2023.3.15 10:44
Olvasási idő 4:57
Maier Péter

Petőfi nem szavalta el a Nemzeti dalt, mert nem volt mikrofonja? – Megnéztük, mit mond a mesterséges intelligencia 1848-ról

Petőfi nem szavalta el a Nemzeti dalt, mert nem volt mikrofonja? – Megnéztük, mit mond a mesterséges intelligencia 1848-ról
Forrás Wikipédia
KÖZÉLET CHATGPT MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TÖRTÉNELEM

Megkérdeztük a ChatGPT-t, mit tud az 1848. március 15-i forradalomról. Szerinte négy érv is amellett szól, hogy a magyar forradalom és szabadságharc az egész világ számára fontos történelmi esemény. Mutatjuk a válaszait.

Március 15. a magyar történelem egyik legfontosabb ünnepe. Szinte mindenki talál valamit, amibe bele tud kapaszkodni a '48-as emlékezet morális mátrixából, hogy aztán motiválódni, inspirálódni tudjon belőle. Szerkesztőségünk számára is rengeteg olyan értéket képviselnek a forradalom és szabadságharc eszméi, amelyekhez a mindennapokban tartani igyekszünk magunkat, és amelyek mentén elképzelünk egy igazságosabb, emberségesebb világot.

Mivel manapság az egyik legforróbb trend a ChatGPT, úgy gondoltuk, összevonjuk a jelent a múlttal, és megkérdeztük a mesterséges intelligencia-szoftvert, mit tud, mit gondol és mit érez március 15-ével kapcsolatban.

Szórakoztató válaszait ugyanakkor érdemes némi kritikával kezelni!

Mit tudsz március 15-éről?

„Március 15-e nemzeti ünnep Magyarországon, az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója.

1848-ban ezen a napon magyar értelmiségiek és forradalmárok egy csoportja a francia forradalom eszméi és a magyar nacionalista Kossuth Lajos írásai által inspirálva lázadást indított az uralkodó Habsburg Birodalom ellen. A forradalom kezdetben sikeres volt, és a magyar országgyűlés 1849. április 14-én kikiáltotta az ország függetlenségét.

A forradalom napjának egyik fontos helyszíne, a Pilvax Kávéház Forrás József Preiszler / Wikipédia

A Habsburgok azonban orosz csapatok segítségével még az év augusztusában le tudták nyomni a forradalmat. A forradalom leverése maradandó következményekkel járt Magyarország számára, többek között az újonnan kivívott autonómia elvesztésével és egy tekintélyelvűbb rendszer bevezetésével.

Kiemelt tartalom
Boldog születésnapot, Budapest! – 151 éves lett a főváros, de hogy jutottunk ide? Boldog születésnapot, Budapest! – 151 éves lett a főváros, de hogy jutottunk ide? 2024.11.17 10:14

Ma Magyarországon március 15-ét felvonulásokkal, beszédekkel és más hazafias ünnepségekkel ünneplik. Ez a nap fontos nap a magyar történelemben, és az ország szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelmének szimbólumaként tartják számon.“

Hát igen, végülis ilyesmiről van szó, bár az inspiráció egy kicsit összetettebb volt, mint Kossuth írásai, voltak ott még páran. '48 márciusa és '49 áprilisa között meg azért elég sok mindent történt még, de úgy nagyjából rendben van. Kicsit száraz, de köszönjük, ChatGPT. Viszont, ha már ez egy nemzetközi társalgás, kérdezzük meg, azt is, mit jelent a világ számára a magyar forradalom, milyen hatása volt globálisan, ha volt egyáltalán szerinte.

Miért fontos történelmi esemény ez globálisan?

„Az 1848-49-es magyar forradalom, amelyre Magyarországon március 15-én emlékeznek, nemcsak Magyarország, hanem a világ számára is fontos esemény volt. Íme néhány ok, miért:

  1. Inspiráció más nacionalista mozgalmak számára: Az 1848-49-es magyar forradalom volt az egyik legkorábbi nacionalista felkelés Európában, és hasonló mozgalmakat inspirált más országokban, például Olaszországban és Németországban. A magyar forradalmárok által képviselt nemzeti önrendelkezés és demokrácia eszméi maradandó hatást gyakoroltak az európai politikai gondolkodásra.

  2. A birodalmi hatalmakkal szembeni ellenállás szimbóluma: A magyar forradalom azért is jelentős volt, mert kihívást jelentett az akkori Európa egyik legerősebb állama, a Habsburg Birodalom számára. A forradalmárok nemzeti függetlenségért és demokratikus jogokért folytatott harca megrengette az akkor uralkodó politikai rendet.

  3. A demokratikus és liberális értékek öröksége: Az 1848-49-es magyar forradalmat a demokratikus és liberális értékek, köztük a jogállamiság, a polgári szabadságjogok és a nemzeti önrendelkezés iránti elkötelezettség jellemezte. Ezek az értékek maradandó hatást gyakoroltak a magyar politikára és kultúrára, és a magyarok ma is ünneplik és védelmezik őket.

  4. Hatás a későbbi forradalmi mozgalmakra: Az 1848-49-es magyar forradalom inspirálta a későbbi magyarországi forradalmi mozgalmakat, köztük a szovjet ellenőrzés elleni 1956-os felkelést. A nemzeti önrendelkezés, a demokrácia és az emberi jogok eszméi, amelyek az 1848-49-es forradalom középpontjában álltak, továbbra is relevánsak a szabadságért és igazságosságért folytatott kortárs küzdelmekben világszerte.“

A magyarok ma is ünneplik és védelmezik a demokratikus értékeket, a jogállamiságot és a polgári szabadságjogokat? Jól esik, és azt hiszem értem, hogy érted, ChatGPT, de azért jóindulattal is ingoványosnak nevezhető a talaj, amire ezzel a kijelentéssel odatévedtél. 

Honnan jön a forradalmi kokárda?

„Az 1848-49-es magyar forradalom kokárdáját a francia forradalom ihlette. A francia kokárda egy szalagból készült, általában kalapon viselt, kör alakú embléma volt, amellyel a forradalmi ügyhöz való tartozást jelezték. Két színből, a pirosból és a kékből állt, amelyek a francia zászló színei is voltak.

Kiemelt tartalom
Polgári „falu“, építészeti kavalkád és zsidó miliő: Újlipótváros nyomába eredtünk Polgári „falu“, építészeti kavalkád és zsidó miliő: Újlipótváros nyomába eredtünk 2024.9.18 12:22

Amikor 1848-ban kitört a magyar forradalom, a forradalmárok hasonló kokárdát vettek fel, de egy harmadik színnel, a fehérrel kiegészítve, amely a magyarországi különböző népcsoportok közötti béke és egység elérésének célját jelképezte. A magyar kokárda színeit vízszintes, három színből álló, piros-fehér-zöld mintába rendezték, amely Magyarország nemzeti színe lett.

1848-ból származó nemzeti színű kokárda Forrás Wikipédia

A magyar forradalmárok a kokárdát a függetlenségért és az alkotmányos reformokért folytatott harcuk jelképeként is használták. Katonák, tisztek és civilek egyaránt viselték, és a magyar forradalom széles körben elismert jelképévé vált Magyarországon és külföldön egyaránt.“

Hát mi ezt nem így tudjuk. A legtöbb forrás arról számol be, hogy az 1789-es forradalom idején már bőven háromszínű kokárdákat hordtak a franciák, úgyhogy eddigi történelemismereteink szerint nem igaz az, hogy magyar találmány lenne ez a verzió, pedig itt kicsit úgy hangzik. 

Tényleg elszavalta Petőfi Sándor a Nemzeti dalt 1848. március 15-én?

„A közhiedelem szerint Petőfi Sándor 1848. március 15-én, az 1848-as magyar forradalom kezdetét jelző tömeggyűlésen a budapesti Nemzeti Múzeumban szavalta el a Nemzeti dalt. A történet pontos körülményei azonban nem teljesen tisztázottak, és a történészek között vita van arról, hogy mi is történt valójában.

Kiemelt tartalom
Mi is az a Gender Studies, amivel a kormány évek óta riogatja a magyar társadalmat? – Interjú Steve On Gender Studies kutatóval Mi is az a Gender Studies, amivel a kormány évek óta riogatja a magyar társadalmat? – Interjú Steve On Gender Studies kutatóval 2024.8.25 11:05

A legtöbb beszámoló szerint Petőfi valóban elszavalta a Nemzeti dalt a gyűlésen, amelyen több ezer ember vett részt. Előadásával állítólag felvillanyozta a tömeget, és hozzájárult ahhoz a forradalmi lelkesedéshez, amely végül Magyarország rövid ideig tartó függetlenségéhez vezetett.

Petőfi Sándor 1845-ben Forrás Barabás Miklós / Wikipédia

Vannak azonban olyanok, akik szerint Petőfi versmondása inkább szimbolikus aktus volt, mint tényleges szavalás.

Rámutatnak arra, hogy akkoriban még nem álltak rendelkezésre mikrofonok vagy erősítő rendszerek, és Petőfi számára nehéz lett volna segítség nélkül szólnia ekkora tömeg felé.

E bizonytalanságok ellenére Petőfi Nemzeti dal szavalása az 1848-as magyar forradalom fontos szimbóluma maradt, és költészetét a mai napig a magyar nemzeti identitás kulcsfontosságú elemeként ünneplik.“

A kritikus gondolkodásért pluszpont a mesterséges intelligenciának, de mi ez a dolog a mikrofonokkal? Rákerestünk, de sehol nem láttunk olyat, hogy egy történész a mikrofonok hiányával érvelt volna a sztori valótlansága mellett. A régi Indexre készült cikk szerint a Nemzeti dal feltehetőleg nem hangzott el március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt (nem benne), de elég erős a gyanú, hogy valamilyen beszédet intézett a költő a 8-10 ezer fősre becsült tömeg felé. Arról nem esik szó, hogy hiányolta volna bárki a keverőpultot meg a mikrofonokat onnan. 

Milyen volt az időjárás 1848. március 15-én?

„Erre a kérdésre nem tudok pontos választ adni, mivel 1848. március 15-i budapesti időjárási adatok nem állnak rendelkezésre. A napi időjárási adatok rögzítése és nyomon követése Magyarországon a 19. század végén, az 1848-as forradalom eseményei után kezdődött.

Kiemelt tartalom
Megszakítás vagy kecskehúgyhólyag? Így védekeztek az emberek az óvszer megjelenése előtt Megszakítás vagy kecskehúgyhólyag? Így védekeztek az emberek az óvszer megjelenése előtt 2024.8.25 10:23

Az azonban ismert, hogy március Magyarországon jellemzően még mindig hideg és télies hónap, az átlaghőmérséklet -1 °C és 10 °C között mozog, és időnként havazik. Lehetséges, hogy 1848. március 15-én az időjárás hasonló volt ezekhez a jellemző körülményekhez, de történelmi feljegyzések hiányában ezt nem lehet biztosan tudni.“

Hó azért nem szakadt, de a korabeli feljegyzések szerint esős nap volt március 15-e '48-ban. A National Geographic 2010-es cikke szerint az átlagosnál hűvösebb nap volt, 5,6°C körüli középhőmérséklettel. Egész nap felhős volt az égbolt, és a nap során körülbelül 7 mm-nyi csapadék esett le.

Mit jelent számodra 1848. március 15-e?

„Mesterséges intelligencia nyelvi modelljeként nincsenek személyes érzéseim vagy érzelmeim, de tudok információt és történelmi kontextust nyújtani 1848. március 15-ével kapcsolatban.

Budapest 1850-ben Forrás Adolphe Rouargue / Wikipédia

1848. március 15. jelentős dátum a magyar történelemben, hiszen ekkor kezdődött az 1848-as magyar forradalom, amely az uralkodó Habsburg-dinasztia elleni politikai és társadalmi felkelés volt, és megmutatta magyar nép igényeit nagyobb politikai és polgári jogok iránt.“

Korrekt nagyjából. De ne kezdjük el elölről. 

Ha maradt még benned kérdés a magyar történelemmel kapcsolatban, és kíváncsi vagy, mit gondol róla a mesterséges intelligencia, dobd be a ChatGPT-nek, aztán írd meg nekünk, milyen válaszokat kaptál. Ami a témát illeti, a REFRESHER Magyarországnál mi is kíváncsiak vagyunk, hogyan alakul a MI jövője, ahogy arra is, ti mit gondoltok a témában – ezért kérdeztünk titeket arról, mi a véleményetek a mesterséges intelligenciáról, az ebből készült videót itt csekkolhatjátok.

Jó pihenést az ünnepnapra, és, ha tehetitek, fogalmazzátok meg nekünk a közösségi médiában, számotokra mit jelent 1848. március 15-e.