művészileg és a látogatói élmény szempontjából?
JENNA: Egy cirkuszi sátorban bizonyos technikai lehetőségek kötöttek voltak, szóval nagy és bátor lépés volt megszüntetni a korábbi sátrat, és helyette létrehozni egy nagy előadóművészeti színpadot, egy amfiteátrumot, ahol ezek a műfajok technikailag és produkciósan is megvalósulhatnak.
Nouvelle Vague-kritika, avagy Godard szerethető antitézise: dokudráma készült egy korszakalkotó film botrányos forgatásáról
2026.4.16 10:57
Itt fog megjelenni a Collective XY francia akrobatikus társulat, amely szerintem a világ egyik legjobbja ebben a műfajban. Az esti időszakban pedig Boris Acket képzőművész színpadi szcenográfiája és díszlete találkozik a táncművészettel . Ugyanaz a művész készítette például a Frank Ocean turnéjának nagy fátyolszerű installációját is, és ehhez hasonló vizuális megoldás jelenik meg ebben a produkcióban is.
Van a Recirquel új produkciója, a Liberty Love Rave, amely a cirkusz és a tánc keveredését mutatja meg. A darab ráadásul a Szigeten fog világbemutatózni, tehát itt lesz először látható. Fontos számomra hogy mi nem csak vásárolunk produkciókat, hanem olyan kollaborációkat is készítünk művészekkel, amelyek csak a Szigeten láthatók.
A MOBILIS 360 fokos térként működik, ahol elmosódik a határ előadó és közönség között. A Le DÔME pedig egy teljesen új, audiovizuális élménytér lesz. Mit szeretnétek, hogy az emberek érezzenek ott?
JENNA: A Mobilis egy olyan helyszín, ahol a tánc és a mozgás találkozik, egy 360 fokos szabadtéri színpadként működik. Napközben előadások, workshopok és különböző foglalkozások vannak.
Íme a 10 legdrágábban eladott magyar festmény: a csúcstartóért 460 milliót fizettek
2026.1.11 9:38
A Le Dôme viszont egy újabb ötlet, tulajdonképpen egy dómstruktúra. Egy félgömb alakú szerkezet, amely napközben black box színházi térként működik. Ezért terveztünk ide egy egyedi, 360 fokos LED-falat, amely kvázi gyűrűként fut a félgömbben, és minden este más vizuális tartalom jelenik meg rajta. Az utolsó este példáuk Halász Péter Inmerso Lucida című produkciója lesz, ami arra épül, hogy az ember az álom és az ébrenlét közötti állapotban maradjon, egyfajta vizuális és hangalapú meditációként.
