Egyre nagyobb figyelmet kap a bullying, azaz a szekálás, amely elsősorban az iskolásokat érinti.
Egyre nagyobb figyelmet kap a bullying, azaz a szekálás, amely elsősorban az iskolásokat érinti. A UNICEF egy 2018-as felmérése alapján Magyarországon a 13-15 éves diákok negyedét bántalmazták a kérdezést megelőző néhány hónapban az iskolában, és az online bullying is hasonló gyakorisággal fordul elő ebben a korosztályban. A valamilyen sérülékeny csoporthoz tartozó diákokat a szekálás ennél jóval súlyosabban érinti.
A Háttér Társaság 2019-es kutatása azt vizsgálta, hogy kifejezetten a nemi és szexuális kisebbségekhez tartozó diákokat milyen mértékben érinti az iskolai zaklatás és bántalmazás. A válaszadó diákok 82%-a számolt be szóbeli bántalmazásról és ennél alig kevesebben váltak rosszindulatú pletykák vagy szándékos kiközösítés áldozatává. Ez annak fényében különösen aggasztó adat, hogy azok a diákok, akiket ilyen típusú bántalmazás ér, gyakrabban küzdenek depresszióval és az iskolai eredményeik is rosszabbak, mint nem szekált társaiké.
A kutatás azt megelőzően készült, hogy a kormány 2021-ben gyakorlatilag kitiltotta a civil szervezeteket és azok hiánypótló foglalkozásait, többek között a nemi és szexuális kisebbségek témáját is feldolgozókat a közoktatásból. Így is az akkor válaszadó diákok kétharmada úgy nyilatkozott, hogy még nem hallott az iskolában erről a témáról, huszonkét százalékuk pedig csak kifejezetten negatív kontextusban.
B*zizni vagy nem b*zizni? – Útmutató, mit és mit nem illik mondani, hogy ne légy egy tapló paraszt
2024.2.4 10:38
A Befogadó Iskolai Terek projekt egyik fontos célkitűzése, hogy a legutóbbi felméréshez képest a válaszadók többszöröse tapasztalhassa meg, hogy az LMBTQI témákkal pozitívan foglalkoztak az iskolában. Annak érdekében, hogy ezt a célt elérjük, komplex megoldásokat dolgoztak ki, amelynek keretében fiatalokkal dolgozó szakembereket és önkénteseket is képeznek, akik a Befogadó Iskolai terek eszköztárának köszönhetően segíthetnek biztonságos és elfogadó iskolai közösségeket létrehozni.
Olvasd el, miért döntött úgy Ivett és Marci, hogy részt vesz az Amnesty Magyarország és a Labrisz Egyesület közös képzésén:
,,A gyermekvédelminek nevezett aljas és homofób törvény számomra azt üzeni, hogy az LMBTQ+ diákok nem léteznek. Nekünk, képzőknek és pedagógusoknak feladatunk többek közt az is, hogy az ő létezésüket validáljuk, biztosítsuk őket a támogatásunkról, legyünk elérhetőek, ha segítséget, vagy információt kérnek. Illetve feltétlenül fontos, hogy a diákok olyan környezetben töltsék a napjaik nagy részét, ahol elfogadják, támogatják őket, ahol biztonságban vannak. Ezzel a projekttel közelebb kerülhetünk egy számukra, mindenki számára biztonságos tér létrehozásához. Legyen hát minden tér befogadó tér. Mert ha mi nem védjük meg a gyerekeinket, akkor ki fogja?” - mondja Ivett.
“A Magyarországon elfogadott homofób és transzfób propagandatörvény, az örökbefogadással kapcsolatos törvényi korlátozások, és a transz és interszex emberek jogait megvonó törvények súlyosan sértik az LMBTQIA+ emberek egyelőséghez való jogát, valamint megtagadják tőlük, hogy a társadalmi diskurzusban egyenlő méltóságú személyként vehessenek részt. Fel kell szólalni, amikor azt látjuk, hogy a gyermekek és az LMBTQIA+ emberek jogai veszélyben vannak. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy legyenek olyan projektek, mint a Befogadó Terek, amely csökkenti a homofóbiát, a transzfóbiát és megelőzi az iskolai bántalmazást” - érvel Marci.
Támogatásoddal azt teszed lehetővé, hogy további ingyenes önkéntesképzéseket és módszertani továbbképzéseket szervezhessenek.
